Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-12 / 2. szám
egy azonban bizonyos, és ez az, hogy gyülekezeteink adóterhein sürgősen könnyíteni kellene, nehogy a túlterhelés következtében legdrágább kincsüket, iskoláikat legyenek kénytelenek feláldozni. A „Dunántúli Prot. Lap1 1 -ban két kérdés nyer folytatólagos tárgyalást, az t. i., hogy a lelkészt a szószéken ki helyettesítheti és hogy a halotti koszorúk megőrzés végett felaggathatók-e a templomban ? Az első kérdéshez Pap-Tanító szól hozzá és abban a véleményben van, hogy a tanítót, a ki az iskolában vallástanító is, nem lehet egy kategóriába foglalni a jogászokkal és a diákokkal; és meg kell engedni, hogy a lelkészt helyettesíthesse. Körül kell azonban írni azt is, hogy mikor köteles a tanító a lelkész helyettesítésére, hogy ez által a visszaélések útja bevágassék. — A másik kérdéshez Németh Jenő szól, nem feleletet adva arra, hanem adatokat szolgáltatva hozzá. Ezek az adatok is mutatják, hogy mily sok megbotránkozásra és háborúságra ad alkalmat ez a szokás; épen azért a mi véleményünk erre nézve az, hogy mint olyat, a mely ép oly idegen és protestáns elveinkkel ellenkező, mint a sírok feldiszitése és kivilágítása az úgynevezett halottak napján, — kérlelhetetlenül ki kell irtani. A templom Isten imádásának közös hajléka, a melyben csakis olyan tárgyaknak van helyök, a melyek az istentisztelet czéljaira szükségesek; minden más pedig feltétlenül eltávolítandó belőle. — Németh István a tiszántúli egyházkerület zsinati előkészítő bizottságának a törvénykönyv útbaigazítására vonatkozó javaslatát közli. Az „Erdélyi Prot. L«j?"-ban „Jézus Keresztsége" czím alatt Nagy Károly szerkesztő ír vallásos elmélkedést. A szent Léleknek a keresztségben Jézusra történt kitöltetését azonban olyan felfogással magyarázza, a melylyel mi nem tudunk egyet érteni. Az ő magyarázata teljesen ellöki a Jézusnak a szent Lélek által való fogantatásnál és istenfiuságánál fogva eredetileg birt isteni természetét és őt csak mint egy olyan embert tünteti fel, a ki és a többi emberek között nem lényegbeli, hanem csupán fokozati különbség van, a mennyiben míg a többi emberek csak mértékkel, Ő mérték nélkül vette a szent Lelket. Ismételjük, mi ezzel a magyarázattal nem értünk egyet; mert mi másnak tekintjük Jézust, mint csak egy, a szent Lelket mérték nélkül nyert embernek, és nem azt valljuk, hogy az ő messiási öntudata csak akkor támadt fel, a mikor a keresztségben a Lélek kitöltetett reá s felé ez a szózat hallatszott: „Ez az én szerelmetes Fiam!", hanem hogy ez az öntudat megvolt már ő benne^ezt az eseményt megelőzőleg is, és a megkeresztelkedés már az ő messiási hivatala betöltése tényeihez tartozott. — Pásztor folytatja a felsőborsodiak: „Zsinatunk legfontosabb teendői" czímú memorandumának még a mult évfolyamban megkezdett ismertetését és mondja el véleményét annak egyes pontjait illetőleg. A felekezetek közti viszonosságról szólva, feltétlenül követelendőnek ítéli az egyenlőségnek és viszonosságnak tényleges keresztülvitelét és a r. kath. vallás államvallási jellegének és szereplésének megszüntetését. A gyermekek vallásáról szóló törvény helyett az 1868: 53. t.-cz. visszaállítását sürgeti, tehát a protestáns revízió álláspontján áll. (Folyt, köv.) —r. —n KÜLFÖLD. Németországi egyházi szemle. A szultán nagyszerű karácsonyi ajándékkal kedveskedett a német tudományosságnak. Az ajándék története részletesen le van írva Soden tanár tollából a „Chr. W." 52-ik számában, a kinek nagy része van abban, hogy ez az őskeresztyén ajándék Berlinbe került. Rövid vonásokban a következőkben ismertetjük: Damaskusban, az omnajádok moshéjának nagy udvarán van egy melléképület, a melyet „kincstárnak" tart a monda, s a melyet atűzzel-vassal hódító muhamedanizmus foglalt el a keresztyénektől. A muhamedánok e nemzeti szentségét már a 40-es években is felnyitották, s akkor jutott egy angol egy görög új szövetségi kézirathoz. Ebből Soden azt következtette, hogy ott még több őskeresztyén emléknek is kell lennie. Felhasználta hát a szultán és a német császár barátságát s ennek kifejezéséül Saladin sírjának a német császár által való megkoszorúztatását, s a német kutat Konstantinápolyban, hogy ezek a zsákokban elhelyezett és elrejtett ősker. kincsek megközelíthetővé tétessenek. Váratlanul jött az a hír, hogy a szultán egyik iradéjávai megengedte e kincstár újbóli felnyitását s az abban található emlékeknek muhamedán hivatalnokok által való katalogizálását. A helyzet komolyságát felismerve, Violet nevű szakférfiú azonnal Konstantinápolyba utazott, s a német külügyi képviselet kieszközölte számára e kincsek átnézését. A török vonatkozású emlék- és okiratokon kivül a következőket találta: 1. Egy töredék a 78. Zsoltárból görög és arabs fordításban. 2. Szamaritánus töredékek a Pentateuchból. 3. Töredékek az új szövetségből görög nyelven, a 4-ik és 5-ik, vagy talán a 3-ik századból. 4. 0 ós új szöv. bibliai részek palesztinai-syrai fordításai, a 4-ik és 5-ik századból, különösen számos részlet Pál leveleiből, a melyekkel az evangéliumoknak a Sinai-hegyen fölfedezett ópalesztinai fordítása üdvösen kiegészül. 5. 117 ó-syriai ima és más liturgiái darab, a melylyel betekintést nyerünk a régi syriai keresztyének istentiszteleti gyakorlatába. 6. A Pentateuch egy héber darabja. 7. 25 levél egy görög zsoltárosból. 8. Egy görög egyházi atya művének egyik töredéke. 9. 47 levél Mopsvestai Tivadar egy ismeretlen syrai kommentárjából. 10. Egy csomó töredék syr, héber, latin és örmény nyelven. 11. IV. Balduin király latin kisérő levelének egy része. 12. O-franczia töredékek a keresztes hadjáratok idejéből. A fiatal tudós a legnagyobb gonddal kitisztogatta és kiválogatta az értékes Ősker. darabokat, de a kincstár előtte megint csak bezárult. Végül a külügyi képviselet megkeresésére, közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt elrendelte a szultán e most már ládákba (és nem zsákokba) elhelyezett ősker. emlékeknek Berlinbe való átszállítását. S ezzel e nagyértékű karácsonyi ajándék a német tudományosság tulajdonába ment át — az ősker. tudomány nagy örömére és gyönyörűségére ! A német ifjúsági egyesület ez idei 6-ík nemzeti értekezletét szept. 21—22. napjain Kassel városában
