Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-12 / 2. szám

egy azonban bizonyos, és ez az, hogy gyülekezeteink adóterhein sürgősen könnyíteni kellene, nehogy a túl­terhelés következtében legdrágább kincsüket, iskolái­kat legyenek kénytelenek feláldozni. A „Dunántúli Prot. Lap1 1 -ban két kérdés nyer folytatólagos tárgyalást, az t. i., hogy a lelkészt a szó­széken ki helyettesítheti és hogy a halotti koszorúk megőrzés végett felaggathatók-e a templomban ? Az első kérdéshez Pap-Tanító szól hozzá és abban a vélemény­ben van, hogy a tanítót, a ki az iskolában vallástanító is, nem lehet egy kategóriába foglalni a jogászokkal és a diákokkal; és meg kell engedni, hogy a lelkészt he­lyettesíthesse. Körül kell azonban írni azt is, hogy mikor köteles a tanító a lelkész helyettesítésére, hogy ez által a visszaélések útja bevágassék. — A másik kérdéshez Németh Jenő szól, nem feleletet adva arra, hanem ada­tokat szolgáltatva hozzá. Ezek az adatok is mutatják, hogy mily sok megbotránkozásra és háborúságra ad al­kalmat ez a szokás; épen azért a mi véleményünk erre nézve az, hogy mint olyat, a mely ép oly idegen és pro­testáns elveinkkel ellenkező, mint a sírok feldiszitése és kivilágítása az úgynevezett halottak napján, — kérlelhe­tetlenül ki kell irtani. A templom Isten imádásának kö­zös hajléka, a melyben csakis olyan tárgyaknak van helyök, a melyek az istentisztelet czéljaira szükségesek; minden más pedig feltétlenül eltávolítandó belőle. — Németh István a tiszántúli egyházkerület zsinati előké­szítő bizottságának a törvénykönyv útbaigazítására vonat­kozó javaslatát közli. Az „Erdélyi Prot. L«j?"-ban „Jézus Keresztsége" czím alatt Nagy Károly szerkesztő ír vallásos elmélke­dést. A szent Léleknek a keresztségben Jézusra történt kitöltetését azonban olyan felfogással magyarázza, a melylyel mi nem tudunk egyet érteni. Az ő magyarázata teljesen ellöki a Jézusnak a szent Lélek által való fogan­tatásnál és istenfiuságánál fogva eredetileg birt isteni természetét és őt csak mint egy olyan embert tünteti fel, a ki és a többi emberek között nem lényegbeli, hanem csupán fokozati különbség van, a mennyiben míg a többi emberek csak mértékkel, Ő mérték nélkül vette a szent Lelket. Ismételjük, mi ezzel a magyarázattal nem értünk egyet; mert mi másnak tekintjük Jézust, mint csak egy, a szent Lelket mérték nélkül nyert em­bernek, és nem azt valljuk, hogy az ő messiási öntu­data csak akkor támadt fel, a mikor a keresztségben a Lélek kitöltetett reá s felé ez a szózat hallatszott: „Ez az én szerelmetes Fiam!", hanem hogy ez az öntudat megvolt már ő benne^ezt az eseményt megelőzőleg is, és a megkeresztelkedés már az ő messiási hivatala be­töltése tényeihez tartozott. — Pásztor folytatja a felső­borsodiak: „Zsinatunk legfontosabb teendői" czímú me­morandumának még a mult évfolyamban megkezdett ismertetését és mondja el véleményét annak egyes pont­jait illetőleg. A felekezetek közti viszonosságról szólva, feltétlenül követelendőnek ítéli az egyenlőségnek és viszonosságnak tényleges keresztülvitelét és a r. kath. vallás államvallási jellegének és szereplésének megszün­tetését. A gyermekek vallásáról szóló törvény helyett az 1868: 53. t.-cz. visszaállítását sürgeti, tehát a protestáns revízió álláspontján áll. (Folyt, köv.) —r. —n KÜLFÖLD. Németországi egyházi szemle. A szultán nagyszerű karácsonyi ajándékkal kedves­kedett a német tudományosságnak. Az ajándék története részletesen le van írva Soden tanár tollából a „Chr. W." 52-ik számában, a kinek nagy része van abban, hogy ez az őskeresztyén ajándék Berlinbe került. Rövid voná­sokban a következőkben ismertetjük: Damaskusban, az omnajádok moshéjának nagy udvarán van egy mellék­épület, a melyet „kincstárnak" tart a monda, s a melyet atűzzel-vassal hódító muhamedanizmus foglalt el a keresz­tyénektől. A muhamedánok e nemzeti szentségét már a 40-es években is felnyitották, s akkor jutott egy angol egy görög új szövetségi kézirathoz. Ebből Soden azt következtette, hogy ott még több őskeresztyén emléknek is kell lennie. Felhasználta hát a szultán és a német császár barátságát s ennek kifejezéséül Saladin sírjának a német császár által való megkoszorúztatását, s a német kutat Konstantinápolyban, hogy ezek a zsákokban elhelye­zett és elrejtett ősker. kincsek megközelíthetővé tétes­senek. Váratlanul jött az a hír, hogy a szultán egyik iradéjávai megengedte e kincstár újbóli felnyitását s az abban található emlékeknek muhamedán hivatalnokok által való katalogizálását. A helyzet komolyságát fel­ismerve, Violet nevű szakférfiú azonnal Konstantinápolyba utazott, s a német külügyi képviselet kieszközölte számára e kincsek átnézését. A török vonatkozású emlék- és ok­iratokon kivül a következőket találta: 1. Egy töredék a 78. Zsoltárból görög és arabs fordításban. 2. Szamaritánus töredékek a Pentateuchból. 3. Töredékek az új szövetségből görög nyelven, a 4-ik és 5-ik, vagy talán a 3-ik századból. 4. 0 ós új szöv. bibliai részek palesztinai-syrai fordításai, a 4-ik és 5-ik századból, különösen számos részlet Pál leveleiből, a melyekkel az evangéliumoknak a Sinai-hegyen fölfedezett ópalesztinai fordítása üdvö­sen kiegészül. 5. 117 ó-syriai ima és más liturgiái darab, a mely­lyel betekintést nyerünk a régi syriai keresztyének istentiszteleti gyakorlatába. 6. A Pentateuch egy héber darabja. 7. 25 levél egy görög zsoltárosból. 8. Egy görög egyházi atya művének egyik töre­déke. 9. 47 levél Mopsvestai Tivadar egy ismeretlen syrai kommentárjából. 10. Egy csomó töredék syr, héber, latin és örmény nyelven. 11. IV. Balduin király latin kisérő levelének egy része. 12. O-franczia töredékek a keresztes hadjáratok idejéből. A fiatal tudós a legnagyobb gonddal kitisztogatta és kiválogatta az értékes Ősker. darabokat, de a kincs­tár előtte megint csak bezárult. Végül a külügyi kép­viselet megkeresésére, közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt elrendelte a szultán e most már ládákba (és nem zsákokba) elhelyezett ősker. emlékeknek Berlinbe való átszállítását. S ezzel e nagyértékű karácsonyi ajándék a német tudományosság tulajdonába ment át — az ősker. tudomány nagy örömére és gyönyörűségére ! A német ifjúsági egyesület ez idei 6-ík nemzeti értekezletét szept. 21—22. napjain Kassel városában

Next

/
Oldalképek
Tartalom