Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-20 / 16. szám

A kihagyott zsoltárokról. — Észrevételek az Ének-gyűjteményre. — Hosszas és felesleges is volna igy végig menni a kihagyott zsoltárokon, lássuk azért csak úgy találomra a XCV1I. zsoltárt, mely szintén kihagyatott. Ez Istennek felségét és méltóságát írja le, mely félelmes az ő ellenségeinek. És minő erőteljesen és megragadón festi az ő felségének nyilvánulását! Ebből vonja ki a legközelebbi következtetést: egyfelől a bálványozok megszégyenülését, másfelől a Sión örömét, és bezárja azon intéssel, hogy a bűntől óvakodjatok, az Istent őszintén szeressétek, hogy az ő kegyelmének részesei legyetek. Szóval e zsoltár dicsőítése az igaz Istennek, ki a faragott képek tisztelőit megszégyeníti. Tartalmas, gyönyörű ének, mely egészen templomi használatra szereztetett s arra való is. Dallama is egyike a legszebbeknek, úgy hogy én valahányszor ezt a templomban énekeljük, mindannyiszor a legnagyobb gyönyörűséget érzem lelkemben a mostani fogyatékos szöveg mellett is. Bár nem foglalkozom költészeti dolgokkal vagy épen zsoltár átírásokkal, mindazáltal, csak azért, hogy felhívjam e zsoltárra a ügyeimet, bátor vagyok bemutatni itt úgy, a mint hamarosan átírtam. XCYlI-ik zsoltár. 1. Uralkodik Isten, Neki hódol minden: Örvendezve ég és föld, Melyet hatalma betölt. Felhő van előtte És homály körüle, De jog és igazság És az irgalmasság Trónjának ereje. 2. Villámtűzzel éget Minden ellenséget, S ha dördülnek fellegi A földet megrengeti. Szavától, mint viasz, Hegy olvad — s fél a gaz. Hirdetik az egek S látják az emberek, Hogy ő dicső s igaz. 3. Ő az Úr egyedül. Nincs más rajta kivül, Imádás és tisztelet, Csak ily felséget illet, És az kedves neki, Ki szívből szereti; De kik szobrok, képek Előtt tisztelegnek, Azokat megveti. 4. Kik Istent szerettek, Gonoszt gyűlöljetek És részetek ne legyen Hamis cselekedetben; Mert ő szeretteit. Megmenti híveit, Gonoszok kezétől; Ő nagy erejéből Megtarlja népeit. 5, Szentinek világát Adja nagy irgalmát; Az igaz, tiszta lelkek Tőle örömet nyernek. Szent hívek az Ürban Örüljetek vigan És az ő szentségét Dicsőséges nevét Áldjátok mindnyájan! íme a régi 7 vers összevonva 5-re. íme a tartalmas s nem tires általánosságokban elvesző, gyönyörű, erőteljes és színgazdag zsoltár! Hát még egy hivatott kéz minő szépet csinálhat belőle. Aztán ez még, hogy úgy mondjam, igazán kálvinista zsoltár is, mint a 3-ik vers mutatja. Miért hagyatnék ki ez? Talán mert a XCVI-ikhoz nagyon hasonló, mivel valószínűleg a kettőt egy szerző írta. Ez a hasonlóság nem lehet ok a mellőzésre. Bizony azt kihagyni nem lehet, nem szabad. És nézzünk még egy megvetett, illetőleg kihagyott zsoltárt, pl. a CXXXIÍI-ikat, melyről, a Szenczy-féle kidolgozás miatt, úgy hiszem, sokan nem a leghizelgőbb véleménynyel lehetnek. Ennek tartalma: az egyetértés, az egyesség dicsérete és ajánlása. Megpróbálom ezt is hirtelenében saját dallamára átírni. Tudom, hogy sok simítás fér rá ínég, de azért közlöm, hogy a figyelmet felhívjam rá. CXXXIir. zsoltár. 1. Mily szép, ha az egyetértés, szeretet Fűzi össze az atyafi sziveket ! Ha békével együtt laknak: Örömeit látják minden napnak: Istent áldják, úgy este mint reggel, Imádsággal, énekekkel. 2. Mint a balzsam sebet enyhít, begyógyít, Úgy a béke s egyetértés boldogít; Bárha bánat és bú jönne, Felszárad a bánkodónak könye; Mert megosztva, kevesbül a bánat És nyomában öröm támad. 3. Mint a harmat száll a rétre, virágra, Ugy száll áldás a szerető családra; Mert kedvesek az Istennek Azok, a kik egyességben élnek. Ö tőle jön hosszú, boldog élet . . . Övé legyen a dicséret! Miért nem lehetne ezt és az ilyen zsoltárokat, természetesen jobb és szebb átdolgozásban, felvenni?! így végig mehetnénk a 45 kihagyott zsoltáron; de úgy hiszszük ez szükségtelen, a nélkül is tudjuk és ki is mondhatjuk, hogy mindenikben van olyan vallásos eszme és tartalom, mely méltó az átdolgozásra, és így kívánnunk kell, hogy a zsoltárok közül egyetlenegy se hagyassék ki, hanem azok is, a melyek eddig fel nem dolgoztattak, dolgoztassanak át és mind vétessenek fel. Csak a rosz dallam miatt volt eddig azok nagyobb része használaton kivül; de a rosz dallamok helyett jó magyar dallamokat kell alkalmazni és mindjárt azok lesznek a legkedveltebb zsoltárok. De azt mondja a „Téjékoztatás", hogy némelyek, mint „merő ismétlések, mellőzhetőkké váltak". Nohát, ha ilyen szempont szerint akarjuk meg-