Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-12 / 2. szám

és a valláserkölcsi életre vonatkozó adatok feldolgozását, az oktatásügy képét kivánom a jelentés alapján a követ­kezőkben feltüntetni. Látszólag szárazak s talán unal­masak is lesznek a közlendő adatok; de a figyelmes és érdeklődő szemlélő meg fogja bennök találni az életet, s el fogja vonni belőlök a tanulságokat. Bárcsak minél többen megcselekednénk azt! Ha oktatásügyünket s az azt mozgató rugókat alaposabban isinernők, sokkal böl­csebben tudnánk megválasztani a saját iskola-politikánkat, és világosabban látnánk azokat az eszközöket, a melye­ket a magunk jobbvoltáért alkalmazásba kell vagy kellene vennünk. Oktatási ügyeinkre vonatkozó tudósításokat legelső sorban is a vallás- és közoktatásügyi minisztérium műkö­dését ismertető részben találunk (145—177. lap). Szüksé­gesnek látjuk kiemelni a következőket. Az orsz. közoktatási tanács befejezte az állami elemi tanító- és tanítónőképző intézetek, valamint az állami felsőbb leányiskolák tanterveinek felülvizsgálatát; felülvizsgálta az állami felső nép- és polgári iskolai tanító- és tanítónőképző intézetek tantervét, rendtartási és képesítő vizsgálati szabályzatát ; javaslatot dolgozott ki az országos pedagógia könyvtár és tanszermúzeum szervezetéről; elkészítette a népiskolai ifjúsági könyv­tárak könyvjegyzékét és a népiskolai szemléltető képek tervezetét; jelentéseket, illetve javaslatokat készített az állami elemi tanítóképzők tantervének életbe léptetéséről és tankönyveiről, a felsőbb leányiskolái tanítónők kvali­fikácziójáról, az idegen ajkú vidékek középiskoláinak tankönyveiről és a tanácstagok iskolalátogatásairól; s végül foglalkozott az osztatlan elemi iskolák tantervé­nek és a középiskolai tantervi utasítások felülvizsgá­latával. Az oktatásügy terén a következő nevezetesebb intézkedések történtek. A felső oktatás terén rendezést nyert a budapesti tud. egyetemen a tandíjak és a tanári illetmények ügye, s az erre vonatkozó szabályzat már életbe is lépett. E szerint a tandíjak 5%"a a fizetés nélküli rendkívüli és magántanárokat illeti; a tanárok illetményei pedig a következőleg állapíttattak meg: a) a nyilv. rendes tanárok fizetése 6000 kor. és 1600 kor. lakáspénz ; h) a nyilv. rendkívüli tanárok fizetése 4000 kor. és 1200 kor. lakáspénz ; c) a nyilv. rendes tanároknak öt 800, a nyilv. rendkívüli tanároknak öt 400 koronás ötödéves korpótlékra van igényük; á) a nyilv. rendes tanárok lakáspénze, 15 évi szolgálat után 2000 korona. Ugyanígy szabályoztatott a kolozsvári és a József mű­egyetemi tanárok fizetése is. — A jogi oktatásra és vizsgálatokra vonatkozó törvényjavaslat tervezete elké­szült ; az orvosi szigorlati rend újjászervezésére nézve megtétettek a szükséges előkészületek (Azóta az utóbbira vonatkozó reform már keresztül is vitetett.) A József­műegyetem helyiségeinek szűk volta miatt szükség levén új műegyetem építésére, az előkészítő lépések megtétet­tek. Tudjuk, hogy az új műegyetem a Lágymányoson fog felépíttetni. A középiskolai oktatás terén megkezdődött az új tanterv életbeléptetése, olyképen, hogy az 1902/3. tan­évben már mind a nyolcz osztály az új tanterv szerint fog haladni. A művészeti érzék fejlesztése végett ez évben már nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is művészettörténeti előadásokat rendeztetett a miniszter, s mind a budapesti, mind a kolozsvári egyetemen rend­szeresítette a leendő tanárok részére a művészettörténeti gyakorlatokat. A testi nevelés érdekét szolgálták a helyi tornaversenyek ós a kötelező játékdélutánok, a melyek hogy minél sikeresebbek lehessenek, a nagy szünidőben játéktanfolyamot rendezett a miniszter a tornatanárok részére. Ugyancsak a testi nevelést szolgálta az iskola­orvosi és egészségtan-tanári intézmény fejlesztése is, a mely már odáig haladt, hogy 1900-ban 51 állami és kir. kathol. középiskolában működött iskolaorvos. Nagy gondot adott a minisztériumnak a párisi nemzetközi kiállításon való részvétel; de dicsőségére is vált a magyar közoktatásnak, a mennyiben a nemzetközi biráló bizott­ság két elsőrendű kitüntetést (grand prix) ítélt meg a közoktatásügyi minisztériumnak, egyet a fin, egyet a leány-középoktatásért A népiskolai oktatás terén szabályoztatott a felső nép- és polgári iskolai magánvizsgálatok ügye; kivé­tettek a tanfelügyelők hatásköre alól a felsőbb leány-és kereskedelmi iskolák; szaporíttatott a tanfelügyelő­ségek személyzete s a nagyobb tankerületekben tan­felügyelőségi kirendeltségek szerveztettek; kidolgoztatott az elemi iskolák új tanterve; szerveztettek a gazda­sági ismétlő iskolák; erélyes intézkedés történt az 5. és 6. osztályok szervezésére és a törvényszabta tanítási idő megtartására; folytattatott az állami elemi iskolák felállítása és pedig oly mértékben, hogy 1900-ban 148 községben szerveztetett állami elemi iskola; új szabály­zatot nyertek az állami elemi iskolai gondnokságok; a bérházakban elhelyezett állami iskolák részére állandó iskolaépületek emelésére 5 millió korona szavaztatott meg a törvényhozás által; gondoskodás történt az iparos­tanoncz-iskolák folytatólagos felállítására nézve, s végül az állami polgári iskolák új szabályzatot nyertek, a mely teljesen elkülönítette azokat a népiskoláktól. A tanítók fizetésének rendezése folyamatban volt; az elemi tanító­képzők új rendtartást kaptak; folyt a munka az új tan­terv kidolgozása tekintetében is; a felső nép- és polg. iskolai tanítóképzők pedig már meg is kapták az új tan­tervet. A kereskedelmi szakoktatás terén nevezetesebb moz­zanat volt, hogy a felső kereskedelmi iskolák külön főigazgatót kaptak; szerveztetett az országos ipari és kereskedelmi oktatási tanács; visszaállíttatott a 8-ik osztály osztályvizsgálata; megállapíttattak a kereske­delmi akadémiák szervezési feltételei; új szervezetet nyertek a női kereskedelmi tanfolyamok, és a tovább­képző tanfolyamok szabályzata megállapíttatván, e tan­folyamok kivétettek a népiskolai tanfelügyelet köréből és közvetlenül az iparoktatási felügyelő hatáskörébe he­lyeztettek át. A felsőbb leányoktatás terén kiváló fontossággal bír az új tanterv megalkotása és életbe léptetése. Az új tantervsz érint a felsőbb leányiskola középiskolai jellegű egységes tanfolyamú, hat osztályú, általános műveltséget adó intézet, s e tekintetben egyaránt különbözik mind a gyakorlati irányú polgári leányiskolától, mind az egye­temre előkészítő nyolcz osztályú leánygimnáziumtól. A gyógypedagógiai intézmények extenzív fejlesztése szintén kiváló gondját képezte a kultuszminiszternek. E végből tárgyalásokat kezdett a fővárossal a budapesti siketnéma-intézet kitelepítése és bővítése iránt (—- már készen is van s használatba is van véve az új épület a városligetben —); külön iskolákat rendezett Budapesten a gyengetehetségű elemi iskolások részére; elrendelte a dadogók és hebegők külön tanfolyamának rendezését és gondoskodott róla, hogy egyfelől az iskola-orvosi kép­zésben különös figyelem fordíttassék a gyógypedagógiára, másfelől pedig, hogy a váczi siketnéma-intézettel kap­csolatban szervezett tanítóképző tanfolyamon minél töb­ben nyerjenek kikópeztetést a siketnémák, vakok, hülyék és beszédhibában szenvedők oktatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom