Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-12 / 2. szám

is, téged is bánt az, hogy ezekért az ideális erkölcsi, ezekért a krisztusi czélokért nem buzog, nem hevül és nem dolgozik eléggé a magyar protestáns egyház nagy többsége. Bizony, elismerem, jobb volna, s még magyar nemzeti szempontból is áldásosabb volna, ha hitfeleink azokra a valláserkölcsi és társadalmi sebekre és bajokra vetnék tekintetöket, a melyek miatt „pusztulunk, veszünk1

', s azokhoz az erőforrásokhoz sietnének, a melyek életet adnak, erőt fokoznak és növekedést biztosítanak. De hidd el barátom, hogy egyházunk e lelki, hazánk ez erkölcsi gyógyítása érdekében is ma több történik, mint tiz-husz évvel ezelőtt. Ma már, szórványosan bár, de mégis megindult, terjed és erősödik az a valódi keresztyén munka, a mely Krisztus szellemében először az egyént, az egyes tagokat igyekszik kimenteni a testi és lelki nyomor halálos veszedelméből, hogy azután az egész egyházi és állami szervezet megelevenedjék és újra épüljön. Ezért jól teszed, barátom, ha elítéled a hitközönyt és az erkölcsi elposványosodást; ha fájdalommal szemléled „a presbitereket, a kik alig tudják, hogy azok, s a kiket legfölebb Viktória királynőért vagy nagyjainkért tartott gyászistentiszteletek alkalmával lehet látni a templomban". Ez méltó följajdulás. A mai művelt férfiaknak nagy hibájok, egyháziasságuknak öreg szennyfoltja a templomkerülés. Először hiba önmaguk és családjuk ellen, mert rendszeresen elzárják magukat az egyházakkal való belső, lelki közösségtől, és a templomkeriilő presbiterek megteremtik ezt a felfordult világot, hogy ők szabnak törvényt, ők kormányoznak, magok pedig nem élnek az egyházban és az egyház szerint. Másik hibájok az, hogy bár elöljáróknak neveztetnek, de tényleg nem járnak elől a jóban, sőt templomkerülésükkel rosz példát adnak hitfeleiknek. De, barátom, ha jól megnézed, itt is láthatod immár a jobbra fordulás biztató jeleit. íme, csak itt Budapesten is, a presbiterek közül immár nemcsak Szilassy Aladár a templom állandó látogatója; vagytok ott már, vagyunk ott már mások is, s a presbiterek padja nem kong többé az ürességtől, mint évekkel ezelőtt. S úgy hallom, hogy másutt is javulgat a helyzet. Végül engedd meg, hogy a franczia és magyar reformátusok közt vont analógiádnak egy ténybeli tévedését és a végkövetkeztetésedet helyreigazítsam. Tényleges igazság, hogy a protestáns befolyás Francziaországban aránytalanul nagy, s hogy e miatt a protestantizmus nagy szálka ott, mind a klerikális, mind az atheista világ szemében. A reformátusok Francziaországban aránylag gazdagabbak, műveltebbek és befolyásosabbak, mint bármely más hitfelekezetűek. Az is tény, hogy a templomi szószék hatása a franczia reformátusok között is meggyengült és a templomokat nem látogatják annyian, mint régebben Ezt így olvasom és így hallom én is. De t. barátom, ne felejtsük azt, hogy a franczia reformátusoknál kitűnően szervezett lelki gondozás, tömérdek egyháztársadalmi és egyesületi hiterősitő és szeretet-gyakorló keresztyén intézmény és tevékenység egészíti ki a templom igehirdető munkásságát, a mi által franczia hitfeleink mégis elérik azt a czélt, hogy az evangélium megtartó erejét a társadalom minden rétegéhez eljuttatják. Már pedig ez a fő-, ez az „egy szükséges dolog". Oly intenzív ott a belső és a külső misszió, hogy kiállja a versenyt a herrnhuti vagy a skót református egyházéval is. Aztán Francziaországban csak a régi reformátusság fogy, az összreformátusság azonban jelentékenyen szaporodik. Mert igaz, hogy a gyermekkorlátozás nemzeti bűne a franczia reformátusságot is fogyasztja; de az is tény, hogy a mit a születések révén veszít, azt kétszeres számban visszaszerzi a tervszerű hittérítés, a nagyszabású evangélizáczió révén a franczia kalvinizmus-Már pedig, ha valamely keresztyén egyház vonzani, téri. teni, hódítani tud, van „abban élni hit, jog és erő". Végkövetkeztetésedet sem hagyhatom szó nélkül. Igen sötéten látsz és nagyon csüggedezel, t. barátom ! A beteg egyház még nem halálra vált egyház, ha beveszi természetes gyógyszerét. Szomorú a képe, leverő a helyzete a szegény magyar Sionnak; de nem reménytelen. Említettem a megtartás és jobbrafordulás, látom a felgyógyulás biztató jeleit. Vannak buzgó tagjai, s ezek napról-napra szaporodnak, a kik igaz hittel járulnak az elhanyagolt orvoshoz, a kik visszatértek az egy igaz Megtartóhoz. Pedig ha Jézushoz és az ő evangéliumához szívvel-lélekkel visszatér a magyar protestantizmus, akkor csüggedésre nincsen ok; visszatér igaz keresztyén ideálja, megizmosodnak vallás-erkölcsi erői, megelevenednek holt tagjai, s bizalom és munkakedv, önérzet és föltámadás lép a mostani vergődés helyébe. Imádkozzunk és dolgozzunk, hogy minél többen erőt vegyünk az élet ama fejedelmétől. Mert az isteni kijelentésnek és a világtörténetnek inegdönthetlen igazsága, hogy a mely egyén s a mely egyház hisz és él a Krisztusban, az soha meg nem hal, mert Krisztus a feltámadás és az élet. Szerkesztő. ISKOLAÜGY. Oktatásügyünk 1900-ban. Mult év novemberében terjesztette be a miniszterelnök a képviselőházhoz a kormány 1900. évi működéséről ós az ország közállapotairól szóló nagyfontosságú jelentését, a hozzá való statisztikai táblázatokkal együtt. A 793 oldalból álló jelentés, a mely első részében az egyes minisztériumok működéséről, a második részében az ország közállapotairól számol be, a harmadik részében pedig a statisztikai táblázatokat közli, kiválóan érdekes és fontos hazánk minden rendű és rangú lakosára nézve, mert belőle a haza anyagi, szellemi és erkölcsi képe domborodik ki; de kiválóan érdekes lapunkra s lapunk olvasóira nézve is, különösen azokban a részeiben, a melyek az egyházi, iskolai és az erkölcsi életre vonatkoznak. Másnak, vagy ha más nem vállalkoznék reá: más alkalomra hagyván az egyházi