Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-13 / 15. szám

visszatérülne a vallás-erkölcsi haszonban ... A jó pásztor, a kinek vagyon 100 juha és abból egy eltévelyedett, elhagyja a 99-et azért az egyért, s ha megtalálta: inkább örül annak az egy megtaláltnak, mint a többi kilenczvenkilencznek! . . . Miklós Géza, ev. ref. lelkész. IRODALOM. ** Elizeus próféta csodatettei. A magyar nép és ifjúság számára a szentírás alapján versbe szedte Jámbor Lajos ev. ref. tanító. — E czím alatt csinos és értékes népiratkát adott ki Jámbor Lajos, a kinek bibliai verseit előnyösen ismeri az építő vallásos irodalom. Ilyés utó" dának, Elizeus prófétának csudadolgait a következő czímek alatt énekli meg a szerző: 1. A vizek megjavítása s a csúfolódó gyermekek sorsa. 2. Elizeus Moáb ellen. 3. A megsokasodott olaj. 4. Gyermekáldás. 5. A gyermekek feltámasztása. 6. Naámán bélpoklossága. 7. Elizeus halála. A füzet vallásos melegséggel és folyékony verseléssel van írva. Ára 24 fillér, megrendelhető a szerzőnél Békésen. Tömeges terjesztésre érdemes népies füzet. EGYHÁZ. < A dunamelléki egyházkerület közgyűlése, mely e hó 16-án kezdődik, nagy érdeklődést kelt református körökben. Két kiválóan fontos tárgya lesz. Egyik az új főgondnoknak, dr. Darányi Ignáez úrnak beiktatása és székfoglalója, mely az első nap megy végbe. Másik a zsinati előmunkálatok tárgyalása, a mi az ülés második napjára van kitűzve. A főgondnok beiktatása 16-án d. e. 10 órakor lesz a Kálvin-téri templomban. — Az elnökség, a £ hó 3-án tartott értekezlet megbízásából felkéri a gyűlés lelkészi tagjait, hogy a gyűlésre palástosan, a világi tagokat pedig, hogy lehetőleg díszmagyarban jelenjenek meg. — Igen óhajtandó volna, hogy kerületünk papsága minél nagyobb számban jelenjék meg a beiktató ünnepélyes közgyűlésen. A résztvenni óhajtó lelkészeket szintén arra kérjük, hogy palástosan jelenjenek meg. Lelkészválasztás. A muzsnai reform, gyülekezet Kádár Dénes segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. A nagy-lévárdi evang. gyülekezet mult hó 25-én iktatta be hivatalába új lelkipásztorát, Maliarik Jánost. A beiktatás hivatalos részét Zsarnovitzky Gyula és Kruhalecz Aladár esperesi megbízottak végezték. Egyházmegyei választások. A békés-bánáti ref. egyházmegye a lemondott gróf Ráday Gedeon elnöki székre dr. Hajnal István egyházmegyei tanácsbirót, az egyik megürült világi jegyzői hivatalra pedig dr. Bodoky Zoltánt választotta meg. Az új gondnok beiktatása a f. hó 22-én Szegeden megtartandó közgyűlésen fog megtörténni. — Örömmel közöljük dr. Hajnal Istvánnak gondnokká választatását. Régi, kipróbált, köztiszteletben álló munkása ő magyar ref. egyházunk közéletének. Méltán érte őt e megnyert kitüntetés. Benne oly egyént nyert meg a hatalmas békés-bánáti egyházmegye, a kire nemcsak büszke lehet, de a kinek kezére teljes bizodalommal és megnyugvással bízhatja élete vezetését. Egyházkerületi tanácsbiró-választás. A dunamelléki egyházkerület szavazatszedő bizottsága a napokban konstatálta a dr. Kiss Áron és dr. Szeless József közt elrendelt szűkebblrörii tanácsbirói szavazás eredményét. A beadott szavazatok túlnyomó többségét dr. Kiss Áron nyerte meg. A kerület új tanácsbiráját szívesen és melegen üdvözöljük. Egyházi értekezlet. Az udvarhelyi egyházmegye f. hó 30-án fogja megtartani egyházi értekezletét Székely -keresztúron. Az istentiszteleten imát Mester János, alkalmi egyházi beszédet pedig Csia Kálmán fog mondani. Az értekezlet főbb tárgyait a zsinati kérdések és a diaszpórák gondozásának ügye fogják képezni. Felolvasásokat Péter Károly és Hegyi Péter tartanak. Egyházi aranykönyv. Ráczkeviben egy egyszerű földmíves pár, Cserepes János és felesége Urögi Mária 4000 korona készpénzt és két katasztrális hold földet ajándékozott örök időre szóló alapítvány gyanánt a református egyháznak, hogy annak kamatja és jövedelme a templom, a paplak és a többi egyházi épületek fentartására fordíttassék. — A szép tett önmagában hordja dicséretét. Az 1848: évi XX. törvényczikk végrehajtása, mint azt Eötvös Károly az „Egyetértés" április 6-diki számában meggyőzőleg kimutatja, első sorban a magyarság kérdése. A mai magyar társadalom az egyház ós az állam közt fönnálló viszonyra nézve két századdal ezelőtt rendeztetett be rettenetes szükkeblüen, sőt ellenséges érzülettel a magyarság ellen és nagy bőkezűséggel a mindenféle nemzetiségek iránt. A római kath. egyház hívei akkor még túlnyomó részben nem magyarok voltak, a habsburgi politika óriási állami javadalmakat nyújtott neki. Ezért látta el dús javadalmakkal a görög keleti egyházakat is, minthogy ezek hívei oroszok, oláhok, szerbek, tehát nem magyarok voltak; s ezért gondoskodott ez a Kollonics-féle politika arról, hogy az erdélyi szászok még a római katholikusoknál is dúsabb állami javadalmakat élvezzenek, mert rájok a magyarság ellen, a szabadság és állami önállóság nagy kérdéseiben mindig biztosan számithatott az ő hagyományos magyarellenes politikájok. Ezt kell most megváltoztatni, nem a protestánsok érdekében, hanem a magyarságnak a protestánsokhoz kapcsolódó érdekében. Rettentő szégyenérzet nélkül alig tűrhető az, hogy míg pl. a görög keleti s erdélyi szász egyház szerb, román és szász eleme Magyarországtól óriási javadalmakat élvez: addig ugyanaz a Magyarország a magyar protestánsokat kidobott árva 31*