Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-13 / 15. szám

nati teendők ügyében készített kerületi bizottsági munkálatot teljes szövegében elfogadta; a f.-borsodi javaslatot az egyházlátogatási kérdő pontok tekintetében több nyomós indok alapján elvetette; a theol. fakultás kérdését a zsinat tárgyai közé sorozta. Fontosabb ügy volt még a mihályi egyházé. Ez egyház már 6 év óta van lelkész nélkül, mert ezelőtt 6 évvel úgy határozott az egyházmegye, hogy ez évek alatt szereztessenek be a papi jövedelmekből azon összegek, melyek az elavult egyházi épületek renoválására szükségesek. Most az egyház ismét három évet kért, hogy e czélt elérhesse. Az egyházmegye azonban kimondta, hogy a jövő ápril 24-re az állást betölti, mert reméli, hogy a lelkész jelenléte, buzdítása az egyház anyagi és erkölcsi ügyei előhaladását inkább eredményezheti. A gyűlés egész nap tartott. Délben közebéd volt a „Korona" vendéglőben, de tekintettel Tisza Kálmán halálára, a máskor toasztra kész ajkak némán maradtak. Péter Mihály, papi főjegyző. Az orsz. ref. tanáregyesület megalakulása és első közgyűlése. Mielőtt a második napi gyűlés végzett dolgairól beszámolnánk, a referáda teljessége, de az ügyek fontossága szempontjából is, azokról a szakértekezeletekről kell előzőleg megemlékezünk, a melyeket az első nap délutánján a theol. akadémiai és a preparandiai tanárok tartottak. A theol. tanárok szakértekezletén mind az öt theol. akad. tanári testülete képviselve volt, s összesen 16 tanár vett benne részt, a kiket Csiky Lajos üdvözölt a debreczeni főiskola és theol. akadémia nevében. Korelnökké Balogh Ferenczet válaszván meg az értekezlet, kimondotta az orsz. ref. tanárgyesülettel szerves kapcsolatban álló theol. tanári szakosztály megalakulását, s egyben elnökké Balogh Ferenczet, jegyzővé Hamar Istvánt választotta meg. Hosszabb vita után kimondták, hogy ügyrendet nem állapítanak meg, miután arra szükség nincs, s hogy a szakosztály ügy- és munkakörét is csak egész általánosságban határozzák meg. Az ügykör tárgyaiul tűzettek ki: a) az orsz. ref. tanáregyesületi közgyűlés által a szakosztályhoz áttett ügyek és kérdések véleményezése; b) a szakosztály körében felmerült indítványok tárgyalása és szükség esetén azoknak, a közgyűlés által az egyházi tanügyi hatóságokhoz felterjesztése; c) általában minden olyan kérdés és ügy, a mely a theol. intézetek és tanáraik szellemi és anyagi ügyeit és érdekeit érinti. A megalakulás és az ügykör ekként történt meghatározása után a theol. képzés reformjának kérdését vették tárgyalás alá. Dr. Antal Géza előadó, miután a kérdést még nem látja kellőleg előkészítettnek, nem terjesztett elő semmiféle reform-tervezetet. E helyett azt indítványozta, hogy most ne is tárgyalja az értekezlet ezt a kérdést, hanem kérje fel Radácsi Györgyöt arra, hogy a reformot illetőleg bekérvén az egyes theol. tanárkarok véleményét, a jövő évi gyűlésen adjon ezekről egy összefoglaló kimutatást. A kérdés érdemébe nem is bocsátkozott az értekezlet; hanem jobb részben csak a felett folyt a vita, hogy vájjon a tanártestületek kéressenek-e fel véleményadásra, vagy pedig az értekezlet a saját kebeléből kérjen fel egyeseket reformtervezetek kidolgozására. A vita eredménye ezután az lőn, hogy a theologiai képzés reformjának ügyét szükséges felszínen tartani, s e végre felkéri az értekezlet dr. Szabó Aladárt, dr. Tüdős Istvánt és Nagy Károlyt, hogy tervezeteket dolgozzanak ki s publikálják azokat az egyházi lapokban. Erre különben nemcsak e három embert kérik, hanem az összes theol. tanárokat is. Radácsi György a tervezeteket és véleményeket majd összegyűjti s ezek alapján a szakosztály a jövő évi értekezlet alkalmával fogja a kérdést behatóan tárgyalni. Az ülés végén Antal Géza, a távollevő dr. Horváth Józsefnek a theol. tanárok nyugdíjügyében készített dolgozata határozati javaslatát terjesztette elő; az idő előhaladottsága miatt azonban a dolgozat és a határozati javaslat tárgyalását másnapra halasztotta az értekezlet. Másnap a kérdést le is tárgyalták, és miután már tudomásuk volt a kultuszminiszternek ama nyilatkozatáról, hogy a theol. tanárokat az orsz. tanári nyugdíjintézetbe fel nem veheti, azonban az egyetemes theol. tanári nyugdíjintézet szervezése esetén hajlandó ennek támogatására az egyetemes egyháznak segélyt nyújtani, az lőn a határozat, hogy kéressék fel a közgyűlés útján konvent az egyet, theol. tanári nyugdíjintézet szervezésére. A preparandiai tanárok értekezlete szintén kimondotta a szakosztály megalakítását, s annak elnökévé Orosz István debreczeni tanítóképezdei tanárt választván meg, ugyanennek az áll. tanítóképző-intézetek részére kiadott szervezeti és új vizsgálati szabályzatról szóló értekezését hallgatta meg; azután pedig, a nagykőrösi preparandiai tanárok indítványára, a nő-tanítójelölteknek a férfi tanítóképzőkben való magánvizsgálatát eltiltó miniszteri rendelet s a népiskoláknak az egyet, tanügyi bizottságban és a zsinaton megfelelő képviseltetése felett tanácskoztak. * * * A közgyűlés a második napon legelső sorban Benkó Imrének a tanári fizetési fokozatok eltörlésének szükségességét tárgyazó dolgozatát s ahhoz kapcsolt határozati javaslatát vette tárgyalás alá. Benkó részletesen és meggyőzően mutatta fel azokat a bajokat, a melyek a tanári fizetési fokozatoknak a mi középiskoláinkban alkalmazott rendszere mellett támadnak, s a melyek nemcsak hogy elkedvetlenítik a tanárokat, s nemcsak súrlódásokat támasztanak a tanári testületekben, de egyenesen azzal a veszedelemmel fenyegetik iskoláinkat, hogy mostani tanáraik menekülnek belőlük, helyökbe pedig megfelelő erők nem lépnek, senki sem akarván kitenni magát annak, hogy esetleg egész életén át a 2400 koronás fizetési fokozatban maradjon. E bajokon a fizetési fokozatok eltörlésével és a fizetés emelkedésnek korpótlékok alakjában biztosításával lehetne és kellene segíteni. Ily értelmű határozati javaslata a következő volt: „Az országos ref. tanáregyesület mondja ki határozatilag, hogy a fizetési fokozatok eltörlését és a tanári fizetéseknek a korpótlékok megfelelő szabályozása által való rendezését óhajtja, s fölkéri a főtiszt, egyházkerületeket. hogy a magas kormánynál járjanak közbe az államsegély-szerződéseknek ilyen irányban leendő megváltoztatása végett". A határozati javaslatot a közgyűlés elfogadta, s annak értelmében meg fogja keresni az egyházker. gyűléseket. Ezután Sinka Sándor debreczeni főgimn. igazgató értekezett nagy alapossággal és érdekesen középiskoláink helyzetéről, tekintettel a középiskolai mozgalmakra. Ismertette a külföldi iskolai reform-mozgalmakat; különösen a poroszországi középiskolai oktatás terén az