Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-30 / 13. szám

nyakú, daczos, hajthatatlan; de a nemzethez jó indula­tot tanúsító, a királyi eskü szentségét szem előtt tartó fejedelem iránti hűségben, ragaszkodásban nem engedi magát más vallású polgártársai által felülmulatni Én azt hiszem, hogy Tisza Kálmán nevéhez a magyar pro­testánsok és a Habsburgház között folyt 300 éves küz­delem lecsendesiilése kapcsolódik. De hát 15 éves miniszterelnöki nagy hatalmának befolyásának mi különösebb hasznát látta a magyar protestáns egyház ? kérdezték többen — legalább ma­gukban — a miniszteri székből lelépettől. Én meg azt kérdem: mi kárát vallotta? Mikor Bocskai s jórészt protestánsokból állott seregének hatása alatt a bécsi béke megköttetett, teljes jogegyenlőség s viszonosság biztosíttatott a bevett vallásfelekezetek híveinek. Ezen túl a protestánsok józan többsége sohasem kivánt menni. Nem akartnnk mi magunknak kiváltságokat, elő­jogokat szerezni, nem akartuk a más felekezetűeket méltatlansággal, jogtalansággal illetni. A kálvinista fő­gondnokságot viselt miniszterelnök ellen hallatszott-e 15 év alatt sérelmi panasz a r. kath. vagy más vallás­felekezet részéről ? Hát mi rajtunk esett-e sérelem ? Ez vet fényes sugárt jellemére. Más vallásfelekezetet nem bántott, de saját felekezetét szerette, ennek javát a miniszteri székben is, előbb is, abból lelépve is meleg érdeklődéssel munkálta, hitrokonait gyámolította, tudják egyesek, tudják egyesületek, de tudja mindenek felett a jó Isten. Fentebb úgy tettem róla említést, mint sok tekin­tetben Kálvinnak képviselőjéről. Ez állítás részletes iga­zolására itt nincs hely; de egy-két vonást futólag érint­hetek. Mindkettőnél hidegnek, ridegnek látszó arcz s ritka meleg kebel; vékony, gyengének, erőtlennek látszó, test-alkat, másfelől ritka szines lelki erő s a kora ifjú­ság éveit eltudva, az egész életen át kemény harcz, küzdelem; Kálvint hatalmas ellenfelei többször az utczán megtámadják, lovaikkal majdnem elgázolják, éjjel abla­kán belövöldöznek, ebeiknek Kálvin nevet adnak, vers­ben, torzképekben gúnyolják; Tisza K. is tapasztalt ilyeneket. Ezt a kezet levághatják — mondá egykor Kálvin a templomi szószókbői, — de arra nem kény­szeríthetik, hogy az úrvacsorát az arra érdemetleneknek kioszsza; Tiszát sem tudta „szent meggyőződésétől" a legerősebb vihar sem eltántorítani. Az emberek előtt való hizelges, hajlongas, népszerűségvadászat; de másrészt az üres gőg, fenhéjázás másokkal, bár a legszerényebb állásban levőkkel is szemben sértő, lealázó bánásmód ismeretlen volt mindkettő előtt. Kálvin az ő franczia nemzetét, Tisza az ő magyar faját utolsó lehelletéig hőn szerette. A puritán jellemet nem szükség említe­nem, ismeri mindenki. Mint gondos, a földi javakkal takarékos családfő ismeretes volt Kálvin is, Tisza K. is, ez azonban Kálvinnál az ő szerény anyagi viszonyai között s a szigorúbb erkölcsi elveket valló XVI-ik századbanykisebb érdem ; de ha Tisza Kálmánnak min­den más érdemét elfelednők vagy eltagadnék is, de mint családfőt, mint férjet, mint édes apát oda rajzol­nék — az erkölcsiség tekintetében annyira romlásnak indult nemzet elé, ez maga elég volna arra, hogy nem­zetének igaz tisztelete, hálás kegyelete lengje körül sírboltját. Farkas József. IRODALOM. ** A Nagy Képes Világtörténet IX. kötete is meg­jelent a mult héten. A kötet szerzője Marczali Henrik, egyetemi tanár, czíine: Az absolutismus kora. E korszak műveltségi közállapotainak ismertetésével kezdődik a nagy munka, s XIV. Lajos uralkodásának rajzán, Németalföld e kori történetén, Magyarországnak a török hódoltság alól való felszabadulásán át a Nagy Frigyes, Mária Terézia és Katalin korához és alakjaihoz vezet. A nagy egyéniségek kora ez. Shakespere és Calderon, Descartes, Spinoza, Hobbes e korszak határai közt járták meg földi útjokat. XIV. Lajos udvara a franczia irodalom fénykorának egész pompájában fürdik. Nagy Fridrik sanc-souci-i kas­télyában ott él Voltaire, Mária Terézia mellett nő II. József. E korban él Galilei és Bacon, Bossuet, Fénélon, Boileau, Montaigne, Corneille, Racine, Moliere, Lope de Vega stb. Szerző mindenütt beleolvasztja Magyarország szerepét a világ történetébe. A philosophusok közt ott találjuk Apá­czai Cseri Jánost, az absolut uralkodók közt Mária Teré­ziát és Józsefet, mindöjük hatását a kor egész történe­tének keretében rajzolva meg. A 40 ives nagy kötetet tömérdek illustratio — magyarázza, köztük Mária Terézia és leánya szines képe. A nagy kötet ára díszkötésben 16 korona. Kapható a kiadó Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaságnál, Budapest, VIII., Üllői-út 18. s minden hazai könyvkereskedésben. — A nagy munka részletes ismertetésére még visszatérünk. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A neudorfi-vinkovezei (Szerómm.) evang. gyülekezet egyhangúlag Abajfy Miklós szurcsini lelkészt, a horvát-szlavon egyházmegye esperesét válasz­totta meg lelkipásztorává; — az erzsébetfalvai reform, egyház, mely csak legközelebb anyásíttatott, első lelké­szévé, meghívás útján Molnár János püspöki titkárt választotta meg. Molnár Jánost pár hónappal ezelőtt a szerdahelyi gyülekezet is meghívta lelkészéül, azonban ő e meghívást nem fogadta el. Uj anyaegyház. A szabad szenttornyai evang. gyüle­kezet, a mely eddigelé Orosháza filiája volt, anyaegy­házzá alakul. A lelkészi és a tanítói jövedelem kiegé­szítését a kultuszminiszter is megígérte. Egyházkerületi választások. A tiszántúli ref. egy­házkerület kiküldött bizottsága f. hó 20-án bontotta fel Debreczenben a megürült két világi tanácsbirói állásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom