Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-30 / 13. szám

beadott gyülekezeti szavazatokat. A szavazatok abszolút, többségével gróf Tisza István és Puky Gyula debreczeni főispán választattak meg. Rajtok kivül ínég 64-en kaptak több-kevesebb szavazatot. Egyházkerületi közgyűlés. A tiszántúli ref. egyházkerület május hó 21. és következő napjain fogja megtartani tavaszi közgyűlését Debreczenben, a mely alkalommal a kerület új lelkészei is fel fognak avattatni. Egyházmegyei gyűlések. Az abauji ref. egyházmegye április hó 2-án Kassán, az alsó-borsodi ref. egyházmegye április 15-én Nemes-Bikken, — az alsó-zempléni ref. egyházmegye április 15-én Sárospatakon, — a tornai ref. egyházmegye április 10-én Komjátiban tartja meg tavaszi közgyűlését. Az erdélyi ref. egyházker. egyházi értekezlete ügyében, miután az értekezleti közgyűlés az idén Nagyenyeden fog megtartatni, f. hó 16-án népes értekezlet tartatott Nagyenyeden, az egyh. értekezlet, az egyházmegye, a kollégium és a város képviselőinek részvételével. Az értekezlet tárgya az értekezleti közgyűlés előkészítése volt. A közgyűlés idejét május hó 22. és 23-dik napjaiban állapították meg. A programm részletes megállapítása még nem történt ugyan meg, de azt kimondották, hogy annak egyik pontja dr. Kovács Ödön síremlékének leleplezése leend. A budai evang. egyház segélye. A székesfőváros közgyűlése, a nagy vagy jobban mondva: kicsinyes takarékosság mellett is 1600 korona rendkívüli segélyt szavazott meg a folyó évre a budai evang. egyháznak, s a közgyűlés határozatát a belügyminiszter is jóváhagyta. Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása és a képviselők. Annak a nagykiterjedésű mozgolódásnak, mely az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása kérdésének a képviselőházban szóba hozását czélozza, már látszanak némely eredményei a képviselők körében. — A Magyar Szó híradása szerint Miklós Ödön meghívására értekezletet tartottak azok a kormánypárti képviselők, a kik választóiktól felszólítást kaptak az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának szorgalmazása ügyében. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy e kérdésben, a vallás- és közoktatásügyi költségvetés tárgyalása alkalmával Ragályi Béla és Szenti ványi Árpád szólaljanak fel. A Kossuth-párt a kultusz-tárcza költségvetése felett tartandó értekezlet alkalmával fog a nagyfontosságú kérdéssel foglalkozni. A Baldácsy prot. alapítvány ügyvivőjének évi jelentése szerint az alapítvány bevétele lesz a folyó évben: rendes jövedelmekből 142,138 kor. 84 fill., rendkívüli jövedelmekből 6894 kor. 66 fill., átfutó jövedelemből 3207 kor. 44 fill., hátralékos követelésekből 27,322 kor. 98 fill., 1901. évi pénztármaradványból 20,801 korona 09 fillér; kiadása: rendes folyó kiadásokra 42,436 kor. 62 fill., rendkívüli jövedelem tőkésítésére 9894 korona 66 fill., átfutó jövedelem kiadása 3126 kor. 24 fillér. A rendes bevételek összege 142,138 kor. 84 fillér, a kiadásoké 42,436 kor. 62 fillér; 1902. évi előirányzott tiszta jövedelem 99,702 kor. 22 fillér. E tiszta jövedelemből előirányoztatott az egyes egyházkerületeknek 6000 kor. rendes és 2000 kor. rendkívüli illetmény, tőkésítésre 5000 kor., pénztármaradvány 6702 kor. 25 fillér. A budapesti ref. egyház egyházi bizottságának vezetői értekezletre hivták össze virágvasárnapon a nagy kiterjedésű VIII. kerület (József-város) reformátusait, annak megbeszélésére, hogy miként lehetne e kerületben egy imaházat állítani a Kálvin-téri templomtól messze lakó hívek lelki építése végett? Az értekezleten megjelentek nagy örömmel fogadták az eszmét és az imaház felállítását igen szükségesnek ítélték; egyelőre azonban csak abban állapodtak meg, hogy ki-ki a maga ismerősei körében fogja az eszmét propagálni. A mozgalom további vezetésére és szélesbítésére az egyházi bizottság Lakos Lajos presbitert kérte fel, a ki erre nagy készséggel vállalkozott is. A mozgalmat nagy örömmel üdvözöljük s kívánjuk, hogy minél előbb czéljához jusson. Megvalljuk azonban, hogy a mielőbbi czélhozjutást a megkezdett uton és módon nem igen merjük remélni. Az egyházi előjáróság a VIII. kerület reformátusaitól várja az eszme megtestesítését, vagyis az imaház felállítását, s csak ha ez megtörténik, akkor hajlandó az abban tartandó istentiszteletek gondját magára venni. Tudjuk, hogy erre a megoldási módra az egyházi elöljáróságot az egyház nehéz anyagi körülményei vezették, a mely nem igen engedi meg, hogy a helyiség bérlés és az imaház lelkészi ellátásának költségeit az egyház pénztára viselje; de azért mégis inkább czélravezetőbb volna, ha az egyházi elöljáróság egyelőre az egyházi pénztár terhelésével oldaná meg a dolgot, mintsem hogy az egyháztagok áldozatkészségére appelláljon. A ki venni akar, annak előbb magának kell adnia. Béreljen az egyház imatermet; adjon mellé egy alkalmas káplánt vagy katechétát, s azok által megteremtendő gyülekezet pár év alatt, úgy ki fog fejlődni, hogv fedezni fogja a költségeket, sőt az adófizetők és a befizetett adók szaporításával még az egész egyháznak is hasznára leszen; nem is említve azt a lelki hasznot, a melyet az illető hívek a saját lelkükre nézve nyerendenek. Protestáns estélyek bevégződése. A pozsonyi ev. theologia tanárai által a böjti időszakban rendezett protestáns estélyek f. hó 22-én fejeződtek be. Ez utolsó estélyen Szabolcska Mihály néhány szép költeményét olvatta fel dr. Masznyik Endre; Hornyánszky Aladár befejezte Mohamedről írt tanulmányát, a theologusok énekkara pedig összhangzatos énekeket adott elő. Az estélyeket mindenkor szorgalmatosan látogatott közönségtől dr. Masznyik Endre igazgató vett búcsút. Az estélyek e legutóbbi sorozatában tartott felolvasások legközelebb külön füzetben nyomtatásban is meg fognak jelenni. — A szentesi ref. egyházban a tél folyamán tartott vallásos estélyek is befejeződtek f. hó 23-dikán. Az estélyeket rendesen két helyen: az egyház tanácstermében és a Takács-féle iskolaháznál tartották. A befejező estélyeken, az egyház tanácstermében Futó Zoltán lelkész és Balogh János főgondnok, a Takács-féle iskolaházban pedig Pap László városi főszámvevő és Körtvélyessy Sándor tartottak felolvasásokat.