Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-30 / 13. szám

sem foglalhat helyet sem az előd özvegyével vagy csa­ládjával való ki nem egyezhetés, sem a választás meg­történte után valamely jobb jövedelmű gyülekezetbe meg­választatás, sem a gyülekezettel szemben, a díjlevélben megállapított javadalom kiszolgáltatásán kívül támasztott semmiféle igény vagy követelés nem teljesíttetóse. Ha valaki a választást megelőzőleg valamely más, akár jobb javadamú, akár inkább kedve szerint való gyületkezetbe választatik meg, vagy pedig megbánta a pályázást, van módja azt a választást megelőzőleg bejelenteni és visz­szalépni; az azonban semmi esetre sem engedhető meg, hogy a törvényben fölsorolandó okok fenforgása esetein kívül, a gyülekezet újabb választás izgalmainak ós költ­ségeinek tétessék ki. A pont végén a „pályázhatásból" után betoldandó: „és választhatóságból", — hogy a megválasztást meg­állapítandó okok fenforgása esetein kívül, visszautasított lelkész vagy segédlelkész teljesen elvegye méltó bün­tetését. A 229. §. végére betoldandó: „Arra az esetre nézve pedig, ha a választás bármi oknál fogva megsemmisít­tetik, a költségek fedezése tekintetében a 233. §. utolsó pontja az irányadó". A szabályellenes választásokról szóló 230 — 236. §-kat illetőleg óhajtásunk az, hogy miután az egyházi közvélemény által kívánt szabad lelkészválasztás csak azon esetben lehet valóban szabad és gyülekezeteink javára szolgáló, ha a körül minden viszaélés kizáratik, — tegye meg zsinatunk a legkörültekintőbb, legrészletesebb és legszigorúbb intézkedéseket arra nézve, hogy a sza­bad választás, minden visszaélést lehettetlenné tevőleg biztosíttassék, úgy a gyülekezetek tagjaival, mint a pályá­zókkal, illetve meghivandókkal szemben. E végre, vala­mint a 223. és 231. §. 2. pontjában biztosítandó ellenőrző esperesi jog gyakorolhatása szempontjából is, kívánatos, hogy a zsinat a lelkészválasztásnak úgy felfüggesztését, valamint a vizsgálat elrendelését és a már megtörtént választás megsemmisítését magok után vonó szabály­talanságokat és visszaéléseket a legrészletesebben körül­írja és megszabja a 223. és a 231. §. 2. pontjában biztosítandó esperesi, illetve egyházmegyei elnökségi jogok miként leendő gyakorlásának módját. A 231. §. 2-dik pontjának végéhez hozzá toldandó még: „Az esperes azonban, a 223. §-ban, biztosított jogánál fogva, ha a választási jegyzőkönyv alapján sza­bálytalanságokat vagy visszaéléseket látna fenforogni, a concessa kiadását, az ügy tisztába hozataláig, hivatalból is megtagadhatja." A 232 §. utolsó pontjánál kimondandó, hogy az esperes, vagy a gondnok kezébe teendő le. A 233. §. c) pontjából a „s ez a választás ered­ményére lényeges befolyással volt" szavak törlendők. A simonia, akár lényeges, akár nem lényeges befolyással van a választás eredményére, mindenképen a választás megsemisítését kell hogy maga után vonja. Csak így remélhető, hogy a választásoknál ez a nemtelem eszköz kimegy a használatból Á 235. §. így módosítandó: „A lelkészválasztás ellen a választók csak 14 napig adhatnak be panaszt az espereshez; a 233. §-ban felsorolt és a választást érvénytelenítő viszaélések azonban, kiderülés esetén, tíz évig hivatalból üldözendők". Ugyanezen, vagy az ezután beiktatandó §-ban ki­mondandó, hogy a lelkészválasztás ellen indított perek első fokon az egyházmegyei, másodfokon a kerületi bíró­ságok által intéztetnek el: a két első fórum nem egy­behangzó ítélete esetén azonban a konventre is feleb­bezhetők, miután csak két egybehangzó Ítélet intézhet el egy vitás ügyet és adhat megnyugvást. A 237. §-nak az özvegyi és kegyeleti évre vonat­kozó rendelkezése helyett igen üdvös volna, hogy a zsinat a kontvent által az özvegyi és kegyeleti évet egyetemesen rendeztesse, és pedig különösen arra töre­kedve, hogy, az özvegyek és árvák érdekeinek sérelme nélkül, a gyülekezetek minél rövidebb idő alatt rendes lelkészekhez juthassanak. NEGYEDIK RÉSZ. Az egyházi adóról. Törvénykönyvünknek az egyházi adózásra vonatkozó 238—257. §-ait illetőleg már kifejeztük véleményünket az A) 8. pont alatt. Ahhoz e helyen még csak azt teszszük hozzá, hogy meg kellene engedni, hogy az egyházi adó­kivetés, a presbitérium és az egyházmegyei közigazgatási bíróság eltérő ítélete esetén, úgy a presbitérium, mint az egyháztagok által harmadfokon az egyházkerületre felebbeztethessék. ÖTÖDIK RÉSZ. Az országos közalapról. Törvénykönyvünknek a közalapra vonatkozó részét illetőleg általában véve csak az a véleményünk, hogy az, a több tekintetben megváltozott viszonyoknak meg­felelőleg átdolgoztassék. Óhajtjuk továbbá, hogy a közalapi járulékok megállapítása ne évenként, hanem 10 évről 10 évre történjék. II. Egyházi törvénykezés. ELSŐ RÉSZ. Mind az egyházközségi, mind az egyházmegyei, egy­házkerületi és konventi bíróságnál világos intézkedések teendők az elnökség érdekeltsége esetén az elnöki szé­keknek, kik által leendő betöltése iránt. A konventi bíróság hatáskörébe beiktatandó a 235. §-hoz ajánlott pótlásnak, illetve módosításnak megfe­lelőleg, a lelkészválasztási pereknek, az egyházmegyei ós egyházkerületi bíróságok ítéletének egybe nem hang­zása esetén harmadfokon való végérvényes elintézése. MÁSODIK RÉSZ. I. Fejezet. A fegyelmi esetekről szóló 301. §. 10 pontjának első része így módosítandó; „A lelkészek, tanárok, tanítók minden olyan írása és tanítása, a mely hivatalos esküje megszegésének minősíthető; minden oly viselkedése" stb. A 302. §. nem foglalván magában mindazon fegyel­mező eszközöket, a melyeket a Jézus tanítása szerinti egy­házfegyelmi (Máté 18., 15—18.) megenged, s a melyekre a megváltozott viszonykból kifolyólag is, egyházunknak szüksége van, a végre, hogy a hűség lelkipásztori gond­viselés és a valláserkölcsi élet minden lehető módon való ápolása mellett a jó rend fentartassók és úgy a botránykoztató rendetlenkedések és bűnök, mint az egy­házunkhoz való hűtelenség elvegyék méltó büntetéseiket: óhajtandó tehát, hogy e §-ban feisoroltassanak mindazon eszközök, a melyek, a keresztyéni szeretet és megbocsá­tás nagy elveink folyton szem előtt tartása mellett, az egyházi fegyelem gyakorlására felhasználhatók. A 302. és 304 c) pontjait, valamint a 305. §-t töröltetni óhajtjuk, mivel a pénzbírság az evangéliumi

Next

/
Oldalképek
Tartalom