Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-30 / 13. szám
sem foglalhat helyet sem az előd özvegyével vagy családjával való ki nem egyezhetés, sem a választás megtörténte után valamely jobb jövedelmű gyülekezetbe megválasztatás, sem a gyülekezettel szemben, a díjlevélben megállapított javadalom kiszolgáltatásán kívül támasztott semmiféle igény vagy követelés nem teljesíttetóse. Ha valaki a választást megelőzőleg valamely más, akár jobb javadamú, akár inkább kedve szerint való gyületkezetbe választatik meg, vagy pedig megbánta a pályázást, van módja azt a választást megelőzőleg bejelenteni és viszszalépni; az azonban semmi esetre sem engedhető meg, hogy a törvényben fölsorolandó okok fenforgása esetein kívül, a gyülekezet újabb választás izgalmainak ós költségeinek tétessék ki. A pont végén a „pályázhatásból" után betoldandó: „és választhatóságból", — hogy a megválasztást megállapítandó okok fenforgása esetein kívül, visszautasított lelkész vagy segédlelkész teljesen elvegye méltó büntetését. A 229. §. végére betoldandó: „Arra az esetre nézve pedig, ha a választás bármi oknál fogva megsemmisíttetik, a költségek fedezése tekintetében a 233. §. utolsó pontja az irányadó". A szabályellenes választásokról szóló 230 — 236. §-kat illetőleg óhajtásunk az, hogy miután az egyházi közvélemény által kívánt szabad lelkészválasztás csak azon esetben lehet valóban szabad és gyülekezeteink javára szolgáló, ha a körül minden viszaélés kizáratik, — tegye meg zsinatunk a legkörültekintőbb, legrészletesebb és legszigorúbb intézkedéseket arra nézve, hogy a szabad választás, minden visszaélést lehettetlenné tevőleg biztosíttassék, úgy a gyülekezetek tagjaival, mint a pályázókkal, illetve meghivandókkal szemben. E végre, valamint a 223. és 231. §. 2. pontjában biztosítandó ellenőrző esperesi jog gyakorolhatása szempontjából is, kívánatos, hogy a zsinat a lelkészválasztásnak úgy felfüggesztését, valamint a vizsgálat elrendelését és a már megtörtént választás megsemmisítését magok után vonó szabálytalanságokat és visszaéléseket a legrészletesebben körülírja és megszabja a 223. és a 231. §. 2. pontjában biztosítandó esperesi, illetve egyházmegyei elnökségi jogok miként leendő gyakorlásának módját. A 231. §. 2-dik pontjának végéhez hozzá toldandó még: „Az esperes azonban, a 223. §-ban, biztosított jogánál fogva, ha a választási jegyzőkönyv alapján szabálytalanságokat vagy visszaéléseket látna fenforogni, a concessa kiadását, az ügy tisztába hozataláig, hivatalból is megtagadhatja." A 232 §. utolsó pontjánál kimondandó, hogy az esperes, vagy a gondnok kezébe teendő le. A 233. §. c) pontjából a „s ez a választás eredményére lényeges befolyással volt" szavak törlendők. A simonia, akár lényeges, akár nem lényeges befolyással van a választás eredményére, mindenképen a választás megsemisítését kell hogy maga után vonja. Csak így remélhető, hogy a választásoknál ez a nemtelem eszköz kimegy a használatból Á 235. §. így módosítandó: „A lelkészválasztás ellen a választók csak 14 napig adhatnak be panaszt az espereshez; a 233. §-ban felsorolt és a választást érvénytelenítő viszaélések azonban, kiderülés esetén, tíz évig hivatalból üldözendők". Ugyanezen, vagy az ezután beiktatandó §-ban kimondandó, hogy a lelkészválasztás ellen indított perek első fokon az egyházmegyei, másodfokon a kerületi bíróságok által intéztetnek el: a két első fórum nem egybehangzó ítélete esetén azonban a konventre is felebbezhetők, miután csak két egybehangzó Ítélet intézhet el egy vitás ügyet és adhat megnyugvást. A 237. §-nak az özvegyi és kegyeleti évre vonatkozó rendelkezése helyett igen üdvös volna, hogy a zsinat a kontvent által az özvegyi és kegyeleti évet egyetemesen rendeztesse, és pedig különösen arra törekedve, hogy, az özvegyek és árvák érdekeinek sérelme nélkül, a gyülekezetek minél rövidebb idő alatt rendes lelkészekhez juthassanak. NEGYEDIK RÉSZ. Az egyházi adóról. Törvénykönyvünknek az egyházi adózásra vonatkozó 238—257. §-ait illetőleg már kifejeztük véleményünket az A) 8. pont alatt. Ahhoz e helyen még csak azt teszszük hozzá, hogy meg kellene engedni, hogy az egyházi adókivetés, a presbitérium és az egyházmegyei közigazgatási bíróság eltérő ítélete esetén, úgy a presbitérium, mint az egyháztagok által harmadfokon az egyházkerületre felebbeztethessék. ÖTÖDIK RÉSZ. Az országos közalapról. Törvénykönyvünknek a közalapra vonatkozó részét illetőleg általában véve csak az a véleményünk, hogy az, a több tekintetben megváltozott viszonyoknak megfelelőleg átdolgoztassék. Óhajtjuk továbbá, hogy a közalapi járulékok megállapítása ne évenként, hanem 10 évről 10 évre történjék. II. Egyházi törvénykezés. ELSŐ RÉSZ. Mind az egyházközségi, mind az egyházmegyei, egyházkerületi és konventi bíróságnál világos intézkedések teendők az elnökség érdekeltsége esetén az elnöki székeknek, kik által leendő betöltése iránt. A konventi bíróság hatáskörébe beiktatandó a 235. §-hoz ajánlott pótlásnak, illetve módosításnak megfelelőleg, a lelkészválasztási pereknek, az egyházmegyei ós egyházkerületi bíróságok ítéletének egybe nem hangzása esetén harmadfokon való végérvényes elintézése. MÁSODIK RÉSZ. I. Fejezet. A fegyelmi esetekről szóló 301. §. 10 pontjának első része így módosítandó; „A lelkészek, tanárok, tanítók minden olyan írása és tanítása, a mely hivatalos esküje megszegésének minősíthető; minden oly viselkedése" stb. A 302. §. nem foglalván magában mindazon fegyelmező eszközöket, a melyeket a Jézus tanítása szerinti egyházfegyelmi (Máté 18., 15—18.) megenged, s a melyekre a megváltozott viszonykból kifolyólag is, egyházunknak szüksége van, a végre, hogy a hűség lelkipásztori gondviselés és a valláserkölcsi élet minden lehető módon való ápolása mellett a jó rend fentartassók és úgy a botránykoztató rendetlenkedések és bűnök, mint az egyházunkhoz való hűtelenség elvegyék méltó büntetéseiket: óhajtandó tehát, hogy e §-ban feisoroltassanak mindazon eszközök, a melyek, a keresztyéni szeretet és megbocsátás nagy elveink folyton szem előtt tartása mellett, az egyházi fegyelem gyakorlására felhasználhatók. A 302. és 304 c) pontjait, valamint a 305. §-t töröltetni óhajtjuk, mivel a pénzbírság az evangéliumi