Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-23 / 12. szám
3. Systematica theológia 4 órán. 4. Gyakorlati theológia 4 órán. 5- Latin nyelv 2 órán. 6. Görög nyelv 2 órán. 7. Német (vagy angol) nyelv 2 órán. 8. Pedagógia 3 órán. III. és IV. év szakonként együtt. I. 0 testamontum: a) Mózes élete. Hetenként egy-egy féléven át 3 órán. !•) Profetizmus. Hetenként egy-egy féléven át 3 órán. c) Messiási zsoltárok. Hetenként egy-egy féléven át 3 órán. d) Ézsaiás 53 része. Hetenként egy-egy féléven át 3 órán. Ezenkivül egy-egy órán hetenként: syr nyelv vagy részletek a talmudból. II. Új testamentum: a) Jézus erkölcstana. Egy-egy féléven át heti 3 órán. b) Jézus halála és feltámadása. Egy-egy féléven át heti 3 órán. c) Pál levele a rómaiakhoz. Egy-egy féléven át heti 3 órán. d) János levelei. Egy-egy féléven át heti 3 órán. III. Egyháztörténelem: a) Az őskeresztyénség. Egy-egy féléven át heti 3 órán. b) Szerzetes rendek. Egy-egy féléven át heti 3 órán. c) Luther élete. Egy-egy féléven át heti 3 órán. d) A külmisszió a XIX. században. Egy-egy féléven át heti 3 órán. Ezenkivül hetenként 2 órán Melius élete vagy Lorántffy Zsuzsánna élete, vagy a XVI. századbeli vallásos költészet. IV. Systematica theológia: a) Kálvin institucziója. Egy-egy féléven át hetenként 6 órán. b) A szabad akarat kérdése. Egy-egy féléven át hetenként 6 órán. c) A csodákról. Egy-egy féléven át hetenként 6 órán. d) Az örök élet. Egy-egy féléven át hetenként 6 órán. V. Gyakorlati theológia: a) Az egyházi beszédről. Egy-egy féléven át hetenként 4 óra. b) Protestáns felfogás az egyházról. Egy-egy féléven át hetenként 4 órán. c) A lelkipásztori gondozásról. Egy-egy féléven át hetenként 4 órán.' d) Belmissziói intézmények. Egy-egy féléven át hetenként 4 órán. VI. Bölcsészet és pedagógia: a) Plátó művei. Egy-egy féléven át hetenként 4 órán. 179 b) Anselm. Egy-egy féléven át hetenként 4 órán. c) Kant „Kritik den reinen Vernunft". Egy-egy féléven át hetenként 4 órán. d) Comenius. Egy-egy féléven át hetenként 4 órán. Mielőtt tovább mennék, megjegyzem, hogy a III. és IV. éveseknek előadandó tárgyakat igazán csak példának okáért írtam ide. A dolog természete szerint ez előadási tárgyakat mindig az illető tanár választaná s így a tárgyak folyton változnának. Ue az itt feltüntetett tervezet is felkelti talán t. kollegáimban a vágyat, hogy: de jó lenne, ha a bölcsészettörténet vagy hittan vagy homiletika évről-évre ismétlődő s folytonosan csak általánosságokban mozgó előadása helyett ilyen részletekig ható, valóban tudományos előadásokat tarthatnánk! Az I. és II. éveseknek előadandó tárgyakat illetőleg a következőket kell megjegyeznem. Először is azt, hogy bibliaismertetés alatt valóságos bibliaismertetést értek két év alatt; kétszer kellene a tanár vezetése mellett a theológusnak végig olvasnia a bibliát, az első évben a könyvek sorrendje szerint, a második évben a theológia nevezetesebb eszméihez (Isten, bűn, törvény, váltság, Megváltó, Szentlélek, hit, egyházszeretet, örök élet) keresve a megfelelő fejezeteket. A nevezetesebb lokusokat meg kellene könyv nélkül tanulnia. A magyar protestáns egyháztörténetre vonatkozólag megjegyzem, hogy annak már az I. éven való előadása, még pedig életteljes, a nevezetesebb küzdelmek részleteire is kiterjeszkedő előadása tervezetem egyik sarkköve. Csakis ettől várom, hogy theológusaink, mivel sem nemzeti tudományszeretet, sem skót gyakorlati kegyességet nem hoznak a theológiára, úgy a lelkészi pályát, mint a theologiai tudományosságot megkedvelik. Megjegyzem továbbá, hogy nemcsak a zsidó és görög nyelv tanítását, hanem a német és latin nyelvi órákat is a theológia érdekében óhajtom kihasználni. Az I. év német nyelvi óráin prédikácziókat fordíttatnék, a II. éven pedig systematicai művekből szemelvényeket, latin órákon pedig őskeresztyén vagy reform átori iratokat. Már most a II. év végén egészen természetesen következnék a valóságos alapvizsga, a helyett, hogy az I. és II. év colloquiumain megtanultakat újra el kellene fújni a szerencsétlen censendusnak. Az alapvizsgán ez a kérdés : Ismered-e a bibliát ? Ismered-e saját egyházad történetét? Birsz e általános tájékozottsággal a theol. tudományok terén ? És birsz-e kellő nyelvismerettel, hogy alapos theologiai tudományos munkához kezdj hozzá? Ha e vizsgát az ifjú kiállja, akkor szakot választ s az órák szakonként tartatnak. A saját szakja mellett a III. éven és a IV. év I. félévében más előadásokat is kellene hallgatnia s az előadások alapján colloquálnia ; de szigorú írásbeli és szóbeli vizsgát, melyre már nemcsak az előadások, hanem beható tanulmányok, alapján készülne, a IV. év végén csak saját szakjából kellene tennie. E vizsga után egy évre teendő gyakorlati vizsga után lelkészi minősítvényt kapna az ifjú Timotheus. Míg a szakrendszer biztosítaná a theol. tudomá-23*