Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-23 / 12. szám

lett, de egyházi ciutonomiánk csorbulása nélkül, az állam külön országos törvényben a római kath. egyházéval arányos anyagi dotácziót nyújtson a protestáns közegyháznak, hogy ez a maga\ egyházi, iskolai és kormányzati közszükségeit a gyülekezeti terhek könnyítésével korszerüleg fedezhesse. Ez elől a méltányos, mert az állam irányában sem túlzott végrehajtás elől az országos törvényhozás sem térhet ki. A végrehajtáshoz való jogalap a királyilag szentesített törvény tökéletes jogegyenlőségi elve, a melynek érvényre juttatása jogosultságát senki sem vonhatja kétségbe. A végrehajtáshoz való politikai indok a felekezetközi béke és nyugalom helyreállítása és biztosítása. Ezekhez járul az a magasabb államfenntartási érdek, hogy ennek az országnak gerinczét képező legmagyarabb és legértelmesebb protestáns népréteg az egyházi túlterheltetés miatt támadt rohamos vagyoni és számbeli pusztulásától megmentessék és a magyar nemzettest egészséges Orgánumaként biztosíttassák. Az állami erőgyűjtés ós a nemzeti önerősités józan politikája parancsoiólag követeli, hogy a protestáns fajmagyarság egyházi életét anyagilag könnyebbítsük ós erkölcsileg emeljük. Ezért mi csak helyeselni tudjuk azt a mozgalmat, a mely az 1848 : évi XX. t.-cz. végrehajtását a törvényhozó testület tagjainak közreműködésével törvényhozási uton akarja megvalósítani, A nemzet törvényhozása vállalta magára e kötelezettséget, a nemzet törvényhozásának kell teljesíteni is azt. A mozgalom lényegileg nem egyéb, mint a törvény eme rendelkezésének a megvalósítása : »ez elvnek részletes alkalmazásával a minisztérium az illető felekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elébe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjesztenie. Csak sürgessék tehát a törvényhozók a kormányt, hogy siessen minél előbb »meghallgatni az illető felekezeteketa, mert ezek készek hallatni az ő jogos kívánságukat; s csak siessen a kormány — mostani fejének egyenesen tett Ígérete értelmében — ós a törvény rendelkezése szerint is, minél előbb elkészíttetni azt a félszázad óta várt törvényjavaslatot. A kormányzat ós a törvényhozás emberei gondolják meg, hogy e kérdés móltányos megoldásával nemcsak a protestánsok régi egyházi sebét gyógyítják meg, hanem a nemzetépítés és fajerősítés első rendű politikai misszióját is teljesítik. Azért vicleant consules! SzŐts Farkas. ISKOLAÜGY. Még egyszer a lelkészképzésről. Azokat az alapelveket, a melyeket a lelkészképzésre vonatkozólag tavaly írt czikkemben megállapítottam, még eddig senki sem döntötte meg. Most azért egyszerűen utalok ez alapelvekre, s azt törekszem kimutatni, hogy amaz alapelvek következetes alkalmazása milyen eredményeket vonna maga után. Egyet-mást ugyan már abból, a mi az élvek következetes alkalmazásához tartozik, tavaly elmondottam. Most azonban az alkalmazást illetőleg, a részletekre is, el egészen a tanórák megállapításáig, ki akarok terjeszkedni. Mielőtt azonban ezt tenném, mint jeleztem, röviden utalok az általános elvekre. A kik a theologiai oktatás nagyfontosságú kérdésében véleményeimet nem helyeslik, legyenek szívesek megmondani, hogy az általam felállított általános elveket helytelenítik-e vagy azok alkalmazását? Az első esetben az a feladat vár rájuk, hogy helyesebb alapelveket állítsanak fel; az utóbbi esetben az, hogy a kivitel tekintetében adjanak jobb tanácsot. Utalva most érvényes tantervünk és vizsgarendszerünk hiányaira, sürgettem, hogy lelkészképzésünkbe 1. öntsünk több evangéliumi, bibliai erőt; 2. legyünk tekintettel a magyar ifjú lelkületére s a leendő magyar lelkész munkakörére; 3. tegyük a lelkészképzést alaposabbá a tudományosság szempontjából, és 4. hogy a theologusokat gyakorlati, belmissziói munka által edzzük és erősítsük. Már most arra vonatkozólag is, hogy ez elveket hogyan alkalmazzuk, elmondottam tavalyi czikkemben, hogy alapos bibliai ismertetéssel, a magyar protestáns egyháztörténelem kellő megismertetésével kellene kezdenünk a theologiai oktatást, s ezt némely alapvető ismeretek közlésével, továbbá nyelvek tanításával kiegészítve, a szakrendszerre kellene átmennünk. Már most a „Sárospataki Lapok" egy czikkezője azt a felhívást intézte hozzám, hogy e gondolatokat fejtsem ki bővebben. Hosszas fejtegetések helyett azonban ide irok egy előttem lebegő s mind a négy évre kiterjedő órarendet. Ez mindennél jobban megmutatja, hogy tulajdonkóp mit tervezek? I. év. 1. Bibliaismertetés 4 órán. 2. Magyar protestáns egyháztörténet 4 órán. 3. Keresztyén egyháztörténelem 3 órán. 4. Latin nyelv 2 órán. 5. G-örög nyelv 3 órán. 6. Német (vagy angol) nyelv 3 órán. 7. Bölcsészet és művelődéstörténet 3 órán. II. óv. 1. Bibliaismertetés 3 órán. 2. Héber nyelv 4 órán; első félévben: nyelvtan, másodikban válogatott részek olvasása.