Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-23 / 12. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS PAEKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk. Az 1848: évi XX. törvényczikk végrehajtása érdekében. Szűts Farkas. — Iskolaügy. Még egyszer a lelkész­képzésről. Szabó Aladár. — Tárcza. A munka és a pihenés. Kapi Béla. — Könyvismertetés. Dicsőfi József: Templomi gondolatok. S—s. Belföld. Zsinati előmunkálatok. — Az énekeskönyv revíziójához. Morvay Ferencz — Külföld. Angol egyházi szemle. B. Pap István. — Irodalom. — Egyház. — Iskola — Egyesület. — Különfélék. — Pályázatok. Hirdetések. Évnegyedes előfizetőinket tisztelettel kérjük, hogy elöfizetésöket megújítani szíveskedjenek. Az 1848: évi XX. t.-ez. végrehajtása érdekében. Ennek a nevezetes törvényczikkeJynek sok­szor emlegetett szakaszai így szólanak : „2. §. E hazában törvényesen bevett minden vallás­felekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyen­lőség és viszonosság állapíttatik meg. -3. §. Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztes­senek s ez elvnek részletes alkalmazásával a minisztérium az illető felekezetek meghallgatásával a közelebbi tör­vényhozás elibe kimerítő törvényjavaslatot fog előter­jeszteni". A magyarországi protestantizmus régóta mozgolódik e törvényczikkely végrehajtása ércle­kében. A kilenczvenes évek elején az úgyneve­zett »közpapok mozgalma« indított sikertelen akcziót ez ügyben; az egyházpolitikai törvények meghozatala óta az egyházmegyék ós egyház­kerületek nógatják, sürgetik az egyházi főható­ságokat, hogy keressék meg az államkormányt, hogy törvényhozási úton tegyen lépést az 1848: évi XX. törvényczikk végrehajtása érdekében. Az ág. h. evangélikusok konventje engedett is az alsóbb egyházi testületek sürgetésének s kész a közkívánat felterjesztésére; a reformátusok konventje, habár még nem nyilatkozott e fon­tos kérdésben, de szintén hajlandó a végrehaj­tás méltányos módozatának előmozdítására. Most a végrehajtás sürgetésének újabb módo­zatja került szőnyegre a protestáns társadalom­ban, a mely a kormányt és a törvényhozást akarja az ügy kedvező elintézésének megnyerni. A protestáns egyházközségek elöljárói és tagjai, mint választó polgárok, írásbeli fölszólítás útján közvetlenül az országgyűlési képviselőkhöz for­dulnak s arra kérik őket, hogy a kultusz-bud­get tárgyalása alkalmával szólaljanak föl a kép­viselőházban az 1848 : évi XX. törvényczikk végrehajtása érclekében. A megkeresések töme­gesek. Mindenik politikai párton ülő képviselők­höz intéztetnek, még pedig valláskülönbség nélkül, az ország minden részéből, nagy mennyiségben és tömeges aláírásokkal. A régi igazság általá­nos népóhaj alakjában elementáris erővel nyi­latkozik meg és érvényesülést követel. Méltányolnunk kell a közóhajnak ezt az újabb formában való megnyilatkozását, a mint méltányoltuk annak iclejón az egyházi vezetők és hatóságok megnyerésére irányult mozgalmat is. Mert ennek a törvénynek a változott viszo­nyokhoz mért igazságos végrehajtása elodázha­tatlan tartozása az országos törvényhozásnak a magyar protestantizmus iránt. Váltó, a melyet az ország honorálni tartozik. Jog, a melyet a protestantizmus elévülni nem engedhet. Függő kérdés, a melyet megoldatlanul hagyni sem egy­házi, sem állami érdekből nem tanácsos. Egy darab egyházpolitika, a melyet a legutóbbi egy­házpolitikai rendezés függőben hagyott, de a törvényhozás elintézetlenül tovább már nem hagyhat. Elhallgatott igazság, a melyet eltemetni nem lehet, mert a koporsóból is kitör és eget kór. Az ügy egyházi érlelése jó formán készen van. A protestantizmus nem kívánja sem az egyházi vagyon szekulárizáczióját (a mit a 3. §. szó szerinti végrehajtása feltételezni látszik), sem a többi keresztyén egyházak jogi ós anyagi megrövidítését. A másét nem kívánja, de a saját jogát nem hagyhatja. A protestantizmus az 1848: évi XX. törvényczikkelynek oly módozatok szerinti végrehajtását sürgeti, hogy a föfelügyeleti jog mel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom