Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-16 / 11. szám

166 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 11. szám. nagygeresdi vagy esetleg egy újabban megállapítandó egyesség kötelező volta kimondatnék. A 14. §-ban „Magyarország" helyett a „magyar koronához tartozó országok és tartományok" teendő. A 16. §-ban pótlólag kimondandó volna, hogy a más gyülekezetbe költözőitek előbbi egyházköségükben mindaddig tartoznak az egyházi és iskolai terheket viselni, a míg új gyülekezetük elöljárósága bizonyítványa által nem igazolják, hogy új gyülekezetükben az egyházi és iskolai terhek viselésében tényleg részt vesznek. Ennek kimondása által eleje vétetnék annak, hogy a vidékről a városokba és a fővárosba költözött egyháztagok egyszerűen kivonják magokat az egyházi és iskolai terhek viselése alól. A 17. §. 2. pontjában az egyháztagok kötelességei részletesebben körülirandók. A kötelességek közé felveendők : gyermekeik megkereszteltetése, konfirmáltatása, a házasság egyházi megkötése és a vegyesházasságok körül egyházunk érdekeinek megóvása és halottaiknak egyházi szertartással való temetése. A 18. §-ban az egyházközségi közgyűlés hatásköréhez tartozó ügyek részletesebben felsorolandók, és általában e §-ban nevezendők meg mindazon ügyek, a melyek az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartoznak, jelenlegi törvénykönyvben azonban szétszórtan, különböző §§-ban említetnek fel. Szükséges ez mind a törvény könnyebb kezelhetése, mind a félreértések és visszaélések kikerülése szempontjából. A 22. §-t illetőleg figyelmébe és megfontolásába ajánljuk egyházkerületi gyűlésünknek azt a kérdést, hogy vájjon nem látná-e szüségesnek a presbiterek ma megszabott számának emelését? — miután ez is egyik módja lehetne annak, hogy népesebb és intelligens gyülekezeteink érdemes, művelt és az egyház ügyei iránt érdeklődő tagjai nagyobb mértékben bevonathassanak az egyházi életbe. A 23. §. 3. pontjában az „egyházi" tartozás helyett „egyházi és iskolai" teendő. A 4. pont helyett ez volna teendő: „az egyháztagsággal járó és a 17. §. 2. pontjában felsorolt kötelességeit híven teljesíti". Tekintettel arra, hogy a 23. §. csupán a választhatóságot írja körül, az activ választóképesség feltételei azonban nincsenek úgy megállapítva, mint a lelkészválasztásnál, és ennek következtében eltérő magyarázatok lehetségesek, — szükséges, hogy mindazon esetekre nézve, a mikor a választás az egyházközségi közgyűlés által és a gyülekezet tagjai közül történik, úgy az activ, mint a passiv választóképesség részletesen és egyöntetűleg meghatároztassék. A 26. §-nak a presbiteri póttagok választására vonatkozó permissiv rendelkezése minden gyülekezetre nézve imperativvá teendő. A 27. §-ban a presbitérium és a presbiterek teendői részletesebben körülirandók, s mindazok az ügyek, a melyek e presbitérium hatáskörébe tartoznak, de a jelenlegi törvényben szétszórtan említtetnek fel, összefoglalólag itt sorolandók fel. Az 1. pontban kimondandó, hogy a pesbiterium, valamint az egyes presbiterek kötelesek a lelkészt a cura pastoralis gyakorlásában és az egyházi és hit- és erkölcsi élet fokozására irányuló minden hivatalos munkájában segíteni és támogatni. Továbbá kimondandó, hogy kötelességük őrködni a felett, hogy az egyháztagok gyermekeiket megkereszteltessék, iskoláztassák, konfirmáltassák és általában vallási és erkölcsi nevelésükre különös gondot fordítsanak; a vegyesházasságoknál egyházunk érdekei általuk megóvassanak; vadházasságban s általában erkölcstelen viszonyokban ne éljenek ; halotaikat egyházi szertartással temettessék stb. A 7. pontba az árváknak ne csak iskoláztatásáról, hanem konfirmácziójáról s általában valláserkölcsi neveltetésükről való gondoskodás is kötelességévé teendő a presbitériumnak. A 11. pontot illetőleg óhajtandó nagy gyülekezeteink különálló parókhiákra osztásának kötelező kimondása. Továbbá megállapítandó, hogy a társegyházak és anyaegyházat nem képező missziói egyházak birnak-e szavazati joggal vagy nem ? mivel e tekintetben különbözők a felfogások és eltérő a gyakorlat. A 28. §-ban rendelkezés teendő arra nézve, hogy ha a lelkész érdekelve van, elnökölhet-e vagy nem? S ha nem: ki elnököljön, s miként tartható meg a presbiterialis ülés? Általában véve, mindenféle gyűlést illetőleg, nemcsak a tagokra, hanem az elnökségre nézve is pontosan megállapítandók az érdekeltségi esetek és intézkedés teendő az elnökséget és a gyűlés miként megtartását illetőleg. II. Fejezet. Az egyházmegyékről. A 36. §-ban, az egyházmegyei gyűlést alkotó tagokat illetőleg világosan megállapítandó, hogy az anyaegyházat nem képező missziói gyülekezetek adminisztrátorai tagjai-e a gyűlésnek vagy nem? mivel jelenleg e tekintetben bizonytalanság és eltérő gyakorlat uralkodik. Az /) pontban kimondandó, hogy az egyházmegyének az egyházmegyei gyűlés által választott tisztviselői csupán tanácskozási joggal birnak. A 38. §-ban kimondandó volna, hogy a közgyűlés mindékor istentisztelettel kezdődik. A 39. §-ban kimondandó, hogy a közgyűlés rendszerint az esperes és a gondnok kettős elnöksége alatt tartandó. Ugyanitt azonban világos intézkedés teendő arra nézve, hogy az esperesi és gondnoki hivatal üresedésben létele esetén kik a törvényes helyettesek? Különösen a lelkészi elnökségre nézve világosan megállapítandó, hogy az esperes édekeltsége, betegség miatt rövidebb vagy huzamosabb akadályoztatása esetén vájjon a hivatalára nézve legidősebb lelkészi tanácsbiró, vagy pedig a lelkészi főjegyző-e annak teljes jogú helyettese? A 41. §. é) pontjához pótlólag hozzá teendő: „és e végből a szükséges által kivánt bizottságok kiküldése vagy állandó szervezése". III. Fejezet. Az egyházkerületről. A 45. §-ba az egyházkerületi gyűlés alkotó és szavazattal biró tagjai közé felveendők volnának a népiskolák képviselői is. Régi óhajtása ez tanítóinknak, és iskoláink mindenestől fogva az egyház testéhez tartozván, méltányos, hogy népiskoláink egyházkerületi közgyűléseinken megfelelő számú képviselethez jussanak. A 48. §. mostani rendelkezése helyett az volna kimondandó, hogy a közgyűlés istentisztelettel kezdődik. A 49. §-ban az elnökség érdekeltsége esetén követendő eljárásra nézve intézkedés teendő. A §. végéhez pedig hozzáteendő: „hivataloskodásuk időrendje szerint". A 50. §-hoz hozzáadandó: „E végre a szükségnek megfelelőleg bizottságokat küld ki, vagy állandó bizottságokat szervez". IV. Fejezet. Egyetemes konvent. 23. §-ba konventet alkotó és szavazattal bíró tagok közé felveendők a fő-, és népiskolák megfelelő számú képviselői is, a 45. §-hoz adott indokolás értelmében