Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-02 / 9. szám

Egyházi értekezlet. A nagyszebeni reform, egyházmegye mult hó 14-én tartotta meg egyházi értekezletét Mihályfalván. Nagy József esperes elnöki megnyitó beszéde után templomba vonultak, hol Tunyogi János tartott alkalmi egyházi beszédet. Az értekezleten, Cseresznyés Ödön bevezetése mellett, azt a kérdést vitatták meg, hogy év, vagy századforduló alkalmával megengedhető-e az éjféli istentisztelet tartás? A vélemények abban összegeződtek, hogy az éjféli istentisztelet protestáns szempontból nem indokolható, de az esti istentisztelet, a szükséghez képest, megengedhető. Végül Horváth István tartott igen érdekes és tanulságos felolvasást „Pál apostol Rómában a XX. század elején" czím alatt Debreczeni hírek. Pár héttel ezelőtt hírül adtuk, hogy valami készül Debreczenben. Hogy mi készült, azt nem tudtuk, de kíváncsiak voltunk reá. A Debr. Prot. Lap legutóbbi száma megadja a felvilágosítást e tekintetben. A mint olvassuk, körülbelől másfél hónappal ezelőtt gróf Degenfeld József főgondnok, a lelkészek kihagyásával, bizalmas értékezletet hivott össze a saját házához a debreczeni egyházi viszonyok és állapotok megbeszélésére, s ezen az értekezleten egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy Debreczen ref. vallású polgárai között, vallásunk és egyházunk érdekében, főleg a szegény és elhagyatott hitsorsosok szellemi, erkölcsi anyagi támogatására mozgalmat indítanak meg s kísérletet tesznek egy helyi református egylet, vagy szövetség vagy értekezlet szervezésére. Az értekezlet az alapszabaly tervezetének elkészítésére szűkebb körű bizottságot küldött ki, majd az elkészített tervezetet egy későbi összejövetelen megbeszélve és elfogadva, elhatározta, hogy febr. 16-kára alakuló közgyűlésre hívja össze Debreczen református lakosságát. Az erre vonatkozó felhívást ki is bocsátotta az értekezlet. A debreczeni lelkészeknek és más egyháztagoknak gróf Degenfeld Józsefhez intézett levele következtében azonban, a melyben azt kérték, hogy előzőleg egy oly értekezlet liivassék össze, a melyben az egyház lelkészei, presbiterei, a tanári és tanítói kar tagjai és az egyháztársadalom tagjai is kellő számban részt vehessenek, — az alakuló gyűlés február 16-káról elmaradt és a helyett, ugyanazon napon a kivánt előkészítő értekezlet tartatott meg. Ez az értekezlet azonban meghasonlásban és eredménytelenül oszlott szét. A lelkészi kar nevében ugyanis Kiss Albert azt kívánta, hogy az alapszabálytervezet, megbirálás végett terjesztessék a presbitérium elé ; a tervezők azonban ebbe nem akartak bele menni, s csupán csak arra voltak hajlandók, hogy az alapszabály-tervezet revideálására egy 6 tagú bizottság küldessék ki, a melyben 3 tag a lelkészi párt, 3 pedig a kezdeményezők részéről való legyen. Ezt az ajánlatot azonban a lelkészek pártja el nem fogadván, az értekezlet, önmagában meghasonlva és eredménytelenül oszlott szét. — Szomorú és sajnálatos egy dolog ez. Érdemileg nem szólunk hozzá. De egy ténybeli helyreigazítást és egy észrevételt nem hallgathatunk el. Kiss Albert lelkész az értekezleten, Budapest példájára hivatkozva, többek közt azt mondá, hogy a Nagypénteki Társaság és a Lorántffy Zsuzsánna-egylet is a presbitériummal szerves kapcsolatban alakult és működik. Ez tévedés. Mind a két egyesület szabad egyesület, önkény tes egyháztársadalmi tömörülés útján létesült és működik, s a presbitériumnak csak erkölcsi védelme alatt áll Végül Erőss L. és társainak azt ajánlom: ne riadjanak vissza a munkájuk elé tódult akadályoktól. Csak tartsanak ki híven a tiszta evangéliumi alap és a szigorúan egyháztársadalmí keret mellett, akkor az iigyet biztos diadalra viszik. Vallásos estély. A sátoralja-ujhelyi ref. egyházban a mult hó 13-án tartott vallásos estélyen, ének és ima után Fejes István lelkész tartott felolvasást a czivilizáczióról és vallásról, meggyőzőleg bizonyítván be, hogy a czivilizáczió csak úgy haladhat előre és csak úgy áraszthat áldást, ha a vallás útmutatása mellett a keresztyén erkölcsiség tiszta elvei vezérlik. A nagy érdeklődéssel hallgatott felolvasáson kívül a polgári iskola leánynövendékeiből alkotott énekkar összhangzatos énekei és több szavalat adtak nemes élvezetet a nagyszámú közönségnek. A szlavóniai Maradék reformátussága, köztudomás szerint, a római egyházból áttért hívekből verődött össze s a dunamelléki egyházkerület főhatósága alatt áll. A 400 lélekből álló missziói egyház jelenlegi adminisztrátora Jurányi Gusztáv, ez a világlátott, tapasztalt misszionárius, a ki Amerikában Clevelandban az első magyar református egyházat szervezte, a trentoni templomot építtette stb. Jurányi jelenleg a fővárosban gyűjtöget a maradékiak részére építendő templomra. Nemes munkáját melegen ajánljuk fővárosi hitfeleink munkás szeretetébe. I S K 0 L A. Értesítés és kérelem. A húsvéti legáczióválasztás a budapesti ref. theol. akadémián márczius 8-án lesz. Kérem azért azokat a lelkész urakat, a kik húsvétra legátust nem kívánnak, hogy erre vonatkozó elhatározásukról márczius 6-ig értesíteni szíveskedjenek. Budapest, 1902. febr. 26. Szabó Aladár theol. igazgató. A budapesti Calvineum ügyében dunamelléki egyházkerületünk egyik kiváló esperese e Lap 6-ik számában megjelent közlemény alkalmából az indítványozóhoz a következő sorokat intézte : „Nagy eszme, dicső gondolat: „Emeljünk Calvineumot". Ilyen még nem jött ki Szabó Aladár agyából és pennájából. Ez már igazi evangelizálás. Ennek életet kell adni minden áron. Én azonnal előjegyeztem egyházi értekezletünk tanácskozási tárgyai közé, reménylem ez úton a kerület elé lehet vinni, mint indítványt, Az akcziónak^azonban országos-18*