Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-23 / 8. szám

10 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 11. szám. önként mentek el ezekbe ápolni a betegeket és tanítani a gyermekeket. A kvákerek egy más szép keresztyénies cseleke­detükkel is kitüntették magukat. Ismeretes, minő üldö­zéseknek van kitéve a Duchoborskiak felekezete Orosz­országban. A „barátok társasága" — mint ők magukat nevezik — nemes áldozatkészséggel Canadába telepíti át a szegény üldözötteket. Tolstoi e telepítés költségei­nek fedezésére engedte át a „Feltámadás" czímű regénye angol fordításából befolyó tiszta jövedelmet. Több érdekes munka jelent meg az angol theol. könyvpiaczon a mult hó folyamán is. Megjelent Gipsy Shmithnek, a híres czigány evangélistának önéletrajza, dr. Maclaren bevezetésével, a melyben szinte mesébe illő élettörténetét regéli el e csodálatos ember, a ki czigány sátorban született és most Anglia legnépszerűbb lelké­szeinek egyike. Price Hughes, a londoni kiváló methodista lelkész, egészsége helyreállítása czéljából Egyptomban és a szent földön utazott és írt egy szép útleírást bibliai vonatko­zásokkal. Új kiadásban jelent meg Balfour angol miniszter „The foundations of the belief" czímű pompás mun­kája. A British muzeum kézirat segédőre egy értékes kis munkát adott kézikönyv gyanánt az angol theol. studensek kezébe ily czímmel: „Handbook to the textual criticism of the New Testament". Competens író tár­gyalja e kis könyvben a bibliai kéziratokat, fordításo­kat, ezeknek történelmét és értékét, önálló kutatások és bírálat alapján. A „Plymouth testvérek történetét" írta meg ki­merítően és érdekesen Neatby tanár, az alapítástól kezdve a legújabb időkig. Jellemzi e sajátos felekezet alapítóit, ádáz küzdelmét, de különösen szépen megírja e feleke­zet legrokonszenvesebb tagjának, az áldott emlékű Mül­ler Györgynek, a bristoli nagyszerű árvaház alapítójá­nak élettörténetét. Kelly nevű testvér a feje és vezére most a darbysták legnagyobb részének Angliában. Egy pápás irányzatú munka is jelent meg a mult év végén „The Catholic (!) Church from within" „a katholikus egyház belülről" czím alatt. Nem kisebb em­ber, mint Vaughan westminsteri érsek és bibornok írta e munka előszavát, Dods Márkus edinburghi tanár így bírálja a köny­vet : „Megismertetni az angol olvasó közönséggel a pápisták „belső életét" nagyon ajánlatos feladat. Mert ez életet valójában megismerni igen nehéz dolog egy protestáns emberre nézve. Az a rendkiviili formalizmus, a melyen át az igaz áhítat és hit oly nehezen és keser­vesen találja meg az igaz utat és életet; a keresztyén­ség czentrális dogmáihoz való ragaszkodás, de a me­lyet minduntalan elhomályosít ezek félreértése és magya­rázása; a tömeg vakhite és a müveitek hitetlensége, az egyház megközelíthetlensége, mozdulatlansága a dogmák terén, — mindez nehézzé teszi azt, hogy a kívülállók meg­értsék a római katholikusok benső életét. Ez a könyv nem tanít meg bennünket ez egyház iránt való sym­páthiára és ennek megértésére. Az áhítatos léleknek és a vak, elfogult értelemnek csodálatos kombinácziója nyi­latkozik meg benne, következetlenségeivel és vissza­taszító formalizmusával. A protestantizmusról persze sér­tőleg nyilatkozik. A protestantizmus praktikus hatása szerinte mindig abban állott: elválasztani a vallást a mindennapi élettől A mi azt teszi, hogy az angol pro­testáns emberben kevésbé lehet megbízni, mint a pápista spanyolban, vagy olaszban. A mi az előszót illeti, ebben, mondja Dods, a pápista érsek a katholikus szó jelentő­ségét hangsúlyozza. Pedig ő bizonyára nem katholikus, hanem szektás a legnagyobb mértékben, mert elkülö­níti magát a keresztyénség nagyobb részétől, mindazon egyházaktól, a melyekben Krisztus szelleme lakozik. Azok az igazi katholikusok, a kik szeretettel ölelik ma­gukhoz mindazokat, a kik szeretik az Úr Jézus Krisztust, és a kik nem taszítnak el maguktól egy emberi társa­ságot sem, a melyben az 0 nevét hívják segítségül. B. Pap István. RÉGISÉG. Pázmány és Szenezi Molnár Albert. Ha a XVII század vallási küzdelmeit vizsgáljuk, az ellenreformácziónak hazánk politikai viszonyait s egész életét alaposan átalakító hatását, a között a szám­talan hivatott és nem hivatott ember között, kik saját vallásuk, egyéni véleményük megvédelmezésére, szóval és tettel latbavetették minden tehetségüket, két egyén emelkedik ki magasan, kiknek hatását, munkálkodását egybevetni igen érdekes és vonzó feladat: Pázmány cs Szenezi Molnár Albert. Munkálkodásuk hasznából s hatásuk tekintetéből szándékozom tehát e sorokban Pázmánynyal és Szenezi Molnár Alberttel foglalkozni; de összehasonlításom csakis úgy lehet megközelítő, ha életüket is vizsgálom, a szü­letési és neveltetési körülményeket is figyelembe veszem, mert különösen ez utóbbi, eléggé tudjuk mily átalakító hatással lehet nemcsak a gyermek felfogására, hanem a férfi jellemére is. Panaszi Pázmány Péter 1570-ben született Nagy-Váradon, előkelő protestáns családból. Anyja Massai Mar­git volt, egy • vallásos, gyöngéd lelkű nő, szerető anya, ki az egyetlen gyermekbe már korán beoltotta azokat az érzelmeket, melyek a gyermek fogékony lelkét hama rosan megragadják s későbbi korára is maradandó nyo­mokat hagynak benne. De a jó anya korán elhalván, mostoha, Toldy Borbála, került a házhoz, a ki tán roha­mosabban s tán elfogultabban is látott a gyermekneve­léséhez és szigorúan a saját képmására való átalakítá­sához, mintsem kellett volna. De hát mindegy! Csak a czél volt a fő, annak miként való keresztülvitele mellékes dolog ! Nagyvárad, mint tudjuk, abban az időben János Zsigmond birtokrészéhez tartozott, hol a protestáns val­lás, a nemeslelkű fejedelem pártfogása mellett roha­mosan terjedt el s főfészke lett a reformáczió mozgal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom