Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-09 / 23. szám

tiszántúli egyházkerületnek is bizonyára volnának meg­beszélendő specziális ügyei, — bármiként halasztgassuk is, előttünk áll a zsinat, a melyre égető kérdéseinket elő kell készítenünk, ha csak azt nem akarjuk, hogy azok megoldatlanul maradván, bizonytalanságban és tanács­talanul álljunk újabb 10—12 évig. S ezeknek a kérdé­seknek és ügyeknek előkészítésére, legalább mi úgy véljük, nemcsak a hivatalos, hanem az egyháztársadalmi gyűlések is hivatvák. Kár, nagy kár elszalasztani és elrekeszteni az alkalmakat az egyháztársadalmi közvéle­mény megnyilatkozása elől. Ha egyháztársadalmi úton hangot nem adunk, és bajainkról, óhajtásainkról a fel­sőbb hivatalos intéző köröket nem tájékozzuk, majd határoznak újra de nobis sine nobis, és lamentálhatunk a zsinat után, a miképen lamentálunk most a konvent után. Ha mindezeket tekintetbe veszi debreczeni laptár­sunk, azt hiszszük, meg fogja változtatni az értekezlet el­maradása felett mondott helyeslő véleményét és nekünk ad igazat, a kik a választmány határozatát, épen a mai körülmények között, semmiképen sem helyeseljük. Új rend az állami népiskolákban. A kultuszmi­niszter az 1868. XXXVIII. és az 1876. XXVIII. t.-czik­kek végrehajtása tárgyában új utasítást dolgoztatott és adott ki az állami népiskolák gondnokságai, igazgatói és tanítói számára. Az új gondnoksági utasítás két rész­ből áll. Az első szabályozza az állami elemi iskolai gondnokságok egész ügykörét, a második megszabja az állami elemi rendtartását és az iskola belső életét. Mind a két résznek alapeszméje az, hogy az állami elemi népiskolák helyi felügyeletére hivatott gondnokság egy­felől kapcsolat legyen a szülői ház, társadalom és az iskola között, másfelől gondozza az iskola külső, anyagi ügyeit s ellenőrizze a tanítótestületet kötelessége teljesí­tésében, a nélkül azonban, hogy az iskola belső életében rendelkező, avagy irányító hatásköre volna. Az állami népiskolában a nevelő, tanító, rendtartó és fegyelmi ügyeket, szóval az iskola belső életét a tanító, illetve igazgató-tanító vezeti és igazgatja. A központi adminisz­tráczió egyszerűsítése érdekében ezentúl a gondnokság elnökét (esetleg alelnökét) és tagjait, a királyi tanfel­ügyelő javaslatára a vármegye főispánja nevezi ki hat évre. Ugyancsak az adminisztrácziónak egyszerűsítése a czélja az új utasítás huszonharmadik szakaszának, a mely szerint az állami elemi iskolai gondnokságok az iskolai számadásokat közvetetlenül a közigazgatási bizottságokhoz terjesztik elé; a bizottságok pedig a tárgyalás után a számadás egy példányát közvetetlenül a kultuszminisz­térium számvevőségéhez küldik. A népiskolai közegész­ségügy emelése czéljából a belügyminiszterrel egyetértőleg oly rendelkezés foglaltatik az új utasításban, hogy a helyben lakó községi kör- vagy járásorvos, városokban a tisztiorvos, az állami elemi iskolai gondnokságnak hivatalból tagja. Ezzel kapcsolatban az iskolai egészség­ügyi felügyeletet szabályozza és közli mindazokat az egészségügyi szabályokat, a melyek a tanterem elhelye­zésénél, az iskolák berendezésénél és az iskolák kör­nyékén megtartandók. Hogy a népiskolai tanítás a gya­korlati életre is kiható vá legyen, az új utasítás, a földművelési miniszterrel egyetértőleg szabályozza a gondnokságok teendőit a gazdasági fiú és leány ismétlőiskolák ügyei körül. Minthogy pedig a népoktatás sikere jórészben az iskolakötelezettség minél teljesebb végrehajtásától függ, , ennek biztosítására részletesen körülírja a gondnokságok tennivalóit az iskolakötelezettség végrehajtására nézve. Az állami elemi iskolai rendtartásról szóló második rész szabályozza az állami tanítók jogviszonyait, főbb vonások­ban adva azoknak pragmatikáját és tartalmazza a tan­anyag- s osztály-beosztást. A gondnoksági utasításban a testi fenyítékről egy szó sincsen. Különösen figyelemre­méltó e rész első fejezete, a melyben kultuszminiszter az állami népoktatás czéljául azt tűzi ki, hogy: hazafias, vallásos, erkölcsös és értelmes polgárokat neveljen és e tekintetben a többi iskola-föntartónak például szolgáljon. Templom-jubileum. A sió-marosi ref. gyülekezet pünkösd második napján adott hálát a kegyelem Istené­nek temploma 100 éves fennállásáért. Az istentiszteleten Csukás Endre helybeli lelkész alkalmi egyházi beszédet mondott, buzdítván a gyülekezetet egyháza és temploma szeretetére. Ebből az alkalomból szép ajánlatot is nyert a gyülekezet. Braun Dávid helybeli izraelita földesúr ugyanis kijelentette, hogy mihelyt elhatározza a gyüle­kezet egy orgona felállítását, annak költségeihez 200 koronával fog járulni. Lelkészválasztás. A járfalusi (Mosonym.) evang. gyülekezet Zimmermann János mezőberényi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. A pozsonyvidéki evang. lelkészi értekezlet (Pozsony városi, pozsonymegyei, mosonym egyei evang. esperesség ós az egyet, theol. akadémia) május 29-én tartotta rendes tavaszi gyűlését Pozsonyban. Ez alkalommal, Raffay Sándor theol. akad. tanár írásmagyarázata után Hollerung Károly modori esperes-lelkész a kanonika vizitáczióról értekezett. Indítványára az értekezlet kimondotta, hogy kívánatos volna az evangéliumi szellem ápolására alkal­mas a régi kipróbált intézmény némi reformja. A látogatás­nak 15 éven túl elmaradnia nem volna szabad és két napra kellene terjednie. Első napon a lelkész adna számot prédikátori, lelkipásztori és egyházkormányzói eljárásról. Majd a püspök szerezne közvetlen tudomást a híveknél tett látogatásai által a gyülekezeti élet folyásáról. Más­nap folynék le a tulajdonképi szokásos hivatalos vizs­gálat. A jegyzőkönyveket és a beszédeket nyilvánosságra kellene hozni. Mind oly dolgok, melyek szélesebb körben való alapos megbeszélést érdemelnek. Ezután Stromp László theol. akad. tanár a vallástanításról szóló egye­temes szabályrendeleti javaslatot ismertette. Az igen érdekes és beható tárgyalás eredményeként, felolvasó indítványára, az eredeti indítványok némi módosításával kimondotta az értekezlet, hogy a javaslat új kidolgozás végett az egyetemes tanügyi bizottságnak visszaadandó, s az új kidolgozásban különös gond fordítandó arra, hogy a vallásoktatás az egyes iskolacsoportok nevelési és

Next

/
Oldalképek
Tartalom