Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-29 / 52. szám

Vallásos estély. A körmendi ref. egyházban f. hó 15-én tartatott meg a második vallásos estély, a gyülekezeti tagok nagy érdeklődése mellett. Az estélyen a gyülekezet buzgó tanítónője: Johanovich Jusztina tartott érdekes és építő felolvasást „A magyar történet kimagasló nőalakjairól". Protestantizmus és szabadelvüség czím alatt vezérczikkez a „Magyar Szó" f. hó 18-ki száma. Reá mutatva az újabban mindenfelé óriási erőfeszítéseket tévő klerikalizmus veszedelmeire a valláserkölcsi és a nemzeti élet terén, a protestantizmust tünteti fel olyan erőnek, a mely azzal sikeresen megküzdhet. „A protestantizmus keltette új életre, új eszméletre — úgymond — az emberiséget. De nemcsak az általános emberi törekvések fölébresztője a protestantizmus, hanem egyúttal fölkeltője a nemzeti eszmének az elnyomó nemzetközi hatalommal szemben". „Ma mindenek felett a protestantizmus áll őrt a világ felett, hogy a klerikálizmus ne fojtsa el ismét az elmét és a szivet". — Ez állításait a czikknek teljesen aláírjuk, mert valóban a papizmus romboló hatalmával szemben egyedül csak az evangéliumi protestantizmus állhat meg s vehet a felett diadalmat. És örvendünk rajta, hogy a czikk meg meri mondani az igazat a szabadkőművesekkel szemben is, a mikor így szól: „ ne felejtsék el azt soha sem, hogy harczuk vajmi reménytelen lenne, ha nem állana hátuk mögött Európában az oly hatalmas protestáns szellem". Csakhogy vigyázzunk azzal a „hátuk mögött" kifejezéssel, hogy valamiképen úgy ne értsük, hogy talán a protestantizmus a szülő anyja és támogatója a szabadkőművességnek. Mert az az igaz, hogy a szabaclkűművességet nem a protestantizmus, hanem a lélek szabadságát elnyomó pápistaság szülte önmagából, s a protestantizmus sem titkos, sem nyilvános szövetségben nem állott soha s nem áll ma sem vele. A protestantizmus az evangéliumi lelki szabadság, felvilágosodás és a keresztyéni szeretet szegeletkövein nyugszik, s a vallástalan felvilágosodással és humanizmussal semmiféle szolidaritást el nem ismer. iskol a. Az Eötvös-alap Országos Tanítói Sególyegyesiilete az 1900/901-ik tanévben 68 tanítói család gondjait enyhítette 7100 koronával, a melyet részben ösztöndíj, részben pedig segély alakjában osztatott ki; 60 tanuló ellátásához 29,118 koronával járult és 141 ifjúnak szerezte meg a fővárosi vendéglősöknek, meg az izraelita hitközség és nőegyesület elöljáróságának a jóvoltából az egész tanévre az ingyen déli étkezés jótéteményét, a melynek az értéke a 29,000 koronát jóval fölülmúlja. Az Eötvös-alap által a mult tanévben nyújtott 45,200 koronára becsülhető jótéteményt 280 tanítói család élvezte, kik között vallást tekintve volt: 124 római katholikus, 50 ágostai evangélikus, 57 református, 6 görög keleti, 1 unitárius és 22 izraelita vallású. Keletkezése óta az Eötvös-alap 1601 családot részesített 229,000 korona értékű segedelemben. Az egyesület vagyona azonban még ma sem haladja meg a 400,000 koronát, a miért is kéri az egyesület a közönséget, hogy vegye pártfogásába az Országos Tanítói Egyesületet és támogassa ezentúl is magasztos czéljainak megvalósításában kegyes adományaival. Az iskolaszók reformja. A magyar tanítók országos bizottsága, Lakits Vendel elnöklésével f. hó 13-án gyűlést tartott, a melyen véglegesen megállapították annak a kérvénynek a szövegét, a melyben a tanítók összesége nevében a kultuszminisztertől az iskolaszék reformját fogják kérni. Első sorban kérik, hogy az iskolaszék csak magyar érdeket szolgáljon, s erre tegyen esküt minden iskolaszéki tag A tanítótól megkívánják, hogy oklevele legyen, s mint magyar állampolgár, szóban és írásban tökéletesen tudjon magyarul. E nélkül sem községi, sem felekezeti iskolában magyar földön tanítói állást senki el ne foglalhasson Fölsorolja a kérvény a többi reformot is. így kérik, hogy az iskola belső életéről csak a tanító legyen felelős, és ebbe ne legyen beleszólása az iskolaszéki tagnak A vizsgálatokon az elnök csak a tárgyak sorrendjét állapítsa meg, de a vizsgálat szakszerű vezetése, a kérdés föltevése és a tanuló útbaigazítása a tanító joga Kérik még a magánórák föntartását. A tanítói fizetés minimumát 1200 koronában kérik megállapíttatni. A kérvényt fölterjesztették a kultuszminiszterhez. A jogi oktatás reformja. Wlassics Gyula vallás-és közoktatásügyi miniszter arról értesülvén, hogy a legutóbbi országos ügyvédgyűlés a jogi oktatás reformjával is foglalkozott és e kérdésben határozatot is hozott, felkérte Györy Eleket, az országos ügyvédgyűlés elnökét, hogy vele a tárgyalás idevágó részét közölje. A miniszter megígérte, hogy az egységes elméleti jogtudományi vizsgálatról szóló törvényjavaslatot a budapesti ügyvédi kamarának véleményezés végett meg fogja küldeni. A testi fenyíték az iskolában. A budapesti Vl-ik kerületi gimnáziumban előfordult eset alkalmából újra bőven tárgyalták a napi lapok az iskolai testi fenyíték kérdését. Ezt tárgyalja az Orsz. Tanáregyesületi Közlöny legutóbbi számában Balogh Péter szerkesztő is. A testi fenyítéket, mint fegyelmező eszközt teljesen elitéli; de némely rendkívüli esetben, egy-egy vásott és roszindulat.ú gyerkőczczel szemben, mint megtorlást, menthetőnek tartja, a melyért azonban mindenkor az illető tanár vagy tanító egyénileg felelős. A mi véleményünk azonban épen ellenkező, mint a czikkíróé. Mi azt véljük, hogy ha a testi fenyíték valamiképen menthető és indokolható, akkor sokkal inkább indokolható, mint fenyítő eszköz, de legkevésbé sem mint megtorlás. Egy nevelőnek fegyelmezni szabad és kell, de megtorolni nem lehet és nem szabad. A fegyelmezés és a megtorlás között épen az a különbség az iskolai nevelés terén,