Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

leg kiszabadítsa a földi javak kötelékeiből és oda kösse a magasabb jókhoz; hogy megtanítsa legyőzni a szenvedést és a világot. Szándéka akkor valósul meg, ha a tanítványoknak ilyen köre alakul és a mikor az Isten országa feltartóztathatlan erővel terjeszti ki uralmát a világ minden népei felett. Nem lehet csudálkozni azon, ha Jézusban épen az ő bensősége miatt megbotránkoztak. 0 olyan zsidósággal állott szemben, a mely szigorúan ragaszkodott a törvényhez. Azt tartották kegyesnek, a ki megtartotta a ktilső vallásos szertartásokat; míg ellenben, a ki azokat megveté, istentelen vala. A törvényhez való viszony volt az elhatározó. Ezzel a mértékkel mérve, Jézus kegyesség nélkülinek látszott. 0 nem törölte el a törvényt. Sehol sem harczolt az áldozás, bőjtölés és ételtörvény ellen. De ő maga nem ragaszkodott azokhoz és nem ragaszkodtak a tanítványok sem. Innen az összetűzés. A zsidósághoz való viszonyának visszatetszést kellett szülnie menthetetlenül. Igaz ugyan, hogy isteni kijelentésnek tekinté az ó-testamentumot és működését tervszerűleg a zsidó népre szorítá ; de nem titkolta, hogy az ő személyében új és magasabb nemű kijelentés lépett bele a világba, a mely össze fogja törni a régi formákat, 0 új bort hozott magával és nincs kedve ahhoz, hogy azt a zsidóság régi tömlőjébe töltse. 0 a zsidókban az első helyen hivatottakat látja ugyan; de a szamaritánusok és a pogányok, a kiket ő ideiglenesen egyenként vett fel, az idők folyamán egész seregestől fognak az ő országába elhivatni és felvétetni. Ezen okok miatt tekintették őt a zsidók a törvények megrontójának és pártütőnek, sőt csakhamar a bűnösök barátjának, az ördög fiának, ki Belzebubbal czimboráskodik. Ekkor kezdődött az elpártolás. A nép, a gyermekes gondolkozású nép, hátat fordított neki; Ker. János kételkedett benne, sőt anyja és fivérei, sem hittek többé benne. Jézus mindjobban magára maradt. Már a tizenkét tanítványtól is azt kérdi: „ti is el akartok-e menni?" A gonoszok esküvel szövetkeznek ellene. A galileai farizeusokhoz csatlakoznak a jeruzsálemiek; aztán a farizeusok és sadduceusok közös ügyet csinálnak belőle és hozzájok csatlakoznak a Heródes szolgái is. Mi lett aztán? Bukása meg van pecsételve. Jézus megmenthette volna magát, ha enged, vagy külföldre menekül. E helyett Jeruzsálembe megy és ezzel tudatosan a halál útjára lép. Helyzetének egész alakulásában most is felismeri az isteni vezetést. „Az ember fiának szenvedni és meghalni kell". De azért kell, mert maga akarja, és azért akar, mivel halála áldozati halál leend sokakért; istenakarta eszköz arra, hogy ügye diadalt arasson. A nagy tanács által istenkáromlónak, Pilátustól forradalmárnak ítéltetve meghal a keresztfán, s hű marad magához utolsó lehelletéig. Ajkának utolsó szava a gondoskodó, megváltó és megbocsátó szeretet, az Isten iránti törhetetlen hűség, a diadalmasság megnyilatkozása. így áll előttünk a názárethi Jézus. Egy történetileg igazolt egyéniség; egy az Isten és emberek iránti szeretetbe zárt egyéniség, a kiben nincsen semmi hézag, a ki természetes és erőteljes, a ki a gyűlölet ártatlan áldozata és mégis a saját kijelentése szerint olyan, a ki önként áldozza fel magát sokakért. Dr. Schöll J. után Ruszkay Gyula. Karácsonyi ének.* (A. 63-ik dicséret dallamára.) Nagy napot értünk; keresztyének, jertek, Ünnepet ülni a született szentnek. Zengjen az ének : Istennek az égben Dicsőség légyen! Betlehem jászla, óh, mi csodás végzet, Új életünknek boldog helyévé lett. Ott született meg a régen várt gyermek : Áldani jertek ! Élete, mint nap, elűzi az éjet, Lelki sötófnek ő vet ma is véget. Óh legyen áldott, a ki őt leküldte Bűnös földünkre! 0 leve nekünk ama fényes csillag, Ki új világgal, új remónynyel biztat: Általa annak, a ki Űr felettünk, Gyermeki lettünk. Ő leve nekünk út, igazság, élet, Szabadítója népeinek ő lett; Gyógyító balzsam az ő szent igéje, Lelkünk sebére. Oh örök Isten, hála legyen néked, Hogy te nem bűnt, de irgalmad nézted; Szent fiad által mi atyánkká lettél S idvezítettél! könyvismertetes. A magyar faj védelme. 1. Sötét pontok. írta Varga Jenő. Nyolczadrétben 193 lap, ára 3 korona. Makó, 1901. Dobrowsky és Franké könyvkereskedése Budapest. Megrendítő hatású könyv. Leverhet minden magyar embert, de porba sújtja a magyar kálvinistákat. Mert ez a munka azt a sötét bűnt szellőzteti, a melyet a születések korlátozása néven ismer a tudomány, a melyet egy-gyermek, két-gyermek-rend szer néven nevez a dunántúli magyarság. Azt az irtóztató erkölcsi járványt ismerteti, a mely az erős népeket legyengíti és a gyengéket még alább stilyeszti; a mely az erkölcsi fogal* Mutatvány a megújítandó Énekeskönyvhöz Fejes Ishán által kiadott „Gyűjtemény" új énekeiből.