Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-01 / 48. szám

Sepsiszentgyörgyön 13 rendes, 1 óraadó, 5 vallás és 3 segédtanár működött; összesen: 22. Zilahon volt 9 rendes, 4 helyettes, 4 óraadó és 5 vallástanár ; összesen : 22. A hét gimnáziumban rendes tanár volt 74, helyettes 26, óraadó 17, vallástanár 29, segédtanár 7; öszszesen: 153. Az Értesítők tanúsága szerint a tanárkarok mindenütt híven őrködtek a növendékeknek úgy lelki, mint testi élete fölött. Istentiszteletek tartása és templomba járás, továbbá az egyes iskolákban tartott hazafias és más ünnepélyek szolgáltak arra, hogy a növendékek valláserkölcsi és hazafias érzületét ébresztgessék és erősítsék. Az ifjúság kebelében az önképző-, ifjúsági-, zene- és másféle körök szintén az ifjúság lelki erőit fejlesztették. Az iskolák felszerelése a kívánalmaknak mindenütt megfelelő volt. Keresztesi Samu. könyvismertetés. Egyházi beszédek. írta F. Varga Lajos nagyrábéi lelkész, a szatmári egyházmegye főjegyzője és tanácsbirája. II. Kötet. Szaímár, 1901. Szerző tulajdona, 231 lap, ára 3 kor. 60 fillér, megrendelhető a szerzőnél. F. Varga Lajos nagyrábéi, korábban majtisi lelkész, egyházi beszédeinek kibocsátása előtt is ismert nevű író volt. Számos verset és elbeszélést írt a protestáns naptárakba és lapokba; szépen megírta a szatmári egyházmegye legújabbkori (1875—1894.) történetét ; az ismétlő iskolások számára irt vallástani, bibliai és egyháztörténeti rövid vezérfonala is jó munka. Egyházi beszédeinek eme második kötetéből is meglátszik, hogy Varga gyakorlott író, a kinek van írói egyénisége, irályának egyéni jellege. Tud színesen, magyarosan és népszerűen írni. E mellett van ereje és érzéke ahhoz, hogy a nyelvet a kifejezendő gondolathoz és érzéshez idomítsa. Világos és szabatos, a hol okoskodik ; színes, érzelmes, hangulatos, sőt poétikus, a hol érzelmeket kell tolmácsolni; erőteljes, szónokias, lendületes, a hol az eszmék és érzelmek magasabban szárnyalnak ; de e mellett mindig zamatosan magyar, nemesen népszerű. Ezt az alaki jó tulajdonságát a Varga-féle egyházi beszédeknek határozottan ki kell emelnünk. Prédikáló modora se nem elvontan dogmatizáló, se nem szárazon moralizáló, hanem inkább poétikus természetű. Szereti a szines, képes beszédet és a Szentírásnak tropusos nyelvezetét nagyon kedveli. A biblia képeit és hasonlatait, kenetes mondásait, erőteljes szólamait gyakran idézi és szerencsésen alkalmazza, sőt nem egyszer sikerülten utánozza is. Könnyed ós kellemes-olvasmány a legtöbb beszéde. Ez a bibliai színezet és folyékony előadás szintén előnyös tulajdonsága F. Varga Lajos beszédeinek. A jelen kötet tartalma vegyes. Összesen harmincz ünnepi, alkalmi és közönséges egyházi beszéd van a kötetben és a függelékben egy lelkészbeiktató és egy halotti beszéd olvasható. Az ünnepiek közül 1 újévi, 1 virágvasárnapi, 1 nagypénteki, 2 húsvéti, 2 áldozói, 2 pünkösti, 1 karácsonyi; az alkalmiak közül 1 téli, 1 farsangi, 2 böjti, 1 nyári, 1 iskolai év végi, 2 bűnbánati, 1 reformácziói, 1 nyári, 1 őszi és 2 úrvacsorai; közönséges vasárnapi pedig összesen hét van a kötetben. Az egyes beszédek gondolat-tartalma a textusul fölvett bibliai versek alapján bontakozik ki. A beszédek általában a textusból épülnek föl, tehát eléggé textusszerűek. F. Vargának az alapigóül fölvett Isten igéje nem mellékes dolog. Azt igyekszik megmagyarázni a szöveg alapján és azt törekszik alkalmazni a mai viszonyokra. S ez a törekvés egészben véve sikerül is neki. Egészen elhibázott beszédet egyet sem olvastam a 32 között, bár a beszédek nem egyenlően sikerültek. Vannak erőteljes, hittől buzgó s hitet hatásosan ápoló beszédei, s vannak bágyadt, színtelenebb és kevésbé építő beszédei is. A nemes hév, az igazi hiterő csak úgy duzzad a „Harczoljunk és építkezzünk" czímű 24-ik beszédben, íz, szín, tűz és építő lélek van e hatalmas predikáczióban. Az ilyet gyönyörűség olvasni; az ilyenből életet és erőt merít a hivő lélek. Ebben az evangélium ereje szólal meg. Remek beszéd. Hatalmas erő, mélység és igazság szól pl. a 30-ik számú beszédben is, a mely Jézust a szerető Isten megtestesüléseként tünteti föl. Kidolgozása kissé nehézkesebb, de eszmei tartalma magával ragadó. Magasszárnyalású, híven jellemző a Függelékben közölt halotti beszéd is, a melyet Tabajdi Lajos szatmári lelkész fölött tartott a szerző. Szépek: az újévi (1. sz.), a böjti (6. sz.), a 20. számú közönséges, a reformácziói (25. sz.) beszédek is. Ismétlem: egészen elhibázott beszéd nincs a gyűjteményben. A kevésbé sikerültek is használhatók egyszerűbb hallgatóság előtt. Ilyenek: a 2. számú téli, a 18. sz. közönséges vasárnapi, a' 28. sz. adventi stb. Itt említem föl azt a tévedését is, hogy Aranynak ezt a szép versét: „Azt a kis patakot, mely a szivet hajtja, ha egyszer kiapadt, ki nem pótolhatja oczeánja vérnek", két ízben is Tóth Edének tulajdonítja. Azt a szokatlan és helytelen kifejezést sem hagyhatom szó nélkül, hogy Krisztus megváltottait állandóan „Kr. váltottai"-nak nevezi. Egészben véve azonban Yarga beszédei predikáczió irodalmunk jobb termékei közé tartoznak. Isten igéjét értelmesen magyarázó és szépen hirdető tanítások azok. Van építő erejök és van tetszetős külsejök. A lelkész használhatja őket, s bármely hivő keresztyén ember épülést és^, okulást meríthet belőlők. A könyv kiállítása elég csinos, de sajtóhiba sok van benne. V. F.