Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-24 / 47. szám

felolvasásomat a Berzsenyi szavaival: „Minden kornak van istene, ne zugolódjunk ellene". (E bevégzést semmiképen sem írjuk alá, mert bár Berzsenyi írta is a czitált szavakat, azokban nincs egy szemernyije sem a keresztyénségnek, hanem a legvastagabb pogányságot foglalják magukban. Nekünk nem a világhoz kell szabnunk magunkat s nem az a feladatunk, hogy annak bűnös állapotában megnyugodjunk, hanem hogy az érzéki és anyagias pogányság Mammona helyébe az egy igaz Istent állítsuk és újjászüljük e világot a Krisztus által. Ha nem erre törekszünk, akkor tegyük le a fegyvert, hajítsuk sutba a bibliát és szálljunk le a szószékről, mert akkor aztán csakugyan hiába vágjuk a levegő eget. Bzerk.) Forgács Endre, sárbogárdi lelkész. belföld. Az ág. hitv. evang. egyház egyetemes gyűlése és lelkészi értekezlete. Magyarhoni ág. hitv. evang. egyházunk f. hó 14-16-án tartotta meg közgyűlését Budapesten, az evang. főgimnázium dísztermében, báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő és dr. Baltik Frigyes püspök elnöklete alatt. A gyűlést megelőzőleg, 13-án, az egyházkerületek küldöttei az egyetemes felügyelőnél tisztelegtek, a mely alkalommal Sárkány Sámuel püspök üdvözölte báró Prónayt, biztosítván őt a kerületek bizalma és tisztelete felől. Ugyancsak 13-án tartották meg az előzetes konferencziát is, a gyűlés fontos ab b tárgyainak megbeszélésére. Ezen az előzetes értekezleten jött szóba egy nem gyűlési tárgy is, a mely mintegy visszhangját képezte báró Prónay miskolczi ünnepi beszédének, t. i. az unitáriusoknak a M. P. 1. Társaságba befogadása kérdése. Szontayh Pál hozta ezt szóba és indokolva azzal, hogy úgy a mai, mint a jövőben még rosszabbodható felekezetközi viszonyok közt a protestánsok tömörülésére és az erők egyesítésére levén szükség, bejelentette, hogy az egyetemes gyűlésen formális indítványt kiván tenni az unitáriusoknak a M. P. I. Társaságba felvétele tárgyában. A bejelentés, ép úgy mint Prónay miskolczi beszédének erre vonatkozó része, vegyes érzelmeket keltett az értekezlet tagjaiban. A felszólalók: Zsilinszky, Gyurátz és Szentiványi érdemileg helyeselték ugyan Szontaghnak a protestánsok tömörítésére vonatkozó intenczióit, azonban, igen helyesen, rámutattak arra, hogy e kérdésnek az egyetemes gyűlésen tárgyalása, olyan értelemben, hogy azt valamely határozat is kövesse, lehetetlen, miután az egyetemes gyűlés nem illetékes arra, hogy az Irodalmi Társaságnak, mint autonom egyesületnek ügyeibe beleavatkozzék. Ezzel az argumentummal szemben Szontagh is megadta magát és kijelentette, hogy nem fogja megtenni indítványát. Úgy látszik azonban, hogy az unitárius kérdés újra napirendre kerül, és pedig az evangélikusok némely köreinek támogatásával. Kényes kérdés, a melyet jobb volna pihentetni, főleg Irodalmi Társaságunk érdekében. Azután a felvilágosítás után különben, a melyet az Evang. Egyh. és Iskola legutóbbi számában Révész Kálmán adott az unitárius kérdést illetőleg, hiszszük, hogy az le fog kerülni a napirendről s nem fog újra küzdelmeket támasztani egyházi köreinkben. A gyűlés f. hó 14-én vette kezdetét a Deák-téri templomban tartott istentisztelettel, a melyen Poszvék Sándor soproni theol. tanár mondott emelkedett szellemű imádságot.* Tíz órakor az evang. főgimnázium dísztermében báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő nyitotta meg a gyűlést, nem hosszú, de tartalmát tekintve igen nevezetes beszéddel. A megnyitó beszéd egész terjedelmében közölve levén a lap másik helyén, itt nem szükséges azt méltatnunk; de ajánljuk figyelmes elolvasását. Az első napi ülés fontosabb tárgyai a következők voltak. A felügyelői jelentés kapcsán tudomásul vette a gyűlés a kultuszminiszternek az erdélyi püspöki czim ügyében adott válaszát; de abba meg nem nyugodott, hanem fentartotta ama véleményét, hogy e czim adományozás jogsérelmet foglal magában. Ugyancsak a felügyelői jelentés kapcsán elhatározta a gyűlés, hogy Szilágyi Dezső elhunyta felett érzett fájdalma kifejezése végett részvétiratot intéz az elhunyt családjához és a ref. egyházhoz. Leiratot intézett a kultuszminiszter a keresztelési anyakönyvek hibáinak kiigazítása ügyében is; de a gyűlés arra vonatkozólag nem határozott, hanem a kérdést a két prot. egyház közös bizottsága elé utalta. Az egyet, theol. akadémiáról szóló jelentés kapcsán kimondotta a gyűlés, hogy azon esetben, ha jogászok vagy más pályán levők, vagy a theológiát más egyházakban végzettek kívánnák letenni a theológiai vizsgálatokat, arra nézve, a theol. tanárkarok meghallg atasaval a püspökök adhassák meg az engedélyt. A tanügyi bizottság jelentését tudomásul vették; a tanügyi rendtartás és tanítási tervezet ügyében azonban, mivel a vélemények nem érkeztek még be minden kerületből, nem határozhattak. A tanügyi bizottság jelentése alapján hosszabb vitát keltett az iskolai bibliai olvasókönyv kérdése. A felett forgott a kérdés, hogy kell-e a bibliai olvasókönyv, s ha kell, vájjon a bibliából vett s annak szövegét változtatás nélkül közlő szemelvényekből legyen-e összeállítva, vagy pedig csak szabadon feldolgozott bibliai történeteket foglaljon magában ? A gyűlés végre kimondotta a bibliai olvasókönyv szükséges voltát, valamint azt is, hogy az a biblia szövegét adja; de mielőtt annak kiadását kimondaná, a tanügyi bizottság véleményes javaslatát bevárja a jövő gyűlésre. Kimondotta továbbá a gyűlés, hogy Luther Kátéját jó magyar fordításban és az eredeti szövegnek teljesen inegfelelőleg kiadja. A fordítás eszközlésével a tanügyi bizottságot bízta meg. A második napi ülést majdnem általában pénz-és vagyoni dolgok töltötték ki. Tárgyalásra kerültek: az egyetemes könyvtárra ós levéltárra vonatkozó jelentések, a pénzügyi bizottság, a számvevőszék és az egyházkerületek vagyoni ügyeiről szóló jelentések. A számvevőszék jelentése szerint az egyetemes pénztár állománya 1.406,123 kor. 40 fillért tesz ki. Az elmúlt esztendőben elért gyarapodás 166,325 kor. 27 fillér. Az egyházkerületek pénzügyi kezelésére nézve kimondotta a gyűlés, hogy az alapokról és alapítványokról jövőre kimutatások készítendők és hogy a számadások a kerületi gyűlések után azonnal felterjesztendok. Az értékpapírok értékének feltüntetését illetőleg elég hosszú vita folyt a felett, hogy vájjon a reális, vagy a nominális érték mutattassék-e ki? A gyűlés azután a nominális érték kimutatása mellett döntött. Hosszabb vitát keltett tárgya volt még a második napi gyűlésnek a rákospalotai lelkészfizetés kérdése. A papi földeket ugyanis az egyház villa- és háztelkekre parczellázván, oly jó áron adta el, hogy a befolyt, tőke * Szép szokás. Vájjon a ref.'egyházkerületi gyűlések mért nem kezdődhetnek istentisztelettel ? Szerte.