Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-24 / 47. szám

évenként 16,000 koronát jövedelmez. A lelkész ennek következtében, rekompenzáczióképen és a méltányosság alapján fizetése felemelését kérte a gyülekezettől, a mit azonban az megtagadott. Az egyházmegye, méltányolva a lelkész kérését, a papi földekből befolyt összeg kamatainak felét megítélte neki, s ezt a határozatot a kerületi gyűlés is megerősítette. A gyülekezet azonban, nem nyugodva bele az ítéletbe, az egyetemes gyűléshez felebbezte az ügyet. Hosszabb vita után azonban, mint olyan ügyet, a melyben a kerület véglegesen határoz, s mint nem ' eléje tartozót, visszautasította a gyűlés. A harmadik napon legelső sorban az egyetemes bizottságokat alakította meg a gyűlés. így megalakította a theológiai nagybizottságot, az egyetemes tanügyi-, az egyetemes lelkészvizsgáló-, az alkotmány- és jogügyi-, a pénzügyi-, a számvizsgáló bizottságokat, az egyetemes számvevő-széket ós a két prot. egyházat közösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottságot. Ez utóbbinak, az egyetemes felügyelő elnöklete alatt a következők lettek a tagjai: Fabinyi Theofil, Laszkáry Gyula, Szentiványi Árpád,;'.Ihász Lajos, Baltik Frigyes, Sárkány Sámuel, Zelenka Pál, Gyurátz Ferencz, Zsilinszky Mihály, Győry Elek, báró Podmaniczky Géza, Kubinyi Géza, Horváth Sándor és Sztehló Kornél. Kisebb fontosságú ügyek elintézése után, a közalapi bizottság előterjesztése alapján a közalap 1901. évi jövedelmeit, a következőleg osztották ki: A selmeczi liezeumnak adtak 5000 koronát; az egyetemes theológiai akadémiának 10,000 koronát; a dunántúli egyházkerületnek, a fehér-konláromi egyházmegyének kikebelezése folytán beállott hiány pótlására, 1300 koronát; a püspökök mellett alkalmazott négy misszionárius lelkész javadalmára 9600 koronát; ugyanezek nyugdíjintézeti járulékaira 96 koronát; az egyetemes nyugdíjintézetnek 48,000 koronát"; a soproni tanítóképzőnek 2100 koronát; a selmeczinek 1800 koronát; a szarvasinak 1800 koronát; az eperjesi főiskolának 7000 koronát; a soproni theológiai intézetnek 2160 koronát; a rozsnyói leánynevelő-intézetnek 2700 koronát; az aszódinak 2700 koronát ; a monorinak 2544 koronát ; az egyet, nyugdíjintézetnek, elaggott lelkészek részére, 9600 koronát; a Luther-társaságnak 1000 koronát; vallásoktatók, szegény egyházak segélyezésére 16,000 koronát; a dunántúli kerületnek a missziói teendők minél könnyebben végeztetése végett 1000 koronát. Tudomásul vette a gyűlés, hogy a kultuszminiszter 8000 koronát bocsátott az egyházegyetem rendelkezésére, a kongruás egyházakban alkalmazott segédlelkészek tartására, és kimondották, hogy e segély kiosztását illetőleg az egyetemes gyűlés fog határozni. Tudomásul vették, hogy a megújított nagygeresdi egyességet a ref. egyház elfogadta és f. é. július 1-ső napjával már életbe is léptette. Kimondották ennélfogva, hogy az egyesség az evang, egyházat illetőleg is f, é. július 1-ső napjától kezdve kötelező. Tárgyalás alá került az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának kérdése is, s a gyűlés, miután a kerületek mind a végrehajtás mellett foglaltak állást, minden vita nélkül kimondotta, hogy a végrehajtást sürgetendő, feliratot intéz a kultuszminiszterhez. A felirat szerkesztésével Zsigmondy Jenőt bízta meg. Az egyes kerületekben megejtett lelkészvizsgálatokról szóló jelentések meghallgatása és tudomásul vétele után, miután a közalapi járulékok megajánlására vonatkozó tíz esztendő a jövő évben lejár, felhívta a gyűlés a kerületeket, hogy az új ajánlásra és kivetésre vonatkozó tervezeteiket jövő évi szeptember l-ig terjeszszék be. Tudomásul vették ezután az egyetemes lelkészi nyugdíjintézetről szóló jelentést; majd jóváhagyták a tiszai egyházkerület új lelkészválasztási szabályrendeletét; ezután pedig a püspököknek az egyes egyházkerületek valláserkölcsi viszonyaira vonatkozó jelentéseit hallgatták meg, s örömmel vették tudomásul, hogy általában véve mindenütt javulás és egy egészségesebb áramlat megindulása konstatálható. Veres József esperes felpanaszolván, hogy a kongrua-rendezés óta az 1200 koronáig való kiegószítes mellett elvonatott ,a lelkészektől a korábbi államsegély, a mely azok fizetését 1600 koronáig emelte, s így a kongrua ezeknek a lelkészeknek a jövedelmét nemhogy emelte volna, sőt épen alászállitotta, — Gyurátz Ferencz püspök ez ügyben felterjesztést tartott intézendőnek a kultuszminiszterhez, miután van egy miniszteri rendelet, a melynek értelmében azoknak a lelkészeknek, a kiknek fizetése korábban államsegélylyel 1600 koronáig emeltetett, a kongrua végleges rendezéséig a megfelelő államsegély továbbra is utalványozandó. Zsilinszky Mihály államtitkár azonban ama véleményének adván kifejezést, hogy az államsegély megszüntetése csak kezelési félreértésből történhetett, a gyűlés, báró Prónay felszólalására elállott a felterjesztés megtételétől, ama reménye kifejezése mellett, hogy az ügy a nélkül is rendbe fog hozatni a minisztérium által. Végül megnyugvással vette tudomásul a gyűlés Zsilinszky Mihály kijelentése alapján, hogy a kántori fizetések be fognak számíttatni a tanítói nyugdíjba s hogy erre nézve már készen is van a törvényjavaslat. Kisebb fontosságú ügyek elintézése után a gyűlés november 16-án délután Baltik Frigyes püspök imádságával bezáródott. Az egyetemes közgyűléssel kapcsolatban tartatott meg az egyetemes lelkészi értekezlet is, a melynek legfőbb tárgyait a lelkészi könyvtárak, a tankönyvválalat és a lelkészfiakat segélyező egyesület ügyei képezték. A lelkészi könyvtárakról Majba Vilmos budapesti vallástanár értekezett. Vitát keltett azonban az a kérdés, hogy e könyvtárak tisztán lelkészi vagy pedig gyülekezeti könyvtárak legyenek-e? Az értekezlet végül a vita befejezésével kimondotta, hogy a könyvtárak fölállítását szükségesnek tartja; de mivel a lelkészi könyvtárak felállítása nem mindenütt vihető keresztül, állítsanak az egyes egyházi testületek olyan könyvtárt, a milyet felállítani képesek, akár gyülekezetit, akár egyházmegyeit vagy épen kerületit. Az értekezlet egyszersmind átir a kerületek püspökeihez, hogy az ügyet támogassák és mozdítsák elő. A könyvtárakra vonatkozólag készítendő szabályrendeleti javaslatok kidolgozását az értekezlet egy bizottságra bízta, melynek tagjaiul Paulik János és Kruttschmidt Antal lelkészeket, továbbá Majbai

Vilmos fővárosi vallástanárt választotta meg. A tankönyvvállalat ügyét szintén Majba Vilmos terjesztette elő, s az értekezlet, Krupecz István indítványára kimondotta, hogy a könyvkiadó vállalat mellett foglal állást. Scholtz Ödön Stromp Lászlónak a vallástanítás tervezetére vonatkozólag az Evang. Egyh. és Iskolában közölt véleményét tette szóvá s azt indítván}r

ozta, hogy tiltakozzék az értekezlet az ellen. Az érlekezlet azonban, nem levén jelen az értekezleten a czikk írója, nem ment bele az ügy tárgyalásába, hanem azt jövő évi gyűlésére halasztotta. Veres József a lelkészfiakat segélyző egyesületről