Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-24 / 47. szám

rendkívüli haladása mellett, még sem alkotott, még sem hozott létre. A valódi keresztyénség most is az az eszmény, a melytől még nagyon távol állunk és a melynek megközelítése az emberiség legjobbjainak törekvése. Ámde az emberiség a megnyugvást a hitben is csak úgy ós oly mértékben fogja megtalálni, a minő mértékben megközelítheti a tiszta és valódi keresztyénséget. A keresztyénség lényege pedig nem más, mint a vallásosságnak és erkölcsiségnek azonossága. Ebből vonhatunk következtetést a különböző keresztyén felekezetek jövője tekintetében is. A keresztyénség örök igazságai felette állanak az idők változásainak; de a szegény, gyarló ember azon törekvései, a melyek ezen örök igazságok megvalósítására irányulnak, az ember gyarlóságánál fogva nagyon is alá vannak vetve az emberiség minden viszontagságainak. Ebben keresem én az okát és magyarázatát a különféle keresztyén felekezet keletkezésének. Az egyházak, mint külső társadalmi szervezetek, bizonyos mértókig összefüggnek az állami alakulásokkal és egyéb társadalmi viszonyokkal ós törekvésekkel is. Ezeket a viszonyokat sem szabad szem elől tévesztenünk és számolni kell a gyakorlati élet követelményeivel is. Mindezekből már most önként következik, hogy a vallásos érzés megélénkülésének oka az erkölcsi megújulás utáni vágy és törekvés, és azé az egyházé a jövő, mely mint társadalmi szervezet az emberiség erkölcsi megújulására irányuló törekvésben a leghatásosabbnak fog bizonyulni. Bízzunk abban, hogy ez a mi evangéliumi egyházunk. iskolaügy. A debreczeni kollégium köréből. A debreczeni ev. ref. főiskola igazgató-tanácsa f. lió 13-án tartotta gyűlését, mely tárgyainál, főleg a kollégium korszerű fejlesztését czélzó határozatainál fogva méltán a legteljesebb figyelemre tarthat számot. A tanács gyűlésén Kiss Áron püspök és gr. Degeyifeld József főgondnok elnököltek. Tagjai közül a mult nyáron elhalt Sz. Szabó László, a debreczeni egyházmegye egyik küldötte, kinek helyébe dr. Nagy Zsigmond főiskolai tanárt választotta a presbitérium. A gyűlést mindjárt egy kis csatározás vezette be. Gr. Degenfeld József elnök fölhozta, hogy a lezajlott képviselőválasztások alkalmával a főiskolai ifjúság közül is kerültek a tüntetők közé, mi arra a föltevésre vezet, hogy a tanári kar elmulasztotta megtenni a szükséges óvóintézkedéseket. A kölcsönös kim agyarázások és fölvilágosítások, különösen annak a dokumentálása után, hogy a tanári kar jó előre intette az ifjúságot s egyébként is minden lehető intézkedést megtett, liogy az elfajult politikai tüntetésektől a növendékeket visszatartsa, ezután ez az inczidens rövidesen, közmegnyugvásra véget ért. Erre többrendbeli előterjesztések vették a gyűlés idejét igénybe. Megemlítendők: az Armós Bálint-féle családi alapítvány életbelépése a folyó 1901/2. iskolai évben. Ez alapítványon egy rokon fiú neveltetik. Jelenlegi gondnoka Sinka Sándor főgimnáziumi igazgató. — Zalányi János, dr. Csűrös Ferencz és dr. Szeremley Béla újonnan választott gimnáziumi tanárok megválasztásukat elfogadták és állásukat elfoglalták. Székfoglalót e hó 30-án tartanak, s november 20-án esküsznek fel az egyházkerületi gyűlésen. Dr. Schmidt Henrik oki. tanár szívességből 5 órán át tanít hetenként német nyelvet és görögpótlót a gimnáziumban. Majd az akadémiai dékánok, a gimnáziumi felügyelő, igazgatók s vizsgálóbizottság jelentéseire került a sor. A jelentések általában kedvező képét nyújtották a kollégium tanügyi oldalának, belső életének. Nem úgy nyilatkoztak azonban a külsőről, az iskolai épületről, internátusról s egyéb helyiségekről. E tekintetben a kor mellett alaposan elmaradt a kollégium. Van ugyan egy nagy épület kolosszusa, hatalmas falakkal, évszázadokra megépítve. Az a hires „várnégyszög", melyet büszkén szoktunk emlegetni, s mely híven mutatja az ősök áldozatkészségét és hitbuzgóságát, de a melynek a jelen állapotban a mai kor szerint iskolai használatra való czélszerűtlensége napnál világosabb. Ezt kell átalakítani s iskolai czélokra megfelelővé tenni, egyúttal a benne elhelyezett s a helyiségek szűk, alkalmatlan volta ós az özönvíz előtti rendszer miatt tarthatatlan internátust kitelepíteni és megfelelő, új épületben korszerűen újra szervezni. Ezekről a korszakalkotó, nagy feladatokról tanácskozott az igazgató-tanács egy kiküldött ad hoc bizottsága és a gazdasági tanács munkálatai alapján, melyek, viszont a tanárkarok ismeretes nagy elaboratuma után dolgoztak. Ezúttal már az igazgató-tanács is kénytelen volt elismerni a kollégium vagyoni erejének imposszibilitását a megoldandó s tovább nem halasztható óriási feladatokhoz képest. A várakozással, a halogatással ezek a feladatok csak súlyosbodnak — mint már eddig is súlyosbodtak — a nélkül, hogy a magunk erején leendő kibontakozásra valami kilátásunk volna. Ezért az igazgatótanács azt ajánlja az egyházkerületnek, hogy forduljon szükségében az államhoz és bírja reá, hogy adjon félmillió korona ú. n. beruházási kölcsönt, mely mellett ez iskola autonómiája teljes épségben marad, miután az a kormány semmiféle ingerencziáját nem vonja maga után. E "javaslatra csak azt mondjuk: Debuisset pridem. E