Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-24 / 47. szám

rendkívüli haladása mellett, még sem alkotott, még sem hozott létre. A valódi keresztyénség most is az az esz­mény, a melytől még nagyon távol állunk és a melynek megközelítése az emberiség legjobbjai­nak törekvése. Ámde az emberiség a megnyug­vást a hitben is csak úgy ós oly mértékben fogja megtalálni, a minő mértékben megközelít­heti a tiszta és valódi keresztyénséget. A keresztyénség lényege pedig nem más, mint a vallásosságnak és erkölcsiségnek azo­nossága. Ebből vonhatunk következtetést a külön­böző keresztyén felekezetek jövője tekinteté­ben is. A keresztyénség örök igazságai felette álla­nak az idők változásainak; de a szegény, gyarló ember azon törekvései, a melyek ezen örök igazságok megvalósítására irányulnak, az ember gyarlóságánál fogva nagyon is alá vannak vetve az emberiség minden viszontagságainak. Ebben keresem én az okát és magyarázatát a külön­féle keresztyén felekezet keletkezésének. Az egyházak, mint külső társadalmi szer­vezetek, bizonyos mértókig összefüggnek az ál­lami alakulásokkal és egyéb társadalmi viszo­nyokkal ós törekvésekkel is. Ezeket a viszonyokat sem szabad szem elől tévesztenünk és számolni kell a gyakorlati élet követelményeivel is. Mindezekből már most önként következik, hogy a vallásos érzés megélénkülésének oka az erkölcsi megújulás utáni vágy és törekvés, és azé az egyházé a jövő, mely mint társadalmi szervezet az emberiség erkölcsi megújulására irányuló törekvésben a leghatásosabbnak fog bizonyulni. Bízzunk abban, hogy ez a mi evangéliumi egyházunk. iskolaügy. A debreczeni kollégium köréből. A debreczeni ev. ref. főiskola igazgató-tanácsa f. lió 13-án tartotta gyűlését, mely tárgyainál, főleg a kol­légium korszerű fejlesztését czélzó határozatainál fogva méltán a legteljesebb figyelemre tarthat számot. A tanács gyűlésén Kiss Áron püspök és gr. Degeyifeld József fő­gondnok elnököltek. Tagjai közül a mult nyáron elhalt Sz. Szabó László, a debreczeni egyházmegye egyik kül­dötte, kinek helyébe dr. Nagy Zsigmond főiskolai tanárt választotta a presbitérium. A gyűlést mindjárt egy kis csatározás vezette be. Gr. Degenfeld József elnök fölhozta, hogy a lezajlott képviselőválasztások alkalmával a főiskolai ifjúság közül is kerültek a tüntetők közé, mi arra a föltevésre vezet, hogy a tanári kar elmulasztotta megtenni a szükséges óvóintézkedéseket. A kölcsönös kim agyarázások és föl­világosítások, különösen annak a dokumentálása után, hogy a tanári kar jó előre intette az ifjúságot s egyéb­ként is minden lehető intézkedést megtett, liogy az elfajult politikai tüntetésektől a növendékeket visszatartsa, ezután ez az inczidens rövidesen, közmegnyugvásra véget ért. Erre többrendbeli előterjesztések vették a gyűlés idejét igénybe. Megemlítendők: az Armós Bálint-féle családi alapítvány életbelépése a folyó 1901/2. iskolai évben. Ez alapítványon egy rokon fiú neveltetik. Jelen­legi gondnoka Sinka Sándor főgimnáziumi igazgató. — Zalányi János, dr. Csűrös Ferencz és dr. Szeremley Béla újonnan választott gimnáziumi tanárok megválasztásukat elfogadták és állásukat elfoglalták. Székfoglalót e hó 30-án tartanak, s november 20-án esküsznek fel az egy­házkerületi gyűlésen. Dr. Schmidt Henrik oki. tanár szívességből 5 órán át tanít hetenként német nyelvet és görögpótlót a gimnáziumban. Majd az akadémiai dékánok, a gimnáziumi fel­ügyelő, igazgatók s vizsgálóbizottság jelentéseire került a sor. A jelentések általában kedvező képét nyújtották a kollégium tanügyi oldalának, belső életének. Nem úgy nyilatkoztak azonban a külsőről, az iskolai épületről, internátusról s egyéb helyiségekről. E tekintetben a kor mellett alaposan elmaradt a kollégium. Van ugyan egy nagy épület kolosszusa, hatalmas falakkal, évszázadokra megépítve. Az a hires „várnégyszög", melyet büszkén szoktunk emlegetni, s mely híven mutatja az ősök áldozat­készségét és hitbuzgóságát, de a melynek a jelen álla­potban a mai kor szerint iskolai használatra való czél­szerűtlensége napnál világosabb. Ezt kell átalakítani s iskolai czélokra megfelelővé tenni, egyúttal a benne el­helyezett s a helyiségek szűk, alkalmatlan volta ós az özönvíz előtti rendszer miatt tarthatatlan internátust ki­telepíteni és megfelelő, új épületben korszerűen újra szervezni. Ezekről a korszakalkotó, nagy feladatokról tanácskozott az igazgató-tanács egy kiküldött ad hoc bizottsága és a gazdasági tanács munkálatai alapján, melyek, viszont a tanárkarok ismeretes nagy elaboratuma után dolgoztak. Ezúttal már az igazgató-tanács is kénytelen volt elismerni a kollégium vagyoni erejének imposszibilitását a megoldandó s tovább nem halasztható óriási felada­tokhoz képest. A várakozással, a halogatással ezek a feladatok csak súlyosbodnak — mint már eddig is súlyosbodtak — a nélkül, hogy a magunk erején leendő kibontakozásra valami kilátásunk volna. Ezért az igazgató­tanács azt ajánlja az egyházkerületnek, hogy forduljon szükségében az államhoz és bírja reá, hogy adjon fél­millió korona ú. n. beruházási kölcsönt, mely mellett ez iskola autonómiája teljes épségben marad, miután az a kormány semmiféle ingerencziáját nem vonja maga után. E "javaslatra csak azt mondjuk: Debuisset pridem. E

Next

/
Oldalképek
Tartalom