Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-13 / 41. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség': IX. kerillet, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadtf-hivatal : Hornyán szky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara : Félévre: 9 kor.; egész évre: 18 ko/rona. Egyes S'ám ára 40 fll. Térítő és hódító egyház. II. A protestantizmus külföldön térítő és hódító egyház, s ezért terjeszkedik, növekedik Európaszerte ; a protestantizmus hazánkban nem térít, nem hódít, sőt inkább évek óta sorvad ós hanyatlik. Mi ennek a különös jelenségnek az oka? Nem kerülgetem a kérdést, nem kertelgetek vele se jobbra, se balra ; kereken kimondom azt a meggyőződésemet, hogy a magyar protestantizmus hanyatlásának főoka a hitetlenség: a Jézusi hittől, a tiszta evangéliumtól való eltávolodás. A protestáns hanyatlásnak minden többi oka a hiterőnek ebből a megfogyatkozásából származik. Hitetlensége miatt nem akar téríteni és hitbeli erőtlensége miatt nem képes hódítani. Megjegyzem, hogy hitetlenség alatt nemcsak a materializmust, a pantheizmust, a pozitivizmust meg a raczionálizmust, tehát a keresztyén hitnek ez egyenes tagadásait vagy filozófiai eltorzulásait értem, a melyeknek antichristianus természetét minden hivő keresztyén elismeri. Hitetlenségnek nevezem ón a minden hitnézettel megalkudni kész elvtelen opportunizmust is, meg a se hév, se hideg félhivő latitudinarizmust is. Hitetlenség, keresztyén értelemben vett hitetlenség az én szememben továbbá a szenteskedő kegyesség is, meg a holt orthodoxia is, a melyek csak szájjal vagy szertartásossággal közelítenek Istenhez és Jézushoz, de szivök távol van tőlük. Sőt hitetlenségnek, erkölcsi hitetlenségnek nevezem az erkölcsi elfajulásnak mindenik fajtáját is, neveztessék az akár vagyonbálványozó mammonizmusnak, akár élvhajászó egoizmusnak, akár hatalomimádó szervilizmusnak. Mert hitetlenség keresztyén értelemben nem csupán a merev Isten- és Krisztus-tagadás, hanem az evangéliumi hitnek mind . egyenes hiánya, mind a Jézusétól bármily irányban való elhajolása. sőt a természetes hitnek keresztyéni ki nem művelése is. »A ki nincs velem, az ellenem vancc — mondj a az Ur Jézus Krisztus. Más szavakkal: a ki nem Krisztus szerint hisz, él és cselekszik, annak nincs valódi keresztyén hite, s a mit maga hitnek vél és hirdet, az vagy tévhit vagy hitetlenség. Mikor tehát valamely keresztyén egyházban a pap a templomban, a tanító az iskolában, az apa és anya a családban nem a Jézus Krisztus hitét vallja, tanítja ós éli, akkor abban az egyházban ha tudva, ha öntudatlanul, ha szándékosan, ha akaratlanul a hitetlenséget ós a tévhitet tenyésztik. Mert a mi a vallásból és az erkölcsből az emberrel veleszületik és velenő, az nem a Jézusi hit és nem a Krisztusi erkölcsiség, hanem csak természetes vallás erkölcsi képesség a keresztyénség magasabb erőinek befogadására. Senki sem születik keresztyénnek, hanem csak Krisztus által lesz azza, A keresztyénségre is nevelni kell az embert. Ezért ha az embert környező vallás-erkölcsi légkört már a zsenge gyermekkortól kezdve nem telítjük tiszta evangéliumi levegővel ós állandóan nem tisztítjuk Krisztusi életszentséggel, egészen bizonyos, hogy az emberrel vele született vallás-erkölcsiség ép úgy degenerálódik, elfajzik, mint a nem művelt emberi lélek, mint a nem nemesített növényi vagy állati élet. Sőt a keresztyén hit magától is degenerálódik, ha Jézus hitéből újra be nem nemesítjük. A XIX. század második felében a magyar protestantizmus, sajnos, de be kell vallanunk, nem kellőleg gondoskodott arról, hogy hívei számára tiszta evangéliumi táplálékot szolgáltasson a templom, az iskola, a család ós az irodalom. Ennek a nagy mulasztásnak a korviszonyokban van ugyan magyarázata, de mentsége kevés. A magyar protestantizmus, mely a százados elnyomás miatt különben is legyengülve és megfogyatkozva, elszegényedve ós belsőleg szer-