Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

az, hogy szemeinket földünk, létünk szűk határán túl tudjuk emelni, fel a magasba, oda, a honnan a mennyek dicsőségéből sugárzik alánk Krisztus Urunk kegyelme, a ki a mi megváltásunkért volt kénytelen életét adni, biztatásul mindazoknak, kik követni akarják őt. Sokak ellenvetését hallom, túlságos ideálizmussal vádolva mindazokat, kik igy gondolkodnak; de sőt azok kifogásait is hallom, kik kételkednek azon, hogy laikusok képesek és hivatottak legyenek a Szent írást gyermekeknek tanítani. Bátran megállok e vád és kételkedés előtt; csak egyet engedjenek meg, azt, hogy az Evangéliumhoz, a Bibliához folyamodjam; azt, hogy ezt a könyvet adhassam vissza mindazok kezeibe, kik rég nem forgatják lapjait, vagy talán még sohasem is látták. S meggyőződésem, hogy mindazok, kik becsületes szívvel és az igazság iránti vágygyal, szeretettel fogják azt olvasni, nem fogják többé kijelentéseinket túlfeszült ideálizmusnak tekinteni. Ilyenkor, mikor a nyár után haza térünk falusi tartózkodásunkról, szeretném, ha mindazok, kik kicsinylik vagy nem tartják szükségesnek a belmissziói munkát, látnák azon gyermek-sereget, de sőt a felnőttek számát is, kik ragyogó szemmel várnak, üdvözölnek és kérve kérnek: mikor kezdjük meg munkánkat. Tudom, e kedves kép meggyőzné az ügy legelkeseredettebb ellenfelét is, és belátnák a belmissziói munkát végező vasárnapi iskolák áldásos voltát. A Biblia ismertetése életbe vágó kérdéssé válik, s ezért szükséges a vasárnapi iskolák létrehozása, melyek révén a gyermekek megismerik a Bibliát és annak szeretetét családjaikba viszik be. (Vége köv.) Dessewffy Emma. egyház. Lelkészválasztás. A nagyborosnyói reform, egyház a Szilágy-Somlyóra megválasztott Incze Lajos helyébe Kovács Árpád medgyesi körlelkészt hívta meg lelkipásztorává. Püspöki titkári kinevezés. Dr. Bartók György erdélyi ref. püspök a kolozsvári helyettes lelkészségre kirendelt Szász Béla helyébe Czirmay Zoltán segédlelkészt nevezte ki maga mellé titkárnak. Királyi adomány. Ö Felsége a fürészmezei evang. egyháznak 600 korona segítséget utalványoztatott ki magán pénztárából. Egyházi aranykönyv. A nyitrai ref. missziói egyház templomalapja javára herczeg Odescalchy Gyuláné 250, özv. Hegyi Mihályné 200 koronát adományozott, Thaly István pedig 1000 koronás alapítványt tett. — A jókedvű adakozókat szereti az Isten ! A miniszterelnök és az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának kérdése. A „Magyar Szó" szeptember 21-ki számában a miniszterelnöknek az 184S: XX. t.-cz. végrehajtását illető véleményét közölte. Nem levén bizonyosak a felől, hogy ez a vélemény hol és mikor fejeztetett ki Széli Kálmán által, s vájjon nem hírlapi kacsa-e? — mult heti számunkban tartózkodtunk róla megemlékezni. Utána járván azonban a dolognak és megbízható helyről úgy értesülvén, hogy a nyilatkozatot a miniszterelnök a nevezett lap szerkesztőjének egy intervjurára adta, nemcsak, hanem a hírlapi közlemény előlegesen be is mutattatott a miniszterelnöknek és általa helyben hagyatott, megemlékezünk e nagyfontosságú nyilatkozatról, a mely tájékoztathat bennünket a felől, hogy az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása kérdésében mit remélhetünk. A törvény végrehajtását illetőleg a miniszterelnök nézete az, hogy az 1848: XX. törvényczikket a maga teljességében mereven és rövid idő alatt nem lehet végrehajtani, mert az ország erejét egyszerre megterhelni ily feladattal nem lehet. A kormánynak szeme előtt kell tartani a fokozatosság elvét. A protestáns egyházak támogatását már megkezdte az állam az iskolák segélyezésével és a protestáns lelkészi kar kongruájával. Ezt a támogatást folytatni fogja a kormány, mert Széli Kálmán politikai elve az „egyenlő igazság", a mely elvből kifolyólag a protestáns egyházi és iskolai szükségletek kielégítését nem hagyhatja a maga teljes nagy súlyával a protestáns egyház híveinek vállain. De az 1848: XX. törvényczikkben egyaránt benfoglaltatik a római katholikus egyház szükségleteire való tekintet is és így az egyenlőség elve szerint ennek a kérdése is figyelembe veendő. Hogy a legközelebbi jövőben mi történjék, és hogy minő beosztással, minő fejlesztési arányokban történjék az 1848: XX. törvényczikk végrehajtása, az lévén épen a megoldandó feladat, arról még ma nem lehet tiszta képe a miniszterelnöknek. De annyi bizonyos, hogy bármi elhatározás érlelődjék is meg, bármit adjon is az állam, azt nem az adsza nesze elve mellett fogja tenni. Annyi bizonyos, hogy Széli Kálmán azért, a mit tesz, nem fogja ár gyanánt követelni az egyházi autonomia megnyirbálását. Az 1848: XX. törvényczikk fokozatos végrehajtását nem fogja jó alkalomnak tekinteni a protestáns egyházak benső szervezetükből származó erejének megnyirbálására. O becsületesen ós utógondolatok nélkül csak két szempontot fog maga előtt tartani. Egyik a törvény, a másik a „kivihetőség". — így mondja el ezt a Magyar Szó. Egyelőre tudomásul veszszük; de azért csak folytassuk a törvény végrehajtását kívánni, mert a protestáns egyházak lábraállítása a legégetőbb feladat, és bizonyára a Széli kormány sem leend örök életű, hogy türelmesen várakozhatnánk arra, hogy a maga jó szántából mikor fog a végrehajtás nagy munkájához. A pesti evang. magyar és német egyházközség f. hó 1-én tartotta meg a nyári szünet után legelső gyűlését. A gyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg elhunyt egyháztanácsosának, Walkó Lajosnak emlékezetét; helyébe pedig Kolba Lajost hívta be a presbitériumba. Dr. Schneeberger Nándor újonnan választott főgimnáziumi tanár letette a hivatalos eskiit. Majd a főgimnázium és az elemi iskola igazgatóit választották meg. Mindkét állásra a régi igazgatókat: Góbi Imrét, illetve Falvay Antalt választották meg újra. Az iskolák ügyével kapcsolatban utalványozták három tanár ötödéves korpótlékát is. Az egyház régi orgonájának a fóthi egyház részére leendő átengedése ügyét végleges döntés végett a