Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

különben is erős hullámzásban tartja. Ez a budapesti egyetemen felállítandó theol. fakultás kérdése. Az egyházkerület, mielőtt e kérdésben végleges álláspontot foglalt volna el, letette a theol. tanári testülethez véleményadás végett. Onnan áttétetett az igazgató-tanácshoz. Áz első testület úgy vélekedett, hogy a protestáns theol. fakultásra a jogegyenlőség elérése szempontjából és egyéb okokból is föltétlen szükség van. Nem így az igazgató-tanács. Az is súlyt helyez ugyan a jogegyenlőség dokumentálására s ilyképen kiemelésére is, de mivel félti a vidéki theológiák elnéptelenedését, s ismeri a deczentralizáczióban rejlő erőt, inkább azt kívánná, hogy az egyetemről a r. kath. theol. fakultás is eltávolíttassék. így ellentétes vélemények hatása alatt került e kérdés az egyházkerületi közgyűlés elé. A javaslatok felolvasása után elsőnek Fejes István főiskolai algondnok szólt a kérdéshez. 0 az igazgató-tanács álláspontjára helyezkedett. Maga is súlyt helyezne a jogegyenlőség külső dokumentálására, de nem tudja kellőkép mérlegelni, nem fognak-e elnéptelenedni a vidéki theológiák, s nem tudja, nem lesz-e káros egyházi életünkre az a szellem, melyet leendő papjaink Budapesten magokba fognak szívni. Nekünk erős vidéki központokra van szükségünk. A jogegyenlőségnek tehát az is dokumentálása volna,— ha eltöröltetnék a budapesti r. kath. theol. fakultás. Zoványi Jenő theol. tanár, gyakori tetszésnyilvánítások mellett, a theol. tanári kar véleménye mellett érvelt. 0 nem hiszi, hogy valaha bekövetkeznék az az idő, a mikor a budapesti r. kath. theol. fakultás az egyetemről eltávolíttatnék. így a jogegyenlőség elérése szempontjából nincs más megoldás, minthogy bevitessék oda a protestáns fakultás is, mint külföldön; nemcsak azokban az államokban, a hol a protestánsok többségben, hanem a ,hol elenyésző kisebbségben vannak, — mindenütt ott van az egyetem mellett a theol. fakultás Ezt a jogegyenlőség mellett a theológiának, mint tudománynak magasabb színvonalra emelése, intenzivebb művelése is követeli. Nem félti ő a vidéki akadémiákat az elnéptelenedéstől, mert ha a budapesti theol. fakultás és a vidéki akadémiák között a viszony kellőképen rendeztetnék, olyképen pl., hogy ez utóbbiak három éves tanfolyamokra osztatnának, s a betetőzést a budapesti theol. fakultáson érnének el, ez be nem következnék. Bernáth Elemér elnök Fejes Istvánnak azon állítására reflektált, mely a budapesti theol. fakultástól a protestáns szellemet félti. Szerinte a protestáns szellem sokkal erősebb. sokkal hatalmasabb, mintsem azt bizonyos ellentétes eszméktől félteni lehetne. Inkább ott, a budapesti egyetemen is ez a protestáns szellem csak jótékony hatást fog gyakorolni. A talpraesett megjegyzést nagy helyeslés kisérte. Ily körülmények között azt kellett volna várni, hogy az egyházkerület felír a felettes hatósághoz sürgetvén e kérdés mielőbbi megoldását. De nem az történt. Radácsi György indítványára, tekintettel, hogy a kérdés nincs teljesen megérve, letétetett az a lelkészi értekezletekhez és az egyházmegyékhez. Az országos lelkészi nyugdíjintézet ügyében javaslattétel végett egy bizottság volt kiküldve. Ez véleményes avaslatát a mostani közgyűlés elé terjesztette. Bírálva az eddig már felmerült javaslatokat, a bizottság legreálisabbnak tartja azon véleményt, mely e tárgyban a tiszántúliak részéről jutott felszínre, A lelkészek 40 évi szolgálat után jutnának nyugdíjhoz, melyre nézve 460 ezer korona évi összegre volna szükség. Tekintve azonban, hogy ez híveinknek és a lelkészeknek nagy megterheltetésével járna, még akkor is, ha minden eddigi gyámintézeti tokét beolvasztanánk is, — e czélra legczélszerűb, ha sürgettetik az] 1848: XX. törvényezikk végrehajtása. Ez nyújthat e régen égető sebre is orvosságot. E törvényezikk végrehajtása tárgyában tehát felír a kerület a zsinathoz s e kérdést az összeülendő zsinat tárgyai közé soroltatni kéri. Pár éve néhány lelkes férfiú, a s.-pataki főiskola függetlenségének megóvása szempontjából egy oly irányú mozgalmat indított, hogy barátai, volt tanítványai áldozatkészségekkel mentsék meg a főiskola függetlenségét. A lelkészek magok mentek elől jó példával, felajánlván bizonyos évi járulékot. A parányi mustármag azóta folyton nőtt. Most pedig növekedéséhez maga a főiskolai tanári kar járul egy dicsérendő áldozattal. 8000 korona alapítványt ajánlott meg a szegényesen dotált tanári kar tanári fizetéséből. Az egyházkerület a legnagyobb örömmel vette az alapítvány bejelentését. De szükségesnek látta azt is, hogy a mozgalom most már rendes medrébe tereitessék. Megbízta tehát a tanári kart és az igazgató-tanácsot, hogy a gyűjtés foganatosítására, mely 10 évig fog tartani, egy részletes tervet dolgozzon ki, és terjeszsze azt az egyházkerület elé. Az is örvendetes a főiskolára nézve, hogy a főiskola tulajdonát képező királyhegyi remek szőlőt, melyet afiloxera vész után az állam bizonyos feltételek mellett telepített be;

melynek visszakapására nézve még két óv van hátra, most az állam, 3594 korona megfizetése után azonnal hajlandó visszabocsátani, ha a főiskola az öszszeget szept. 31-ig kifizeti. Tekintve, hogy a szőlő évenként 10—11 ezer korona tiszta jövedelmet hoz, az igazgató-tanács javaslata után az egyházkerület kimondotta, hogy nevezett szőlőt kezeihez veszi. A genfi ref. lelkészi értekezlet iidözlése tudomásul vétetett s egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglaltatott. A Nagypénteki Ref. Társaság azon kérvénye tárgyában, hogy az Erzsébet-házra adakozás nyittassék, elhatározta a kerület, hogy e czélra egy vasárnapon tétessenek ki a templomi perselyek, felhivatván a hívek a nemes czélra való adakozásra. A mozgalmasságot jellemzik azon indítványok, melyeket az egyes egyházmegyék nyújtottak be az egyházkerülethez, mint a milyenek az ungi egyházmegye felterjesztése a liturgia egyöntetűvé tétele, az ungi, abauji, f.-borsodi egyházmegyék indítványa az 1848: XX. t.-cz. életbeléptetésére, az ungi indítvány a más iskolába járók vallásoktatása tárgyában, több egyházmegye felterjesztése a kerületi lelkészértekezletek ügyében és a zsinati előkészületek kérdésében, továbbá az egyházlátogatás kezdőpontjainak megállapítása ügyében, melyek a dolog természete szerint akkép nyertek elintézést, hogy vagy felirat intéztetik a felettes hatóságokhoz, vagy a legtöbb letétetik véleményadás végett az egyházmegyékhez. — Beterjesztetett a sárospataki, rimaszombati és miskolezi gimnáziumok igazgatóinak és ez utóbbi helyen lévő felső leánynevelő igazgatójának jelentése. Ezek szerint a sárospataki gimnáziumba beiratkozott 450, a miskolcziba 410, a rimaszombatiba 406 növendék. A pataki főiskolába a jelen évben a 3. és 4-ik osztályban a parallel osztályok nem állíttattak fel. Érdekes vitát keltett a miskolezi volt leányneveidei tanár kérvénye, a ki, eltávozván az intézetből, kérte az egyházkerületet, hogy miután egy tankönyve tekintetében a kiadóval 5 évre szerződött, e szerződést tekintse az egyházkerület a még hátralevő két évre érvényesnek. Az egyházkerület belső ügynek tekintette ugyan a tanár ügyét, de mivel ez esetből kifolyólag tudomására jutott, hogy ott a tankönyvek az egyházkerület felügyelete nél-