Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

elaludni ezt a kérdést, hanem próbálja ez iránt az érdek­lődést felébreszteni, esetleg tettre buzdítani. A tankönyvvállalat újabban a társaságon kivül, ön­állólag megindított mozgalma heves vitát keltett. Majba Vilmos fővárosi vallástanár nagy buzgalommal, elisme­résre méltó lelkesedéssel vezeti ezt a mozgalmat. Most azt kérte a társaságtól, hogy ismerje el ezt az önállólag szervezkedett s működését is már megkezdett vállalatot; adja hozzá erkölcsi támogatásul a nevét, minek viszon­zásául a vállalat a Luther-társaság egy képviselőjének kebelében helyt adni s a jövedelem V5 részét a társa­ság kiadványainak vásárlására fordítani kész. Kéri továbbá, hogy a társaság adjon kölcsönt a vállalatim , hogy mű­ködését kellő erővel megkezdhesse. Stromp László hely­teleníti az ilyen önálló, a társaságnak konkurráló vállal­kozást, mely a könyvkiadás szabadságát meg akarja szorítani. Ez a protestantizmussal elvi ellentótben áll. baltik Frigyes püspök szintén ellene van az indítvány­nak ; ellenzi különösen a kölcsönt. Ezért az egész javas­latot az igazgató-választmányhoz kívánja utasítani. Raffay Sándor kimutatja, hogy a társaság alapszabályai meg sem engedik, hogy ilyen, a társaságon kivül önállólag létesítendő könyvkiadó-vállalatot támogasson, a mikor saját programmjának is egyik lényeges pontja ép a könyvkiadás, a minek eszközlésére külön bizottságot is alakít. A kölcsön adása épen igy az alapszabályokba ütközik. Geduly pártolja Majba indítványát, de miután Mayer Endre, dr. Kehler ügyész és Zelenka püspök is ellene nyilatkoztak, a közgyűlés, Baltik püspök indítvá­nyához csatlakozva, ez egész ügyet a választmányhoz utasította, hogy az alapszabályok keretén belül igyekez­zék módot találni e vállalatnak a Luther-társaságba való beillesztésére. Az alapszabályok módosítását a társaság a pozso­nyi theol. akadémia tanárok tervezete alapján hajtotta végre. Legnevezetesebb változtatás itt az irodalmi szak­bizottság létesítése. Ennek működése bizonyára csak emelni fogja a társaság irodalmi színvonalát és szélesí­teni és mélyíteni határát. E bizottság három alcsoportra oszlik, ú. m. tudományos, theológiai, népies-vallásos és a tankönyvi csoportra. A tagok száma 30. A társulat vagyona a raktáron lévő árúk értéké­nek betudásával együtt (!) 38,991 kor. 67 fillér. Mult évi bevétele 7676 kor. 32 fillér, kiadása 9059 korona 79 fillér. Jövő évi előirányzat 8940 kor. Ebből kiadvá­nyokra fordítanak 4916 koronát. E kiadványok lesznek az Ev. Családi Lapon és az Egyházirodalmi Értesítőn kivül Zsilinszky: Áchim Ádám esperes élete. Sántha: Olajfalevelek. Mayer: Pál apostol népszerű életrajza. Sass J.: Az ev. egyház feladata az uj században. Béri Gy.: Költemények. Strauer: Bettex „Mint tetszik nektek ama Krisztus felől" czimű munkájának fordítása. Ezeken kivül a népiratkából hót darabot adnak ki. Majd a tisztviselők új választása került sorra, mely­nek eredménye az, hogy Fabinyi Theofil védnökké, Zsilinszky Mihály elnökké, Láng Lajos és Horváth Sán dor alelnökké, Majba Vilmos titkárrá, Falvai jegyzővé választatott. A többi tisztviselő általában a régi maradt, Hogy a készen odahozott névsorból miért hagyták ki az érdemesebb régi titkárt és jegyzőt, s miért nem emel­tek az alelnöki székbe tekintélyt adó tekintélyes püspö­köt, azt csak az tudná megmondani, a ki a névsort összeállította. Végül tudomására hozták a közgyűlésnek, hogy Nyíregyházán összesen 43 új tag lépett be a tár­saság kebelébe, s azután a fehér asztalhoz vonult a tár­saság, hol kitűnő czigány mellett megpihenve megeredt a szokásos felköszöntők árja, melyek egyik legérdeke­sebbje volt Paulus földmívesnek szívből fakadt egyszerű szép felköszöntője. A társaság tagjai azzal a megnyug­tató tudattal oszolhattak szét, hogy a szent ügy érdekében, a mi ez idő szerint tehető, megtették. Jelenvolt. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület őszi közgyűlése.* A tiszánneni ev ref egyházkerület őszi közgyűlé­sét Sárospatakon tartotta meg szept. 24 — 25. napjain. Valami ok — talán a közelgő képviselőválasztás miatt — sokan hiányoztak ugyan a világiak közül, de azért a közgyűlés így is igen népes és élénk volt. Nem is csoda, a folyó, az adminisztratív ügyek mellett nagyobb szabású, egész jövő fejlődésünkre kiható mozgalmasság és érdeklődés jellemzi most a protestánsok gyűléseit, s ez még a pesszimistákat is vonzza; azokat pedig, a kik a protestantizmus győzelmében bíznak, a legjobb remény­nyel tölti el. A tárgysorozat, mely bő is volt, fontos ügyeket is tartalmazott, nagy mértékben biztosította különben is az érdeklődést. Az elnöki székeket Kun Bertalan püspök, és a távollévő báró Vay Béla helyett Bernáth Elemér, leg­idősebb egyházmegyei gondnok foglalta el. Kun Ber­talan püspök imája most is, mint mindig, szívből jött, szívhez szólott és bizonynyal szives fogadtatásra talált az egekben is. A képviselők igazolása után Kun Ber­talan püspök elsőben is két örvendetes eseményt jelentett be. Az egyik az, hogy a király Szentpéteri Sámuelt, pelsticzi lelkészt, ny. esperest, kiváló lelkészi szolgálatainak elismeréséül a Ferencz József-rend lovag­keresztjével tüntette ki. A másik az, hogy Nagy Pál tornalyai lelkész, gömöri esperes e napokban érte meg születésének 70, lelkészi pályájának 50 és esperesi liiva­taloskodásának 25 éves jubileumát. Az ősz püspök az egyházkerület nevében is csatlakozott a jubiláns azon tisztelőihez, a kik őt eredményes élete e nevezetes for­duló pontján szerencse- és áldáskivánataikkal elhal­mozták. Mindkét jelenség örömteljes visszhangra talált. — A gyászos esemény Szilágyi Dezső halálának bejelen­tése. A megnyilatkozott fájó részvét érzéséhez egyház­kerületünk azzal járult, hogy a nagy férfiú érdemeit jegyzőkönyvében megörökíttetni rendelte s a családhoz s a dunamelléki egyházkerülethez pedig részvétiratot küldött. Bejelentetett Hutka József felső-zempléni esperes megválasztása, ki helyét a tanácskozó asztalnál el­foglalta. Régen megoldandó kérdés Sárospatakon az állami képezdében a vallástanítás ügye. Az egyházkerület a vallástanítás sikere végett már régebben tervezi egy rendszeres vallástanári tanszék felállítását ez intézetben. Ez ügyben javaslatot kért a főiskolai tanári széktől. A főiskolai tanári testület azt a javaslatot nyújtotta be, hogy mivel a képezdei vallástanárság egy embernek nem nyújt kellő elfoglaltatást: halasztassék ez az ügy akkorra, midőn a konvent a vallástanárságokat véglegesen szer­vezi, s akkor aztán köttessék össze e tanszék a gimná­ziumi vallástanári állással. így gondolkozván a főiskolai igazgató-tanács is, — az egyházkerület is erre az állás­pontra helyezkedett. Nagy érdeklődés ós tanulságos vita indult meg a másik kérdésnél, mely a protestáns kedélyeket jó ideje * Mult heti számunkban közölt rövid tudósításunk kiegészítése végett adjuk e részletesebb tudósítást. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom