Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-29 / 39. szám
félelemből — határozottan pálczát törnek a legnemesebb czélból indult ezen egyesületi mozgalom felett. A lelkészi könyvtárak dolgát beszéltük meg aztán. Ebben sem értettünk egyet először. Szégyen volna, hogy az egyház vegyen könyvet a papjának! . . . Van nekünk elép szép könyvtárunk!" mondották némelyek. De itt már többen állottunk fel az intézmény védelmére, és sikerült is megmentenünk az elbukástól, kimondván az értekezlet (s másnap a közgyűlés is), hogy bár nem zárkózik el azon anyagi nehézségek elől, melyekkel a lelkészi könyvtárak felállítása egyházaink nagyrészében találkozni fog, mindazonáltal belátva ez intézmény áldásos voltát úgy a lelkészek tudományos önművelődésére, mint a protestáns egyházi és theol. irodalom fellendítésére, azt a mi dunamelléki egyházkerületünkben is egy vagy más formában életbe léptetni kívánja. Idáig haladva, a nagy hévvel és érdeklődéssel folyt vitában a szólók és hallgatók figyelme egyaránt kifáradván, valóságos üdítő hatással volt mindnyájunkra a most következett felolvasás Forgács Endre sárbogárdi lelkésztársunk részéről, ki az ő ismert tréfás modorában egyszerű, de kedves, mert minduntalan nevetésre fakasztó, jóízű humorral fűszerezett előadásával a lankadt figyelmet újból felélesztette s felolvasásával igazi élvezetet, a mellett tanulságot is szerzett a hallgatóságnak. Értekezésének czíme: „Nehéidők, könnyű emberek". Még két értekezés felolvasásában lehetett volna részünk, ha az idő délfelé nem járt s a hallgatók türelme fogyóban nem lett volna. Vasadi Balogh Lajos és Biczó Pál kollegáink ugyanis készséggel ajánlkoztak már előbb egy-egy felolvasás tartására. Hát nem örvendetes jele az időnek, hogy mikor néhány évvel ezelőtt alig akadt értekezéstartásra vállalkozó: most egyszerre három barátunk ajánlotta fel magát e tisztre ?! . . . Benne vagyunk már, hál' Istennek, s haladunk is szépen a biztos kerékvágásban! Még egy tárgya volt értekezletünknek, a melyet, daczára az előhaladott időnek, nem mellőzhettünk : a theológiának az egyetemre való bevétele, ugyancsak a tiszai ev. egyházkerület átiratából, illetőleg a tavalyi egyházkerületi közgyűlés utasításából kifolyólag. Néhányan ellene voltak e reformnak, de aztán a többség, melynek véleményét a másnapi közgyűlés is magáévá tette, pártolandónak találta mégis az indítványt, illetőleg kimondotta, hogy a theol. fakultás egyetemes egyházunkra nézve jogos kívánság, a tudomány, műveltség és közélet szempontjából pedig szükséges. Ezzel végződött az értekezlet, melyet éneklés és Nyikos Lajos dobozi lelkésztársunk buzgó imája zárt be. Délután, mint már említém, bírósági ülés tartatott, mely a Bián, folyó évi június 16-án másodszor megejtett lelkész választást, miután az ellene beadott panasz egyikét sem találta a bíróság igazoltnak, egyhangúlag megerősítette. (Vége köv.) Lévay Lajos. irodalom. ** Szerkesztöváltozások. Az „Evangélikus Családi Lapu -nsxk1 a Luther-társaság vallásos népies lapjának szerkesztését Torkos Lászlótól Böngérji János jónevű iskolai és népies író, — az „Amerikai Magyar Reformátusok Lapa -jának szerkesztését pedig Csutoros Elek clevelandi lelkésztől Kalassay Sándor bridgeporti lelkész vette át. ** Buborékok czím alatt egy kötet humoros, tárczaszerű dolgokat kíván kiadni G. Diószeghy Mór ér-kávási ref. lelkész, előnyösen ismert írónk s hirdet munkájára előfizetést. A kötet előfizetési ára fűzve 2 kor., díszkötésben 3 kor. 60 fillér. Az előfizetések f. hó végéig hozzá küldendők. A kötetet szívesen ajánljuk olvasóink pártfogásába. ** A Protestáns Szemle szeptemberi füzete ismét gazdag és érdekes tartalommal jelent meg. Az értekezések és tanulmányok rovatában Szőts Farkas czikkét olvassuk legelső sorban is „Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásáról". A czikk oda konkludál, hogy a nevezett törvényczikk betűszerinti végrehajtásának követelése helyett, a mely nemcsak a r. kath., hanem a protestáns egyházi és iskolai vagyon szekularizácziójával járna, a prot. egyházaknak a nagyszalontai egyházmegye álláspontjára kell helyezkedniük és a szükségletnek megfelelő, törvónyhozásilag biztosított évi dotácziót kell követelniük. Ugyanezen rovatban Raffay Sándor pozsonyi evang. theol. tanár ír érdekesen, személyes tapasztalatai alapján az oberammergaui passiójátékokról; Bernáth Lajos befejezi a protestáns iskolai drámákról szóló czikkét; Barla Jenő pedig Skaricza Máté életét tárgyazó tanulmányát kezdi meg. — A tárcza rovatban Patkós Endre adja az abauj-szántói templomperről szóló dolgozata második közleményét. Az egyházi szemle rovatában p—/' igen érdekes és tartalmas külföldi szemléjét olvassuk; az irodalmi szemlében pedig Marczali Henrik nagy történetének a reformáczió korát tárgyazó művének, továbbá a kassai egyetem szervezésére vonatkozó emlékkönyvnek, — a külföldi irodalomból pedig Stange : Einleitung in die Ethik és Holtzmann 0 : Leben Jesu czimű művének ismertetését találjuk. egyház. Lelkész választás. A kertai evang. egyházközség Horváth Béla puszta-szentmiklósi lelkészt hívta meg lelkipásztorává. Lemondott esperes. A soproni felső evang. egyházmegye esperese, Renner Henrik leköszönt hivataláról. Az új esperes megválasztásáig az esperesi teendőket Frantz Vilmos ruszti lelkész, egyházmegyei főjegyző fogja teljesíteni. A széki ref. egyházmegye f. hó 18-án Szamosújváron tartotta meg közgyűlését Somkereki Miklós és Gál Gyula főgondnok elnöklete alatt. Szomorúan emlékezett meg az esperesi jelentós arról a sajnálatos körülményről, hogy a gyülekezetek nagy szegénységük miatt kénytelenek iskoláikat az államnak átengedni. Tárgyalta a gyűlés az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtásának ügyét is, és elhatározta, hogy a végrehajtás sürgetése tárgyában felterjesztést fog intézni az egyházkerületi gyűléshez. Az erdélyi ref. egyházmegyék rendezése ügyében f. hó 11-én ülésezett a kiküldött kerületi bizottság
