Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

Kolozsvárott. A bizottság a rendezésre nézve azt az elvet fogadta el, hogy az egyházmegyék egy politikai megye területére essenek; átlag 30-nál több egyházköz­séggel és 25 ezernél több lélekszámmal ne bírjanak; a püspöki vizsgálat alatt álló egyházak az egyház­megyékbe bekebeleztessenek és az egyházmegyék lehe­tőleg állandó központtal bírjanak. Elkészítette a bizott­ság ezen elvek alapján az egyházmegyék új beosztásának tervezetét is, s elhatározta, hogy azt véleményezés végett leküldi az egyházmegyékhez. A pesti ref. egyházmegye f. hó 25-én tartotta meg közgyűlését Budapesten. A gyűlésről a melyen több fontos tárgy került szőnyegre, jövő számunkban részletes tudósítást adunk. Egyházi aranykönyv. A pápai új templom alapja javára Tisza Kálmán egyházkerületi főgondnok 1000 ko­ronát ajándékozott. Lelkészavatás. A dunántúli evang. egyházkerület soproni theol. akadémiáján f. hó 26—28-án tartattak meg a lelkészképesítő vizsgálatok. A képesítést meg­nyert új lelkészeket ma avatja fel szent hivatalukra Gyurátz Ferencz püspök az esperesi kar közreműkö­désével. Az evang. egyetemes gyámintézet f. hó 22-én tartotta meg közgyűlését a sátoralja-ujhelyi missziói egyház kebelében dr. Baltik Frigyes püspök és báró Radvánszky Béla kerületi felügyelő elnöklete alatt. A megelőző gyámintézeti istentiszteleten a helybeli lelkész, továbbá Materny Imre nagyváradi lelkész és Zelenka Pál tiszakerületi püspök működtek közre. A közgyűlést báró Radvánszky Béla nyitotta meg, igen szépen emlé­kezve meg az Irodalmi Társaság miskolczi közgyűlésé­ről, a mely ékes demonstrálása vala a két protestáns egyház testvériségének. A megnyitás után Materny Imre esperes a tiszavidéki egyházmegye, Korbélyi lelkész pedig a sátoralja-újhelyi egyház nevében üdvözölte a gyűlést, majd pedig dr. Baltik Frigyes tett jelentést a gyám­intézet tavalyi működéséről és jelenlegi állásáról. A kerületek szorgalmasan folytatták a gyűjtögetést és a mult esztendei gyűjtések összege 30,228 koronára rug. A Gusztáv-Adolf-egyesület, részére eszközölt gyűjtés ered­ménye 36,516 korona. A németországi Gotteskasten 1000 koronát küldött a magyarországi evang. gyülekeze­tek segélyezésére. Több szép adományban is részesült a gyámintézet. így báró Radvánszky György, Ihász Lajos 1000—1000 koronát adtak, Bölim János és Yirtschologi Rupprecht János pedig 1000, illetve 600 koronát hagyo­mányoztak a soproni gyámintézetnek; egy, magát meg­nevezni nem akaró egyháztag pedig a Gusztáv-Adolf­egyletnek adományozott 400 koronát. Tudomásul vették, hogy a horvát-szlavonországi egyházmegyében is meg­alakult a gyámintézet. Kötelezték a gyülekezeteket a németországi Gotteskastentől kapott segélyek bejelen­ésére. A Gusztáv-Adolf-egyesiilet közgyűlésére képvise­lőnek dr. Baltik Frigyest küldték ki; egyszersmind felhatalmazták arra is, hogy a Gusztáv-Adolf-egyesülethez indtézendő segélykérvényeket felülbírálhassa. Majd a kerületi gyámintézetek működéséről és helyzetéről szóló jelentéseket terjesztették elő és hagyták jóvá és a segély­kérvényeket intézték el. A jövő évi gyűlést illetőleg a gyámintézet két gyülekezettől is kapót meghívást, t. i. Szabadkától és Kőszegtől. A gyűlés a kőszegi egyház meghívását fogadta el. Gyűlés után közös ebéd volt, a melyen számos felköszöntő hangzott el. A tiszáninneni ref. egyházkerület folyó hó 24-én Sárospatakon tartotta meg őszi közgyűlését, Kun Ber­talan püspök és Bernáth Elemér elnöklete alatt. A gyű­lésnek, a mint a napilapok tudósításaiból olvassuk, főbb tárgyai az egyetemi protestáns theológiai fakultás, a lelkészi nyugdíjintézet, az 1848: XX. t.-cz. végrehajtá­sának kérdése és a sárospataki főiskola versenyképessé tétele voltak. Az egyetemi protestáns theol. fakultás kérdésében a véleményadásra ós felkórt theol. tanári kar nézete az volt, hogy a protestáns fakultás szerveztessék; az igazgató-tanácsé pedig az, hogy még a r. kath. fakul­tás is rekesztessék ki az egyetemről. A tanári kar véle­ményét Zoványi Jenő, az igazgató-tanácsét pedig Fejes István védelmezte. Radácsy György indítványára azután a kérdés megvitatás és hozzászólás végett az egyház­megyékhez és a lelkészi értekezletekhez küldetett le. A lelkészi nyugdíjintézetet illetőleg a gyűlés véleménye az volt, hogy jó volna ugyan felállítani, de magának az egyháznak az erején az lehetetlen. Lehetővé csupán az 1848: XX. t.-cz. 3. §-ának végrehajtása mellett válhat­nék ; a miért is a kérdés azzal a véleményezéssel téte­tett le az egyházmegyékhez, hogy csak a nevezett tör­vényezikk végrehajtása segíthetne úgy a lelkésznek nyugdíjügyén, mint a hívek rendkívüli megadóztatásán. Egyébiránt is elhatározta a gyűlés, hogy az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának szorgalmazása végett feliratot in­téz a zsinathoz. A pataki főiskola versenyképessé tétele ügyében örömmel vette tudomásul a gyűlés, hogy a főiskola tanári kara e ezélra egy nagyobb alapítványt készül tenni. Kimondta továbbá a gömöri és az alsó­borsodi egyházmegyék indítványára, hogy az iskola fel­segélésére egy általános gyűjtést fog megindítani. A ki­vitel módozataival a pataki főiskola tanári karát és igazgató-tanácsát bízta meg. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlését az elnökség f. é. október hó 18. és következő napjaira hívta össze. A közgyűlés okt. hó 18-án d. e. 10 órakor fog Budapesten az ev. ref. főgimnázium nagytermében meg­nyittatni. Másnap, 19-én d. e. 10 órakor a Kálvin-téri templomban gyász-istentisztelet lesz az elhunyt egyház­kerületi főgondnok, Szilágyi Dezső emlékére. 20-dikán, vasárnap, a megválasztott új rendes lelkészek ünnepé­lyes felavatása lesz a Kálvin-téri templomban : 21-kétől kezdve naponként d. e. 9 órakor kezdetnek a rendes ülések; 23-án (esetleg 24-én is) d. u. 4 órakor a bíró­sági ülések. A közgyűlést megelőző napokon és pedig 15-kén (kedden) az első, 16-kán a második lelkészké­pesítő vizsgálatok tartatnak a theológiai intézet vizsga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom