Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

mellett a kimondott szót sem elhanyagolni. Az értelmes, jó előadás iránt a figyelmet már az alsóbb osztályokban fel kell ébreszteni. Később, ha az érdeklődés a tanulókban felébredt ós az alapvető ismeretek megvannak: a jó előadásról átmehetünk a szép előadásra. Az igy előkészített anyagot aztán sikerrel használhatja fel munkásságában az önképzőkör, mert ezen a téren való törekvése nem lesz puszta tapogatódzás. A szép előadásnak jövendő pályáján nagy hasznát veszi a tanuló. Többek hozzászólása után a tanulságos értekezésért köszönet szavaztatott. 3. Dr. Gerevich Emil főreáliskola! igazgató a kassai körben (1900. okt.) az ifjúsági olvasmányokról tartott előadást, melynek megvitatását a temesvári közgyűlés a körökhöz utasította ezen indítvány alapján: „Mondja ki a közgyűlés, hogy az iíjusági irodalom revízióját s állandó ellenőrzését . . . szükségesnek tartja". Gerevich nagy elismeréssel emlékezett meg a Szemák István idevonatkozó Jegyzékéről s azon buzgalomról, melyet ő e fontos ügyben egymaga kifejt. Nézete az, hogy ennek a hasznos vállalatnak jelentőségét az által kellene emelni, hogy a minisztérium által kifogástalanoknak talált ifjúsági könyvek jegyzéke itt tétetnék közzé annak feltüntetésével, hogy az illető könyv minő korú s képzettségű ifjú kezébe való. Tudtunk szerint ilyen irányú intézkedések már több tekintetben történtek, úgy hogy most ez az ügy csak a továbbfejlesztésre vár. 4. A kolozsvári körben dr. Gyalui Farkas egyetemi könyvtárőr tartott (1900. febr.) sok gonddal és nagy alapossággal készült felolvasást a középiskolai könyvtárakról. Kimutatja, hogy ezen a téren mennyi mulasztás vár sürgős orvoslásra. Ezek között nem a legkisebb az, hogy könyvtáraink a közönség elől teljesen el vannak zárva, hozzáférhetetlenek, holott népkönyvtáraink nincsenek. Egy másik nem kisebb baj az, hogy ezek a könyvtárak, melyek oly drága kincset képviselnek, szakszerűtlen kezelés alatt pusztulnak. Míg a művelt külföldön messzi haladt a bibliológia, nálunk e tudomány ismeretlen, pedig e nélkül nem lehet könyvtárt rendezni, szakszerűen kezelni ós értékesíteni. A különböző könyvtárakról elkészített közös katalógust az iskolai értesítőben közölni kellene, hogy minden könyv hozzáférhető legyen. Az egyházi főhatóságok felkérendők, hogy a felekezeti iskolák könyvtárukat a közönség használatára bocsássák. A kör elhatározta, hogy memorandummal keresi meg az illető egyházi főhatóságokat, melyben kérni fogják, hogy a kört ezen nemes törekvésében támogatni szíveskedjenek, a mit május 5-ki üléséből meg is tett. c) Iskolai egyesületek szövetkezetek. Ugyancsak a kolozsvári körben (1900. ápr.) Hangay Oktávé az érdem, hogy pangermán egyesületek üzelmeit napirendre hozta. O egy nagy figyelemmel hallgatott és zajos tetszéssel fogadott felolvasásban emez egyesületek czélját, törekvéseit, eljárását, eszközeit és szertelenségeit ismertette. Jelszavuk, hogy a romanizmus leélte magát, a jövő a germanizmusé nemcsak Európában, de az egész világon. Számtalan vallási, iskolai és társadalmi egyesület áll szétágazva ezen eszme szolgálatában. Mesésen olcsó folyóiratok, röpiratok, tankönyvek, atlaszok, felolvasások hintegetik a magvakat, melyek burján módra buján teremnek. Deutschland mindenütt, a hol csak a németet ismerik, a hol egy pár német megszorult s a hol a német nyelvet megtanulni merészkedtek. S jól megjegyzendő, hogy e mozgalom élén nem rajongók, hanem professzorok, előkelő vezéremberek, az országház tagjai állanak. Előttük Magyarország s a magyar nemzet nem létezik. Kifejezésük: Die Magyarén und die anderen Ungaren. Minden piszkot reánk kennek és Ők jól kipróbált eszközökkel fojtnak meg minden idegen nemzetiséget. „A Duna-Tisza között — írják ők — laknak magyarok, kik anyanyelvüket is beszélik ugyan, de mindnyájan tudnak németül". Jó lesz nekünk résen állni, kik a kígyókat példátlan módon dédelgetjük keblünkön. Iskoláinkban nem kímélünk időt, fáradságot a német nyelvtől. Pedig egy kis nemzetre mindig veszélyes, ha a mellette levő nagy népnek nyelvét, kulturáját nagy mértékben átveszi. Ennélfogva nagyobb lenne a mi ellenállási képességünk, ha a németek azon jóslatára, hogy 1950-ben az egész Középeurópa Deutschland lesz: a német helyett a tőlünk távolabb levő pl. franczia nyelvet és műveltséget honosítanánk meg s 1950-ben Duna-Tisza vidékén magyarul beszélő, minden ízében magyar társadalom lenne franczia világműveltséggel. — A kör ezt a fontos kérdést a választmányhoz tette át, a mely a felolvasással kapcsolatosan előterjesztett következő indítványokra a javaslatot a körnek leküldötte. 1. A kolozsvári kör kebeléből mozgalom indíttassék meg a hazánk területén való bármily irányú s bárhonnan jövő pangermán működés erélyes ellenőrzésére s meggátlására. 2. Figyelmeztesse ez a kör az ország többi tanári köreit s közvetve a kulturegyleteket is a haza területére becsempészendő pangermán akczióra s annak a könyvkereskedésekben, kaszinókban és társulatokban megjelenő magyarfaló röpirataira. 3. Bizzon meg a tanári kör kebeléből 4—5 jótollú tagot, a kik a pangermán irodalmi s hírlapi akcziót állandóan figyelemmel kisérjék s ennek tanai ellen, ha kell czáfolatokban, nyilvánosan is működjenek. 4. Szükségesnek mondja ki a kör, hogy a magyar közönség előadások s nyomtatványok útján időnként a pangermán egyesületek nyilt s lappangó működéséről képet kapjon. — A választmány javaslatára a kör (a köv. máj. ülésén) elhatározta, hogy a fenti felolvasásnak több példányát megszerzi s azokat a többi köröknek s kulturegyleteknek megküldi. S felkérte a felolvasót, hogy álljon ezen ügy élére s időnként a szükséghez képest a kör tagjait hívja segítségül, köszönetet szavazván neki az akczió lelkes megindításáért. 2. „Szövetkezetek az iskolában'1

cz. a. dr. Gidófalvy István kir. közjegyző tartott igen praktikus és tartalmas felolvasást szintén a kolozsvári körben (1901. máj.). Az egyes iskolákban alakítandó szövetkezetek czélja — monda — az összetartás erősítése, az egymás bajával való törődésre szoktatás s a felebaráti szeretet ápolása. Az iskolatársak eme szövetkezete segélyt nyújtana tanszerekben, tandíjak befizetésében, kirándulások költségeiben és támogatná a tanulmányaikat tovább folytató társakat stb. A segélyezést, mint becsületbeli tartozást, tetszés szerinti időben l°/0

~os kamattal fizetné vissza az illető segélyezett. A szövetkezeti társak 6 koronás részesjegyei lennének tagjai a szövetkezeteknek, melyet öt év alatt havi 10 filléres részletekben fizetnének be. A tagsági jog nem évül el az iskola elhagyása után, hogy a tanulók nagykorukban is állandó és munkás érdeklődéssel viseltessenek volt iskolájuk iránt. Ily szövetkezetek Angliában, Francziaországban áldásosán működnek. Nálunk is nagy szükség van ilyenekre. Végül bemutatja a kolozsvári ev. ref. kollégiumi szövetkezet alapszabályait. (Az egyes iskolákban és akadémiákon hosszabb-rövidebb idő óta alakult, ú. n. „segélyegyleteket" könnyű szerrel át lehetne alakítani az itt kontemplált „szövetkezetekké". Mert pl. ha a budapesti ev. ref. theol. akadémiai „ifjúsági segélyalap" — melyet 1871 j72-ben Lévay Lajos (most