Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-22 / 38. szám

jegyzőkből álló bizottság neveztetett ki, a mely e kérdésekkel foglalkozzék s az egyházmegye nevében előterjesztést tehessen. Egyik figyelmet érdemlő tárgy volt a zalátai lelkész kérelme, mely az egyházkerületről tétetett le véleményezés végett. Tárgya az, hogy neki, mint nem kongruás lelkésznek, a 10 forinton alul adózó egyháztagoknak tett engedményeit az egyházkerület valamely alapból térítse meg. Az 1898. évi e. m. kgy.-nek ez engedményeket a bizottság kárpótlás mellett javasolta, az e. m. pedig azt mint felajánlt áldozatot elfogadta s jogilag ugyan nem, de erkölcsileg kötelezte a lelkészeket azok megadására; az egyházkerület méltányolta, s igérte hogy erre tekintettel lesz az államsegélyek kiosztásánál. Ez azonban nem kárpótlás, már pedig díjlevélileg biztosított fizetésének csorbítására egy tisztviselő sem kötelezhető. Az állani ez engedményeket levonásba hozta, így a kárpótlás — várása jogosult, minden oly lelkésznél is, a ki kongruát nem kapott, de a hívek legszegényebb részének adóterhét engedményekkel könnyítette. Ezt az e. m. ki is mondotta s forrásul az évenként kiutalandó államsegélyt, valamint a konvent által évrőlévre épen e czélra tőkésített összeget jelölte meg, mint a mely segély nem a lelkésznek, hanem a fizetés terhében könnyített legszegényebb egyháztagok javára esik. Fontos tárgya volt a gyűlésnek az „Egyházkerületi tűzkárbiztosítás szabályrendeletének tervezete" is. Előadó kimutatja, hogy a tiszta díjakban, mint az engedményekben az Első Magyar és a Trieszti általános biztosító társaság ajánlata közt korántsem akkora a különbség, semhogy abból az indokolásban feltüntetett túlságosan nagy előnyök származhatnának. Nem áll különösen az, hogy a mi egyházmegyénkben felére szállana a díj s mégis több lenne a visszanyert engedmény; sőt az utóbbi minden valószínűséget nélkülöz, mivel felényi (?) díjból a nagyobb % is

kisebb előnyt eredményezne. Tekintetbe kell vennünk azt, hogy a szabályrendelet-tervezetben a biztosítás az egész építési értékre szól (224 1. 3. p.), míg a magyar társaság csak az eléghető részekre és falrongálásokra adta be ajánlatát. A falazat teljes értékének felvétele így már könnyűvé tette az idegen társulatnak a kisebb % felajánlását; viszont azonban a versenyzők nem egy és ugyanazon téren állanak. A tiszta nyeremény 20%"a

problematikus dolog. Mindezektől eltekintve, mai napság s viszonyaink között lehetetlen a mérlegbe nem esni annak a körölménynek, hogy az egyik társaság hazai, a másik külföldi, idegen. Ezért a közgyűlés 1. a szerződést az I. magyar társulattal tartja megkötendőnek. 2. A kezelést az egyházmegyék belkörű intézkedésére kivánja hagyatni. 3. Kimondja, hogy a maga szerződésének lejártáig a szabályrendelet kötelező voltát magára nézve el nem ismeri. Az egyházkerületi nőnevelő-intézet felállítása végett gyűjtést indítunk. A baranyavármegyei árvaház ügyében a vármegye közönségéhez intézett átiratunkra az árvaházi választmány felelt és pedig kitérőleg. Egyházmegyénk ezt az átirat elintézésének nem tartván, visszaküldi a vármegyéhez azzal, hogy átiratára önmaga, a kihez intéztetett, hozzon érdemleges határozatot. Ilúza-vona ez, melylyel évről-évről tolják egy nevezetes sérelmünk orvoslását. Azért helyén volt ez erélyes intézkedés. Fájdalom azonban, az ügy elintézése mégis csak tovább húzódik. A szórványokban élő nagyszámú híveink (mintegy 1500—2000) lelki gondozására nézve a tavaly kinevezett bizottság beterjesztette a maga munkálatát. Az egyházmegye helyesléssel fogadta azt, részletes kidolgozásával azonban a bizottságot bízza meg. Az általános alapelvek ezek: A hívek minden szórványi községben név, nem és kor szerint összeirandók, és pedig az alispán által utasítandó körjegyzők által. Az anyaegyház lelkésze lépjen érintkezésbe a hívekkel, járjon ki közéjök és valamelyik kis káté alapján a gyermekek vallásos oktatásairól gondoskodjék. Szükségesnek véli a szórványban élő hívek mérsékelt megadóztatását, melyből a kijáró lelkész felmerült költségei is fedeztetnének. Eleve kimondja, hogy a kongruában utazási átalányt nyert lelkészek az esperesi látogatás alkalmával eljárásukról és a fuvarátalány felhasználásáról számolni tartoznak stb. — Lassan indul ez az ügy, de ha rendes keréknyomba kap, jogunk van tőle sokat várni, természetesen lelkészeink előre is feltételezett buzgósága mellett. A rónafai, csarnotai és terehegyi lelkész-, mint szintén számos tanítói választás a közgyűlés által is helybenhagyatott és megerősíttetett. Egyházkerületi képviselőkül: Aracs Gyula alj. és Kovács ístván vil. tanácsbirák választattak. Számvevőszék javaslata szerint az egyházkerületi aránylagos költségvetés megállapítása tárgyában az egyházmegye lélekszámából 28,413 levonandó 15 % mint fizetésre képtelen továbbá a magát rég megváltott Czinderi-Bogád télekszáma; e szerint a számítás alapja lenne 24,000 lélek. Tankötelesek az egyházmegye területén: 6—12 évig 2374, 13—15 évig: 1138 — 35Í2. Iskolába járt a tankötelesek 99-99°/0

-a. Iskola: 77; ebből felekezeti: 68, községi 8, állami 1. Érdekes vitára adott okot a pécsi presbitérium kérvénye, hogy t. i. náluk a tankötelesek községi iskolába járván, s a vallástanítást a lelkész végezvén, tehát a körfelügyelők látogatását egyházukra kitérj esztendőnek nem tartják; mert nincs is felekezeti iskola, melyet meglátogathatnának, a vallást pedig lelkész tanítja s a vallástanítás eredményét az esperesi látogatás úgy is számba veszi. A közgyűlés a kérelemnek helyt adva, Pécset a közfélügyelők hatásköre alól kivette. Az egyházi értekezletek jegyzőkönyveinek tárgyalása folytán a közgyűlés az 1848. évi XX. törvényczikk megvalósítására vonatkozólag utalt a közgyűlés 1897. évi jkve 63-ik számú határozatára s az ott és akkor kifejtett s felsőbb egyházi hatóságok által is elfogadott álláspontját most is fentartja s azok keresztülvitelét kéri. A siklósi értekezlet indítványa folytán, az egyházmegye levéltárában levő régi jegyzőkönyvek s esperesi jelentések átkutatását s a meglevő okmányok kivonatos kiadását szükségesnek tartja. Ez irányban való munkálkodással Morvay Ferencz főjegyzőt bízza meg s tőle részletes javaslatot vár a jövő közgyűlésre. Azután a segély-kérvények intéztessék el, ós pedig úgy, hogy lelkészek körül csupán két rendkívüli csapással sújtott családapa ajánltatott nagyobb összeggel a segélyezésre. A dráva-palkonyai és nagyváty-kanótai tanítói díjlevelek egyházhatóságilag megerősíttettek. Kellemetlen ügy volt a besenczei lelkészé, ki ellen szabályszerűtlen elj arasa, illetve egyházmegyei szabályrendelet meg nem tartása miatt fegyelmi eljárás rendeltetett el, jóllehet az eljárásból kár nem származott; azonban saját hivei voltak ellene felingerlődve a felmerült esetből kifolyólag. Elvi jelentőségű a kisszentmártoni iskola ügye, hol az évekkel előbb kiutalt államsegélyt a miniszter azon az okon vonta meg, mivel a tankötelesek száma a 30-on alul szállott. A tavalyi egyházkerületi közbelépés után