Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-22 / 38. szám
ugyan még ez évre kiutalta azt, a tanítóra tekintve, kit egyúttal már állami iskolához nevezett ki, de a kiegészítést jövőre beszüntette. Ezért az egyház presbitériuma és közgyűlése is beszüntette az iskolát, mitől az egyházmegye jóváhagyását megtagadta, azon az okon, mert az államsegély beszüntetése nem gyökerezik az 1893: XXVI. t.-cz.-ben s ily alapon hamar halomba dőlnének apró községeink védbástyaként őrtálló iskolái. Ezért a kerület utján indokolt felterjesztésben kéri a sérelmes intézkedés megváltoztatását. így megtagadta beleegyezését attól is. hogy a tótkereszturi kisded leányegyház felekezeti iskoláját beszüntethesse, s megbízta az esperest ez ügy megvizsgálásával s véleményes javaslat előterjesztésével A pozsonyi belmissziói értekezlet jegyzőkönyve heves vitát idézett elő. Azonban az említett alapszabály -tervezet le nem küldetvén, sőt a jegyzőkönyv is csak értekezleteink után érkezvén lé: esperes úr utján, akikhez intézve van, az egyházi értekezleteknek adatott ki. A kovácshidaiak a segédlelkészi mizéria tárgyában kérvényezvén, egyházmegyénk erélyesen sürgeti egy alkalmas káplán-szolgálati rendszabály sürgős megállapítását, hogy a mai tarthatatlan állapotoknak valamikóp vége szakadjon. Tehetetlenné vált lelkészeink kisegítése a fő ós legelső teendője a segédlelkésznek, nem pedig a vallástanítóság, melyet tanítók és theológusok is sikeresen végezhetnek. Még indítványt fogadtak el arra nézve, hogy a kongruapénzek kiutalványozása, illetve kézbesítése az egyházkerületi pénztárnokra bízassék. Másnap a biróság tartotta iilését, melynek — hála Isten! — sok dolga nem volt A fegyelmi esetek részint visszavonattak, részint felmentéssel végződtek. Közigazgatási bírósági ügy is csak egy volt érdemleges, melyet megfelebbeztek. Nagyváty. Morvay Ferencz, e. m. főjegyző. A tiszai ev. egyházkerület közgyűlése. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület f. hó 10. és következő napjain tartotta Zelenka Pál püspök és Szentiványi A. felügyelő elnöklete alatt a tátraaljai lomniczi fürdőben ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlést megelőző napokon a különböző bizottságok, ú. m. a nyugdíj-, közigazgatási, jogügyi, Baldácsy és gyámintézeti bizottságok, nemkülönben az egyházkerületi számvevőszék és törvényszék üléseztek. Az egyházkerületi gyámintézet f. hó 11-én Radvány István és Diani<ka András elnöklete alatt tartotta gyűlését. E gyűlésen bontották fel a lelkészi elnökre adott szavazatokat, a melyek szerint a bizalom újból csak Dianiska A. lőcsei lelkészben, a külföldi Gusztáv Adolf-egylet és a hazai ev. egyház nagy befolyású öszszekötő kapcsában összpontosult. E gyűlésen a nyolszáz koronás szeretetadományra a kun-taploczai egyházközség, a Zelenka-féle 100 100 kor. adományra Szlabei M. bártfai és Zachar S. ratkói lelkész, a Hermannfélére (90 kor.) a szomolnoki és a Szentiványi-félére (45 kor.) a kis-szlabosi egyházközség ajánltatott. Ezen fölül a gyámintézet részéről 80 kor. segélyben 10 egyházközség részesült, s a Gusztáy-Adolf-egylethez és az egyetemes gyámintézethez a kerületi leányiskola és árvaház, az eperjesi theol. internátus s 13 egyházközség terjesztetett fel pártolólag. A gyámintézeti közgyűlés végeztével a közgyűlés tagjai külön vonaton Nagy-Lomniczra utaztak, a melynek ev. templomában megtartott gyámintézeti istentiszteleten Faix Mihály holló-lomniczi lelkész szónokolt. A kerületi közgyűlés szept. 12-én reggel 9 órakor vette kezdetét. A gyűlést Szentiványi A. felügyelő nyitotta meg, ki tartalmas beszédében azt hangsúlyozta, hogy az egyházunk ege felett tornyosuló vészfelhőkkel szemben a védelem szempontjától fegyvereinket készen kell tartanunk. Tiltakozik az ellen, mintha egyházi életünkbe napi politikát vinnénk; de másrészt kötelességünk a védelem egyházunk belső és külső ellenségeivel szemben. Különösen nem türhetjük azt, hogy az autonómia czégére alatt egyházunkat bárki is nemzetiségi czélokra használja fel. A közgyűlés zajos éljenzésekkel fogadta felügyelőnek evangéliumi és erős hazafias kijelentéseit. Majd a közgyűlés fénypontja Zelenka P. püspök jelentése következett. A páratlan buzgalommal, odaadással, hűséggel és körültekintéssel szerkesztett s általa részben élőszóval előadott, részben Iíronyecz J. püspöki titkár által felolvasott püspöki jelentés megjelölte az ev. ref. egyházzal közös főbb kérdéseket, ú. m. az 1848: XX. törvényczikk megvalósítását a protestáns theológiai fakultás Budapesten való felállítását, mint az egyházak közötti jogegyenlőség természetszerű folyományát s fontos nemzeti érdeket, továbbá az egyház közigazgatási költségeinek összeírását az állam által való fedezés czéljából, közelebbről annak bebizonyítására, hogy mily súlyos egyházi teher esik az állami adóhoz viszonyítva, minden egyes egyháztagra. Ugyancsak érintette a jelentés a tábori lelkészek ügyének sürgős rendezését. Mint tisztán ev. ügyeket hangsúlyozta a jelentés a hazai ev. theológiáknak és praeparandiáknak egyetemes alapon való szervezését; az iskolai bizottságoknak s a vallásoktatásnak egységes szervezését, a „Zpevnik" társaságnak a Luther-társasággal való kapcsolatát s a Lelkészfiak-Otthonát. Végül megemlékezett a püspök a lőcsei Hermann-féle ev. kórház felavatásáról, Glauf Pál egyházkor főjegyző 25 éves lelkészi jubileumáról s gömöri Szontagh Pál 50 éves munkásságának elismeréséül a gömöri ev. esperesség által rendezett ünnepélyekről; továbbá arról a fájdalomról, a mely a kerületet Justh S. és Chotvács E. főesperesek elhunytával érte. A püspöki jelentésnek Hrompecz titkár által felolvasott részéből főleg az egyházpolitikai törvények esperességenkénti hatásáról szóló rész ragadta meg a figyelmet. így közelebbről a liptói esperesség egyházairól érkezett adatok szórói-szóra így hangzanak: „A káros hatás nagy mértékben tapasztalható. A nép panaszkodik a sok teher és utánjárás miatt. Az egyházi esketés tekintélyéből sokat vesztett (Csorba); az egyházi fegyelem lazul; a vadházasságok szaporodnak (Hybbe és Vázsecz); az istentisztelet látogatása, különösen a műveltebb elemnél, hanyatlóban van; a hitbuzgóság csökken ; a stólát nem fizetik (Német-Lipcse); az egyházi hirdetést mellőzik (Pribilina, Liptó-Szent-Miklós, Szent Péter); a vegyesházasságra lépők az egyházi esketést nem veszik igénybe s nem is jelentkeznek a lelkésznél; az ev. fél a r. kath lelkész előtt lekötelezi magát, sok ízben áttér, gyermekeit nem keresztelteti. Valóban szomorú képe a liptói ev. egyházi állapotoknak. E szomorú jelentést mély megdöbbenéssel vette tudomásul a közgyűlés, a mely egyebekben lelkes tüntetéssel, elismerésének, ragaszkodásának, szeretetének és tiszteletének adott kifejezést a püspök iránt. A közgyűlés főbb tárgyaiból kiemeljük még a következőket : A lelkészválasztási szabályrendelet, a melyet hat m