Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

hovafordításáról Jónás János alelnök indítványára a kör azt határozta, hogy fizesse le a kör a tanári s. egyes számára megszavazott 1000 koronás alapítványát; a fenmaradó 13304 kor. összeget pedig tartsa meg a Szabad Lyceum számára. Előadások tartattak: Dalotti Ödön, Az Alföldi magyar nép jellemzése. Antolik Károly, A galván áram és alkalmazásai. Márton Jenő, A homerosi kérdés. Polikeit Károly, A holdról. Helmár Ágost, Vázlatok a franczia forradalom előzményeiről. Dr. Szántó Károly. A Kis-Kárpátokról. Kürschák Endre, A renaissance-kori olasz festészetről. JDohnányi Frigyes, A drót nélkül való telegrafálásról. Kürschák Endre, A XVIII. századbeli holland festészetről. Polikeit Károly, Az állócsilagok és ködökről. Valamenyi előadás a tárgyhoz képest eredeti fotográfiák, térképek, skioptikon-képek, vagy kísérletek bemutatásával, mindenkor nagyszámú és díszes közönség jelenlétében folyt le. — A következett évi (1900.) sorozat volt: Dr. Ortvay Tivadar, A tatárjárásról. Havas Miksa, Az állatbiztosításról. Albrecht János, A legújabb német drámai irodalomról. Dr. Dobrovics Mátyás, Az első segélyről (mutatványokkal). Dr. Rózsa Mihály, Az égésről (kísérletekkel). Markusovszky Sámuel, A görög drámáról (két órában, mintegy 30 skioptikon-kép bemutatásával). Dr. Kossutány Ignácz, A házasságkötések statisztikája. Dr. Pávay Vajna Gábor, Védekezés a tüdővész ellen (két órában, skioptikon-kópekkel és grafikai táblákkal). Dr. Katona Mór, A jó hírnév jelentősége a társadalomban. Dr. Wagner Lajos, Lélektani leczkék (két órában). Dr. Révjjy László, A váltójogról. 3. Az ifjúsági színház-ügy gyei három kör foglalkozott. a) A kassai körben 1899. november 23—1900. márczius 8-ig egyszerűen nyolcz ifujsági előadás tartatott. A kisebb tanulók 20 ki\, a nagyobbak 30 kr. belépő díjat fizettek. Színre kerültek: Jókai, Szigetvári vértanuk. Katona, Bánk bán. Moliére, Fösvény. Szigligeti, Czigány. Shakespeare, Hamlet. IV. László. Csiky, Mukányi. Bartók, Thurán Anna. /?) Az udvarhelyi kör az ad hoc választott színügyi bizottság javaslatára az alkalmi színtársulat által előadatott két darab („A czigány", „A király házasodik") után abban állapodott meg, hogy jövőre jobbnak látja, ha az ifjúság a nagyközönséggel együtt megy a színházba, mert a város nem rendelkezik olyan színházi helyiséggel, mely alkalmasnak mutatkozik külön ifjúsági előadások megtartására, -— lévén másfelől az a meggyőződése, hogy a bevezető előadások elmaradhatnak, mert czélszerúbb, ha akár az irodalom tanára, akár az önképzőkör vezetője az illető darabokat vagy rendes órán, vagy önképzőköri ülésen részletesen megismerteti. Y) Legtüzetesebben foglalkozott a kérdéssel elméletileg is, gyakorlatilag is a pozsonyi kör. Ugyanis, miután az ifjúság számára külön rendezett előadásokon színre kerültek: Bánk bán, Az ember tragédiája, Coriolanus, Julius Caesar, Csalódások, Antigoné, A tudós nők és Liliomfi, — melyekhez megmagyarázó előadásokat tartottak: dr. Rencz János, Albert József, Dalotti Ödön, dr. Szántó Károly, Belányi Tivadar és dr. Kugel Sándor — 1900. márczius havában tartott köri ülésen Dalotti Ödön „Az ifjúsági színi-előadások" ügyéről tartott tanulságos felolvasást, melyben fölveti azt a kérdést: kiterjeszkedhetik-e az ifjúsági előadások műsora a világirodalom minden olyan darabjára, mely a színi-irodalomban haladást jelent, vagy elégséges, ha csupán a nemzeti irodalom főbb termékeire szorítkoznak? Az előadó az utóbbi esetet fogadja el. S a mennyiben a szini-előadások czélja az elméleti oktatás mellé a gyakorlatit állítani, hogy a kettő állandósítsa a könnyen elszálló ismereteket, e szempontból helyesli az intézmény behozatalát. De a kivitel sok akadályba ütközik. Mert, hogy az előadások pedagógiai szolgálatot tehessenek, a műsor összeállításában határozott elvnek kell uralkodni, s maguknak az előadásoknak mintaszerűeknek kell lenniök a színmű alakjaínak, helyzeteinek, jellemeinek, cselekvényének kidomborításában. Az előadandó daraboknál a műfajok bemutatására fektetendő a súly, oly módon, hogy egyúttal a magyar színműirodalom főbb mozzanatait jelölő művek adassanak elő. A cyklus megkezdhető lenne Kisfaludy vígjátékával; folytatandó Vörösmarty költői hatásra fektetett drámájával; majd Szigligeti szini hatásra törekvő bohózatával; Teleki költői és színi hatást egyesítő szomorújátékával, s végezné Tóth Ede népszínművével. A pozsonyi tapasztalatokkal foglalkozva kimutatta, hogy mind a színdarabok megválasztását, mind az előadások gyengeségét tekintve, az ifjúsági előadásokhoz kötött reményeket nem lehet beváltottaknak tekinteni. Az I.—V1IL osztály növendékeinek képzettsége nagyon különböző s így a mi az egyiknek érthető, tanulságos, élvezetes, az a másikra épen ellenkező hatású. Jobb visszaállítani a régi állapotot, midőn az alsó osztályú tanulóknak vasárnap délután felfogásukhoz mért olcsó előadás tartatott; a felsőbb osztályú tanulók pedig leszállított árú jegyekkel mehettek este azokra a darabokra, melyek őket vonzották. Többek felszólalása után Jónás János fölvetette a kérdést, hogy vájjon szükséges és lehetséges-e egyáltalán Pozsonyban ifjúsági előadásokat rendezni? A felelet tagadó. Az ifjúsági előadásokat Párisban kezdték és onnan terjedtek el Berlinbe, Bécsbe, Budapestre stb. Azokban a városokban egészen más okok tették szükségessé ez előadások meghonosítását. Ott akadémiai ifjúság is van, mely drága pénzen sem juthatna be a színházba, s azért rendeznek nekik s a felsőbb osztályú középiskolai tanulóknak klasszikus előadásokat. — Alsóbb osztályosoknak gyermekelőadások valók. A hol csak középiskolai ifjúságra lehet számítani, ott a czélnak csakis valóban remek előadások felelhetnek meg. Ha az ifjúság azt látja, hogy tanulmány és előkészület nélkül is lehet színpadra lépni s az előadáson legfeljebb az ragadhatja meg figyelmét, hogy súgót is alkalmaznak: akkor jobb az ily előadásokról lemondani. Adassanak elő a színigazgatók egyegy saisonban 5—6, az ifjúság tanulmányait segítő, remek darabot, mérsékelt árú jegyekkel, s akkor a mellett, hogy szolgálatot tesznek a közművelődésnek, hasznot is nyernek, mert zsúfolt házuk lesz. — A kör az ily értelemben összefoglalt indítványhoz hozzájárult. Sepsi-Szentgyörgy. Benke István, (Folyt, köv.) ev. ref. főgimnáziumi tanár. tárcza. A politikai tárgyak a predikáezióban. Mutatvány szerzőnek sajtó alá rendezett Homiletikájából. Az Úr Jézus, mikor a magán- és politikai élet vitáiba be akarták vonni (Luk. 12, 13—14; 20, 25.), kitért a kérdés elől. Ez szolgáljon intő például mai hírnökeinek is. Azonban volt már eset arra is, hogy a kitérés nem ment oly könnyen, s a prédikátor kényszerítve volt valamely politikának szószólójává lenni. A