Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

iskolaügy. A tanárkörök működése a középiskolai új tanterv életbeléptetése óta. (1899 szeptembertől 1901. júniusig.) XIII. G) Szabad Lyceum; önképzés; iskolai egyesületek. a) Szabad Lyceum ós ifjúsági színház. Egyes tanári körökben tudvalevőleg ú. n. „Szabad Lyceumok" alakultak a tudomány népszerűsítése s illetőleg egyes ismeretágaknak minél szélesebb rétegek közé való elterjesztése végett. Ezen a téren Pozsony ós Temesvár vezetnek akként, hogy mind a kettőt megilleti akár a vezéri szerep, akár az elsőség dicsősége. Ezt a kettőt nyomon követi Pápa, melynek működéséről ezúttal csak annyit tudunk, hogy szab. lyceumi bizottságát új tagokkal egészítette ki és a felolvasók díját 10 koronában állapította meg. A negyedikről, az udvarhelyiről .is csak annyit tudunk, hogy a titkár indítványára a Szab. Lyc. szervezésére egy 15 tagból álló bizottság küldetett ki, azzal az óhajtással, hogy a Lyceum lehetőleg már 1900 őszén kezdje meg áldásos és szép reményekre jogosító működését, De a kör, úgy látszik, hogy csak emez óhajtásnál maradt, — legalább nincs följegyzés e tekintetben való működéséről. Annál többet tudunk a két elsőről, kezdvén ismertetésünket Temesvárral azért, hogy Pozsony az Üdvezítő osztályozása értelmében maradjon „utolsónak". 1. A temesvári Szab. Lyc. működésében két szempont volt irányadó: az egyik, hogy az előadások tárgyai az illető tudományszakból bizonyos befejezett egészet adjanak: hogy minden tudománycsoport képviselve legyen és az épen aktuális thémák is figyelemben részesüljenek. A másik pedig az, hogy a nagyközönség érdeklődése minél nagyobb mértékben felköltessék. Ez utóbbi czélból dr. Molnár Viktor főispán, dr. Telbisz Károly polgármester és dr. Laszy József kir. ítélőtáblai elnök, mint a Lyc. védnökei, maguk is rajta voltak, hogy a Szab. Lyc. minél jobban felvirágozzék. Hasonlóan örvendetes volt az a körülmény, hogy Bessenyei Ferencz országos képviselő, továbbá a helyi lapok szerkesztői, valamint Temesvár város társadalmának más kitűnőségei is a legnagyobb készséggel vállalkoztak előadásokra, melyek az állami főreáliskola dísztermében tartattak s melyeken csakis a Szab. Lyc. tagjai jelenhettek meg.' A tagsági jegy ára az óv összes előadásaira egy személy és két felnőtt családtag részére 10 korona, egy személy részére 5 korona, egy előadásra személyenként 1 korona. Az első évi tiszta jövedelem a tanári segélyalapé volt, a második évinek 10%-a a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének nyugdíjalapjára, a többi a Tanárok Otthonának alapjára fordíttatott. Az első évben 1899—900-ban, nov.—márcziusban a következő 25 előadás tartatott: ?zabolcska Mihály, A magyar lyra története. Graef János, Délafrika. Dr. Szigeti Henrik, Az agy szellemi funkcziói. Perényi Adolf, A magyar nyelv élete. Dévay Ferencz, A községi közigazgatás fontossága. Dr. Bán H. Aladár, A magyar nyelv rokonai. Ury Lajos, Az új esküdtszékek. Dr. Fülöp Béla, A nemzetgazdaság és ipar köréből. Dr. Tauffer Jenő, A tápláló szerekről. Bessenyei Ferencz, A magyar társadalom nemzeti feladatai Temesvárott. Cseh Lajos. A magyar alkotmány fejlődése. Dr. Steiner Simon, A csillagos égről. Dr. Benedek Albert, A magyar epika története. Geml József, Temesvár társadalmi, közgazdasági és üzleti élete a statisztika alapján. Dancs Ferencz, A telegráf és a telefon. Lendvai Miklós, A temesvármegyei nemesség szereplése a hazai közéletben. Mészáros Jenő, A magyar dráma története. Dr. Sztura Mihály, Az akarat fiziologiai, pszikhologiai és büntetőjogi szempontból. Gerő Vilmos, A szén ós égés termékei. Barát Ármin, Hirlapírás és hírlapírók. Bergmann Ágost, A modern német dráma. Berecz Ede, A régi és a modern időjóslás. Szkokén Sándor, A Röntgen-sugarak. Dr. Schönvitzky Bertalan, A magyar birodalom területének változásai az 1000 év alatt. Szabolcska Mihály, A böjt a különböző vallásokban. — A második évben, 1900—1901-ben, szintén nov.— márcziusban a következő 30 előadás vétetett sorozatba: Barát Ármin hirlapszerkesztő, A párisi kiállítás. Wittenberget' Antal püspöki titkár, A magy. keresztyénség jubileuma. Futnoki Miklós főgimnáziumi igazgató, „Báthory bibornok lova" cz. legendáját Schlitz Irma úrhölgy, „A magyar lány" balladáját Stein Adél úrhölgy szavalta. Graef János tanító, Földrajzi ismereteink gyarapodása a XIX. században. Dr. Engels Béla városi ker. orvos, A gyógytudomány vívmányai a XIX. században. Arányi gyulafehérvári kereskedelmi tanár, Valuta és nemzetgazdaság a XIX. században. Cseh Lajos kegy. r. tanár, A XIX. század vezéreszméi. Mauritz Elza felső leányiskolái tanító, Divat és társadalmi szokások a XlX-ik században. Pethes Imre színművész, A magyar színészet története a XIX. században. Dr. Páger Imre theol. tanár, A XIX. század nevelési eszméi. Tőkés Lajos kegy. r. tanár, A khemia haladása a XIX. században. Dr. Bergmann Ágost főreáliskolai tanár, Irányok t

és vezéreszmék a XIX. század irodalmában. Dr. Breuer Ármin vármegyei főorvos, A közegészségügy fejlődése a XIX. században. Oswald János zeneakadémiai tanár, A XIX. század zenéje. Berecz Ecle képezdei tanár, A meteorológia haladása a XIX. században. Dr. Niámessny Mihály vármegyei alügyész, A XIX. század jogeszméi. Réthy Gábor felső leányiskolái tanár, A XIX. század világtörténelmi nevezetességű eseményei. Dr. Neubauer Henrik vármegyei tb. főorvos, Az emberbaráti intézmények fejlődése a XIX-ik században. Dr. Vértes Adolf ügyvéd, A természetbölcselet köréből Dr. Beöthy Zsolt egyet, tanár. . . Dobó László vármegyei főügyész, Meggyőződés és meggyőzés. Sulyok Ilda úrhölgy, Á nőkérdés a XIX. században. K. Dancs Ferencz állami főgimnáziumi tanár, A fizika vívmánya a XIX. században. Perényi Adolf főreáliskolai tanár, A képzőművészetek a XIX. században. Dr. Sztura Szilárd ügyvéd, A XIX. század világfelfogása. Dr. Benedek Albert felső leányiskolái tanár, Magyarország politikai fejlődése a XIX. században. Dr. Steiner Simon főreáliskolai tanár, A csillagászat haladása a XIX. században. Dr. Schönvitzky Bertalan, A magyar közoktatásügy fejlődése a XIX. században. Dr. Berkeszi István főreáliskolai tanár, Temesvár haladása a XIX. században. Szabolcska Mihály lelkész, A XIX. századbeli magyar irodalom. 2. A pozsonyi kör 1900. februárban a Szabad Lyceum szervezését az addigi tapasztalatok alapján újból alkotván, az előadásoknak a főreáliskolákban tartását okt.— deczember hónapokra vonta össze. .Ugyanakkor Hirschmann Nándor pénztáros azt jelentette, hogy az azon évi hallgatók száma százzal multa felül az előző éviekét, a mire befolyt az a körülmény is, hogy a belépőjegyek ára tetemesen leszállíttatván, az előadások látogatása megkönnyíttetett azok számára is, kik a régibi) magasabb díjakat nem fizethették. Szintén a pénztáros f. é. májusi jelentéséből látható, hogy a három év alatt összes bevétel volt 2112'04 kor., összes kiadás pedig 97900 kor., s így pénztári maradék 1133'04 kor. volt, mely összegnek