Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

TÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség;: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöli 7.. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara : Félévre : 9 kor.; egész évre : IS korona. Egyes s~áni ára 40 fll. A M. P. I. Társaság közgyűlésére. Harmadéve a kálvinista Róma: Debreczen, tavaly a hajdani koronázó város, az evangélikus testvóregyház egyik legerősebb gyülekezete és határszéli őrállója: Pozsony fogadta kebelébe a M. P. I. Társaságot. Az idén, folyó hó 19. és 20-án pedig az evangélikus és református püspöki székhelylyel bíró Miskolcz két testvér gyüleke­zete látja vendégéül. Miskolczban és testvér gyülekezeteiben, azt mondhatjuk, a tiszai evan­gélikus és a tiszáninneni református egyház­kerületek a házigazdák; s ebben az egyetértés­ben, közös házigazdaságban, mintha mindinkább valóra válnék a két protestáns egyház igazi krisztusi testvérisége. Már a pozsonyi gyűlésen örömmel éreztük e testvériség kifejeződését és méltó lelkesedéssel tettünk róla bizonyságot a gyűlés leírásában; s hiszszük, hogy a miskolczi gyűlés is egy újabb demonstrálása leend annak a meggyőződéssé vált igazságnak, hogy evan­gélikusoknak és reformátusoknak meg kell érte­niök egymást, s megértvén, együtt kell működ­niük az egyházépítés munkájában, ha élni és virágozni akarnak. Fájdalommal láttuk ugyan az utóbbi idők­ben, különösen a nagy-gerescli egyesség és a közös belmissziói egyesület kérdésének tárgya­lása alkalmával, hogy némely evangélikus körök, részint nemzetiségi, részint merev dogmatikai okokból meggátolni igyekeznek a közös munkára való emez egyesülést és a két egyház uniójával rémítgetik a gyengébb lelkeket. Ez a rémítgetés azonban a bátrabbakat és a higgadtan gondol­kozókat meg nem ijesztheti. Mindenki látj a, a kinek szemeit vagy a nemzetiségi gyűlölködés, vagy a merev dogmatizmus el nem homályosí­totta, hogy az az egyesülés és testvériség, a melynek ápolój a a M. P. I. Társaság s a mely­nek egyik szerve kívánna lenni az országos prot. belmissziói egyesület, egyáltalában nem arra törekszik, hogy lerontsa a felekezeti elválasztó korlátokat és talán egy színtelen, se hideg, se meleg uniót hozzon létre a két protestáns egy­ház között. Az unió törekvések kora már lejárt; mindkét egyház olyan történeti kijegeczedést nyert, hogy reális unióról beszélni többé nem lehet. Mindnyájan tudjuk, hogy a hol megcsinálták is, ott sem vezetett igazi eredményre, és a mellett, hogy az egyház konfesszionális elemét elszin­telenítette, annak testét még több részre szag­gatta, mint volt azelőtt. Nem is beszél ilyen reális unióról ma senki sem; csupán azok festegetik annak rémét a falra, a kikből hiányzik vagy az igaz hazafiság, vagy a krisztusi testvéri szeretet. Nem reális unióról, hanem a szellemi és er­kölcsi erők egyesítéséről, a magyar protestáns egyház és az istenországa közös építéséről van szó, a mikor a M. P. I. Társaság támogatásá­ról és az országos belmissziói egyesület megala­kításáról beszélünk. Ebben a czélban pedig egye­sülhet minden protestáns e hazában, legyen bár evangélikus vagy református, magyar vagy né­met és tót. Kérjük azért az Isten megvilágosító kegyelmét mindazoknak, a kik akár nemzeti­ségi, akár dogmatikai okokból akadékoskodnak, hogy megvilágosíttatván, megláthassák a nemze­tiségi ós felekezeti korlátok felett ragyogó szent czélt ós álljanak annak szolgálatába velünk együtt, a kiknek az igaz testvériség ós együtt­működés létrehozásával nincs más czélunk, mint a magyar protestantizmus és benne és általa istenországa építése. Azok pedig, a kik ismerik a czélt ós sze­retettel viseltetnek annak nemes eszközei iránt, — jöjjenek el még nagyobb számmal, még na­gyobb lelkesedéssel Miskolczra, hogy testvérkezet fogva és erőinket egyesítve folytathassuk nemes küzdelmünket. Mindnyájan tudjuk, hogy hajdan, a refor­máczió első századaiban a protestantizmus volt valóban a magyar nyelv és irodalom megterem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom