Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-27 / 4. szám

ISKOLAÜGY. A lefolyt 1900-ik év tanügyi mozgalmainak áttekintése. III. 2. A középoktatás körében. A következő három pont alatt -— nem tévén szorosan különbséget az iskolafokok között — a Tanáregyesületi Közlöny 22. és 28. sz. nyomán az ixkolai egészség, a testi nevelésügy és az érzékiség leküzdésére irányult intézkedésekről, illetve törekvésekről kívánunk megemlékezni, mint a melyek a vallás-erkölcsi feladatokkal is szoros összeköttetésben állanak, s különösen az első dolog (az iskolai egészségügy) a budapesti református katechetikai foglalkozást is érinti. é) Ugyanis még az 1899. Őszén az Orsz. Közegész ségi Egyesület iskolaorvosi szakbizottságának ülésén dr. Riegler Gusztáv azt indítványozta, hogy a főváros iskoláit az egészségtudomány szempontjából vizsgálják meg. Eme vizsgálatok eredményét négy kiváló iskolaorvos egy érdekes füzetben kiadta. Az adatok és következtetések míg egyrészt nagyon tanulságosak általában a pedagógusokra nézve, másrészt az intéző köröknek nyújtanak sok anyagot a gondolkodásra és — mondjuk jóhiszeműleg — a további intézkedésekre és végrehajtásokra. Mert ezek a vizsgálatok nemcsak a bajokra, hanem az orvoslás módjára is kiterjeszkednek. Az előadások fősorát dr. Riegler nyitja meg az iskolák építési viszonyaival, a tantermek szellőzésével és fűtésével. A kép nem vigasztaló. Husz iskola közül csak ötnek szerencsés a fekvése. Udvar dolgában pedig alig van három iskola, melyekben az udvarok a kívánt minimumnak csak a felét is elérik. Jó levegője csak két iskolának van, a többi 18-nak egészségtelen, s ezek között akárhánv van, a melyekben semmiféle szellőztetés, levegőt ki- vagy bevezető szerkezet nincsen. A fűtőszerkezet csak négyben jó. kilenczben meg nem felelő, ötben pláne rosz. — Dr. Schuschny Henrik az iskolaszobáklcal és az iskolák világosságával foglalkozik. Munkáját az idevágó irodalom alapos ismerete, az adatok ügyes csoportosítása és a kellemes előadás jellemzik. S miután előrebocsátja azon tapasztalati tényt, hogy azoknak, kik kedvezőbb világosság mellett dolgoznak, élesebb a látásuk, mint azoké, a kik gyengébb világosság mellett végzik munkájukat: rámutat arra, hogy a közellátóság bajának terjedését leginkább a tantermek kifogástalan világításával lehet leküzdeni. Vizsgálatának eredménye szerint tiz iskolánál a terem legvilágosabb helyén sem éri el a világosság ereje a megkívánt minimumot. — Dr. Steiner Samu az iskolák padjainak és padlóinak kérdését tárgyalja történeti alapon és a különböző rendszerek egybevetésével. Az Ő vizsgálatának eredménye sem kielégítő. Míg a padok ügyénél is sok a javítní való, addig a 20 iskola közül csak kettőnek van keményfa-padozata, a többinek mind puhafa-padlója van. — Dr. Waldmann Fülöp az iskolák mellékhelyiségeiről, fölszereléseiről s általában az iskolai egészségügyről értekezik A fogyatkozások között rámutat arra, hogy az illemhelyek száma nincs arányban a tanulók számával, és sok helyütt közel vannak a tanteremhez. Korcsolyázó-tere csak egy iskolának van a 10 közül, játéktere pedig egynek sincs. Tiz intézetben a tanulók a 10 perczet. vagy a tanteremben, vagy a folyosókon töltik. Tűzveszéiy kitörése esetére pedig egyetlen iskolában sincs sem jelzőkészülék, sem mentő eszköz. Mindezen elősorolt bajok, hiányok és fogyatkozások, természetesen többé-kevésbé a mi vidéki és helyi viszonyainkra még inkább találnak, még azon épületekre és iskojai berendezésekre vonatkozólag is, a melyeket (mint pl. a sepsi-szent-györgyi ref. főgimnáziumot) a legújabb időben építettek. Azért igen helyes intézkedés volt a közokt. kormány részéről, midőn a megyei közigazgatás tiszti főorvosának, illetve a tankerületi főigazgatók és kormányképviselők feladatává tette az iskolai egészségügy gondozását is. Azonban az efféle felügyelet csak akkor oldja meg feladatát sikeresen, ha az illető közegek a fennebb ismertetett füzetben levő elvek és szakvizsgálatok szerint járnak el s teszik meg mindannyiszor jelentéseiket és nem szorítkoznak -- mint legközelebbről is láttuk egy jelentésnél — ily szűkszavú általánosságokra : „x—y járásban az iskolák nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek" (miért és inennjnben nem felelnek meg? — egy szóval sem niondja); vagy: „x— v iskola bezárandó, mert nem találtam a tanításra alkalmasnak" stb. Ilyen lakonikus „szakjelentésekker az ország legtöbb iskoláit be lehetne záratni. f) Ha egyebet nem tekintünk is, egyfelől a fennebbiekben vázolt viszonyok szempontjából, másfelől azon, mindennap hangoztatott panaszszal szemben, hogy a mai nemzedék testileg degenerálódik : senki sem tagadhatja, hogy a testi nevelésügynek nemzetközi kongresszusa Párisban (aug, 30. — szept. 6.) volt olyan fontos, mint az előbbi czikkünkben jelzett kongresszusok bármelyike. Eme kongresszusnak kettős feladata volt. Egyik a testi nevelés fogalmának kibővítése és az emberi tökéletesedés meghatározása tudományos szempontból, t. i. fizikai, értelmi és erkölcsi feltételek alapján, melyek ismét a bölcselettel és az élettani tudományokkal érintkeznek. A másik feladata volt a kongresszusnak egy állandó nemzetközi műszaki bizottság megalakítása, mely arra van hivatva, hogy tagjainak általánosan elismert szaktekintélye révén, a balvéleményekkel szemben a tudományos tényekre és igazságokra alapított testi nevelésügy fejlődését előmozdítsa. Az itt röviden összefoglalt programra öt szakosztályra beosztott működési tért jelölt ki I. Bölcselet: 1. A természetes törvényeken alapuló módszeres nevelés alkalmazása az emberi szervezetre. 2. Testi nevelés tudományos módszer és az egyéni fejlődés törvényei alapján. II. Élettan: 3. Az élettani jelenségeknek kölcsönhatásairól az élet főműködéseiben. 4. A test alakja, arányai, térfogata és sűrűsége az izommunkák arányában. 5. Az általános munkafejlesztésben az idegek és izmok szerepe. 6. A munkamegtakarítás törvényei az izomerő nyilvánulásaiban. III. Módszer: 7. A testi nevelés szabályai az egészség, szépség, ügyesség és az izomerő értékesítése szempontjából. 8. A testgyakorlatok megkedveltetésére szolgáló módok. 9. Kutatások a testi nevelés hatásai és eredményei után. IV. Neveléstan: 10. A testi nevelés állami központi igazgatásának kérdése. A helyi kezdeményezés érvényesítése az általános elveknek a különös esetekre való alkalmazásában. 11. A testi nevelés nemei korok szerint. 12. A tanszemélyzet képzése. A felsőbb kiképzésre rendelt intézet. 13. A vegyes rendszer előnyei : játékok módszeres gyakorlatokkal. V. Terjesztés: 14. A Nemzetközi Szemle kérdése. 15. Családok érdeklődésének fölkeltése a testi újjászületés munkája iránt és a gyakorlatok üdvös meghonosítása a magánéletben. — Ezen a kongresszuson hazánkból is számosan vettek részt.