Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

3§. szárti. protestáns egyházi ÉS iskolai lap. U7 tyóni, egyházias jellegét, nemcsak a vallástanítási órákon, hanem a tanítás és nevelés minden ágában. Isten adjon hozzá erőt, kitartást, hitet és szeretetet mindnyájunknak. Adjuk e szent munkára tehetségeink legjavát; főként pedig igyekezzünk, hogy ne a betűt tanítsuk, hanem a Krisztus erejét és szellemét oltsuk be növendékeink lelkébe. így érjük csak el, hogy a mire tanítottunk és neveltünk, attól el nem távoznak gyermekeink, még mikor megvénhednek is. A mi pedig a világi ismeretek közlésének módját és mértékét illeti, — ne feledjük soha, hogy elemi és középiskoláinkban nem egyetemi hallgatókkal van dolgunk s nem is az a feladatunk, hogy mindazt bele erőszakoljuk tanítványaink fejébe, a mi a mi fejünkben, vagy a szakkönyvek vastag köteteiben van; hanem csak az, hogy azokat az okvetlen szükséges ismereteket közöljük, a melyek a mindennapi életre ós a további előhaladhatásra nézve nélkülözhetetlenek. E tekintetben nagyon reá férne mindenféle iskoláinkra és tanárainkra a bölcs önmérséklés. Folyton felhangzik a panasz az iskolai túlterhelés miatt, és nem is ok nélkül; mert sok fiatal szaktanárunk nem számol azzal, hogy mire is képesek növendékei ós az ő tantárgyán kivül még hány mással kell fejlődő lelkűknek minden napra megbirkóznia. Azt hiszi, hogy egyetemen tanít és hogy csak az ő tárgya az egyedül fontos, ós mind mennyiség, mind minőség tekintetében oly nehéz dolgokkal terheli meg tanítványait, a melyeket azok megemészteni nem képesek, ós a helyett, hogy ismeretekben gazdaggá tette volna őket: meggyűlölteti és megutáltatja velők a tanulást. Nézze csak meg valaki azokat a vaskos magyar, német, latin, görög nyelvtanokat, azokat a számtani ós fizikai kézikönyveket, a melyeket elemi és középiskolai növendékeink naponként két hónaljai hurczolnak fel az iskolába; vegye hozzá azoknak nehézkes, tudományos vagy tudományosnak látszani akaró nyelven megírt óriási tananyagát, a latin nyelvnek az ős szanszkrit nyelvből levezető tanítását, a temérdek iskolai ós házi dolgozatot, a fővárosban a naponként reggel nyolcz órától délután egy, sőt két óráig való iskolában léteit és a megkövetelt feszült figyelést és a vaskos füzetekre terjedő jegyzetek készítését, — és nem fog csodálkozni, hogy tanulók és szülők túlterhelésről panaszkodnak, s hogy gyermekeink, kikerülve a középiskolából, hallani sem akarnak pár évig a tanulásról, vagy legfelebb is a jogi pályára tódulnak, a melyen, legalább az első két évben, senki sem keresi, hogy hallgatott-e csak egy előadást is, s olvasott-e, tanult-e csak egy betűt is. Ifjú tudós professzoraink vegyék hát komolyan fontolóra, hogy mennyit ós hogyan taníthatnak. Higyjék el, hogy üdvösebb lesz munkálkodásuk, ha nem egyetemi színvonalon tartják előadásaikat ós növendékeikre nem az egyetem mértékét alkalmazzák, hanem tanítják a gyermeket az ő módja szerint. Ne feledjék pedig különösen, hogy minden bölcseség feje az Úrnak félelme ós minden tudománynak ismeretnek az Úrhoz kell vezérelnie, »mert az Úr ád bölcsesóget; az ő szájából tudomány ós értelem származik (Példab. 2: 6.). Értsék meg és értessék meg, hogy csak az Ur félelme mellett igazi és áldásos a bölcseség, ós a ki féli az Urat, az érti meg az igazságot, a törvényt, a becsületességet ós minden jó utat; mert bölcseség megyen az ő elméjébe és a tudomány az ő lelkében gyönyörűséges lószen (Példab. 2: 9, 10). Hamar István. ISKOLAÜGY. A tanárkörök működése a középiskolai új tanterv életbeléptetése óta. (1899. szeptembertől 1901. júniusig.) X. B) Nevelés-tanítás (módszer), tananyag és tankönyvek. (Folytatás.) 10. A kolozsvári körben (1900. nov.) dr. Csengen János egyetemi tanár érdekes és tanulságos felolvasást tartót a dolgozatírás sikerességének feltételeiről. A dolgozat czélja az önálló reprodukálás. A formalizmus kerülendő. Helytelen az ilyen eljárás: „írjatok puszta-, egyszerű bővített mondatokat" . . . Vagy: „írjatok levelet; írjátok le a pusztát, a várost, stb". Ez mind formalizmus. írni fognak mondatokat, melyekben nincs tartalom; írni fognak levelet, leírják a várost, de frázisokkal. Az ilyen eljárás hazugságra vezet. A siker legfőbb biztosítéka, hogy kellőképen elő kell készíteni a tanulókat a dolgozatra. El kell végezni a tananyag illető részletét, meg kell értetni az egységet, s csak akkor várható becses dolgozat. Helytelen dolog, hogy az előleges módszeres konferenczián az írásbeli dolgozatok tárgyának előleges bediktálását követeiik, hiszen csak később, a tanítás folyamában tűnik ki a tanulók szükséglete, tudása, képessége. A feladatok legyenek egyszerűek és ne komplikáltak, s necsak a legújabb tananyagra terjeszkedjenek ki, hanem a korábbiakra is, különösen a nyelveknél. Felsőbb osztályokban a magyar dolgozatoknál nagy szerep jut az irodalmi formák, a műfajok gyakorlásának. Helyén vannak az átalakítások: pl. a Socratesi dialógust át lehet alakítani elmélkedéssé, a balladát történeti elbeszéléssé; régi stílust (Pesti, Heltai meséit) mai nyelv szerint átalakítani. Kerülendők a sablon-szerű leírások; de helyes valamely költő kedvelt tárgyairól iratni, pl. az Alföld tulajdonságai Petőfinél; Petőfi családi költeményei haza- és szabadságszeretete — az illető költemények kijelölésével. Főkövetelmény, hogy a dolgozatok a tanítás praxisából nőjenek ki, tekintettel az osztály