Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

ván, a konvertálás nem történhetett meg. Elismerésre méltó és vigasztaló azonban, hogy a gyülekezet hajlandó magát még az eddiginél is nagyobb adóperczenttel megterhelni, csakhogy adósságaitól szabaduljon, s így remény lehet arra, hogy lassanként majd csak kibontakozik súlyos helyzetéből. Dömsödön, a mindkét fél megelégedésével végrehajtott lelkészcsere következtében megszűnt a baj és az új lelkésznek, H. Gózon Gyulának tapintatos vezetése mellett a gyülekezeti élet szép csendesen visszatér régi rendes medrébe. Kisebb zavarok vannak Úszódon a gondnok-és Foktőn a kántorválasztás miatt; ezek azonban nem veszedelmesek és remélhető, hogy a biróság meghozott határozatai itt is visszahozzák a jó békességet. A lelkészválasztások és a tanítóválasztások tudomásul vétele, a megválasztottak beerősítése és annak kimondása után, hogy a gyűlésen tárgyalandó ügyek 8 nappal megelőzőleg okvetlen felterjesztendők az espereshez, a gyűlés a tanügyi előadónak, Tóth Pálnak az iskolákra vonatkozó jelentését hallgatta meg és vette örvendetes tudomásul. Az egyházmegye 27 gyülekezetéből 12 tart fenn felekezeti iskolát. A tanítók száma 53, s közöttük 49 képesített. A 6—12 éves tankötelesek száma 3859, s közülök, 99"43% tényleg iskolába is jár. A 13—15 éves tankötelesek száma 1367, s köziilök 73*44% látogatja az iskolát. A községi iskolákba járó református tanköteles gyermekek száma 2712, a kik közül 94 18% jár iskolába. Az iskolák vagyonának összege 421,164 korona; jövedelmünk 97,390 korona 56 fillér, kiadásuk 96,965 korona 56 fillér. A tanítók fizetésére fordított összeg 61,828 korona. • A gyűlés többi tárgyai közül felemlítjük még a következőket. Fülöpszállás iskola-államosítási ügye kiegészítés végett a gyülekezethez visszakiildetett. Az egyházkerület tűzkár biztosítási rendszabályát, tekintettel arra, hogy a gyülekezetek legnagyobb része már más társulatnál van lekötve s a szerződések ez idő szerint való felbontása lényeges veszteséggel járna, — nem fogadták el, bár egyébkint igen előnyösnek ítélték is. Az egyházi adóhátralékok közigazgatási úton behajtása ügyében tudomásul vették a kerületi gyűlés utasítását és elrendelték, hogy az adókivetés presbiterialis ülésben történjék, tabellárisan kitüntettessék, közszemlére tétessék és a felszólamlások elintézése után hitelesíttessék s két példányban kiállíttatván, az egyik példány az esperesi hivatalhoz, nyilvántartás végett beküldessék, hogy hogy mindezeket megtéve, bármikor igazolható legyen a végrehajtás eszközlésére felhívott polgári hatóság előtt a kivetés törvényessége és érvényessége. Egy régibb statutum emlékbe idézése mellett kimondatott továbbá, hogy az egyházi adó befizetésének határideje augusztus 15-ke, a melyen túl a befizetés a polgári hatóságok útján szorgalmazandó, és pedig akképen, hogy legelső sorban, a kivetés törvényességének és a befizetés esedékességének igazolása mellett a községi elöljáróság hívandó fel a behajtás eszközlésére, a mit ha az meg nem tenne: az ügy, az esperes útján az alispáni hivatalhoz terjesztendő fel. A kerületi leánynevelő-intézet kérdését rokonszenvesen fogadta a gyűlés és kimondotta, hogy a lelkészeket és gyülekezeteket adakozásra hívja fel. A belmissiói egyesület alakítására való felhívást, hozzászólás végett letették a gyülekezetekhez. A nagygeresdi megújított szerződést elfogadták. A felső-borsodi egyházmegye átiratát, melyben Szuhay Benedek „Zsinati teendőink" czimű dolgozatát tárgyalásra ajánlotta, köszönettel tudomásul vették; a tárgyalásba azonban — sajnálatunkra — nem mentek bele, hanem csupán azt határozták, hogy Szuhay dolgozatát a majd megválasztandó zsinati képviselők figyelmébe ajánlják. A tanítóegylet jelentését tudomásul vették, s azon óhajtását, hogy a tanítói nyugdíjtörvény revíziója alkalmával a kántori javadalom is nyugdíjalapul számíttassék, pártolólag terjesztették fel a kerületre. A ráczkevei gyülekezetnek megengedték, hogy régi temetőjét eladja; de azzal a kikötéssel,hogy annak ára mint tőke kezeltessék és alkalomadtán földvásárlásra fordíttassék. H. Gózon Gyula dömsödi és Kerecsényi Zoltán dabi lelkészeknek, az egyházi földeken telepített szőlőkre nézve 1914. év végéig haszonélvezeti jogot adtak, azzal a feltétellel azonban, hogy hivatali változás esetén az utódnak kötelesek lesznek a szőlők után a szokásos földhaszonbért megfizetni. A puszta-kerekegyházi gyülekezetnek templomépítésre 400 koronát szavaztak meg az egyházmegyei pénztárból, s ezenkívül még a gyülekezeteket is felhívják adakozásra. A tanítói és a lelkészi gyámegyleti jelentések és számadások tudomásul vétele és a segélykérvények elbírálásával gyűlés tárgysorozata kimerült. Közben azonban, dél után 1 órától 3 óráig, barátságos közebéd mellett frissítették fel magukat a gyűlésnek az óriás hőségtől bizony elbágyadt tagjai. Az ebéden, természetesen nem hiányoztak a felköszöntők sem. Ebéd után, az utóbb említett ügyek elintézésével, a XC. zsoltár eléneklésével és esperes imádságával bezáródott a közgyűlés és a biróság ülése következett. Két ügy került elintézés alá : az uszódi gondnok- és a foktői kántorválasztás ügye. Az elsőben a biróság vizsgáló bizottság kiküldését határozta el ; az utóbbiban pedig a választást megerősítette. Végül még megemlítjük, hogy a gyűlés megalakította az időszaki bíróságot is. Rendes tagokká Gyenes József, Tóth Gábor és Eötvös Sándor, — póttagokká Baky István, Kálosi József és Szilágyi Lajos választattak meg. Kívánjuk, hogy minél kevesebb dolguk legyen. H. I.