Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-04 / 31. szám

kon, magával, Berkeszi András vicariussával és egy vieariussával és egy Capellanussával disputáltam, sem­miben stm engedvén Praedicátori jussomat és Sz. Val­lásunk mocskoltatását; elein mind eltűrt, tisztességemet megadta, de midőn jutottunk volna estvére, disputálván az Articularis Innepekről, melyeket kemény parancso­lattal kivánt volna observáltatni, sokszori parancsolatjá­nak contradicáltam a Sz. Apáknak ama szavaival. Csel. 4.: 19. Igazságos Isten előtt inkább az Istenre hallgatni, mint ti reátok. — Az Inneplés ellen utolsó argumentu­mom ez vala: A melyek a lelkiismeretet nem sértik, az Ujtestamentomban nyert szabadságba nem ütköznek és a mi a legfőbb, az isteni törvénynyel nem ellenkeznek, szívesen megtartjuk; de a rendeleten alapuló ünnepek, mint többnyire ilyenek, hatan vannak. Resováltatni kí­vánta az argumentumot, megcselekedtem concludáltam ezzel: Hat napokon munkálódjál, a hetedik napon pedig a te uradnak Istenednek Innepe legyen. Exod. 20: 9—10. Akkor háromszor egymásután így felele: Tehát a túri tiszteletes lelkipásztor ellenszegül (rebellis). Többször hozzám nem szólott, jó éczakát mondottam eő Kegyel­mének s ott hadtam 11-én (másnap) reggel 8 órakor az utczán sátort vonatván, maga a Püspök misét mon­dott, 9 órakor köszöntöttem, kezében vévén e chartát, nyújtja e szókkal: 0 csász. kir. Felsége nekünk keyel­mesen adta ezen parancsolatokat, a melyeket nektek adunk és tekintélyünkkel megerősítve törvényes bünte­tés terhe alatt ajánljuk. Isten veletek, Ezen parancsolatok a következők: 1 Mi Mihály Frigyes, Isten kegyelméből váczi Püspök, a Szent Római birodalomnak Althánról nevezett Grófja, Goldburgi és Murhstatteni szabad Báró, 0 csász. kir. Felségének Tanácsosa stb. Ő Felségének legkegyelme­sebb felügyelő parancsa és saját magunk egyházmegyei hivatala értelmében különösen szivünkön fekszik nem­csak gondját viselni juhainknak és azok üdvéről gon­doskodni azon helyeken, melyek a szent római katho­likus valláshoz tartoznak, hanem arra is törekedni, hogy azok a juhok, a kik kivül vannak ugyan az Úr aklán, mindazáltal keresztyéneknek neveztetnek, úgy intézzék életöket, hogy a keresztség szent szákramentumának kiszol­gáltatása és elfogadása körül sem magoknak ne ártsa­nak, sem másoknak botrány gyanánt ne szolgáljanak. Ennélfogva Önnek, a helvetiai hitvallás lelkipásztorának hivatalos tekintélyünkkel, a melylyel rendelkezünk és 0 Eelségének nevében szigorúan meghagyjuk, hogy I. a következő formulát (a melyet — mint mond­játok — eddig használtatok), nevezetesen: N. keresztellek tégedet az Atyánk, Fiúnak és Szent Léleknek nevében, — míg a vizet a megkeresztelendő felibe öntitek, ezután is megtartsátok. II. Azon kivül határozottan megtiltjuk (a mit Magyarország törvényei is, a melyekhez mi e tekintet­ben alkalmazkodunk; világosan parancsolnak), hogy jövőre úgy kössetek vagy engedjetek kötni házasságo­kat, a hogy eddig cselekedtétek nevezetesen, hogy a jegyesek kölcsönösen azt Ígérjék egymásnak, hogy a megkötött házasságot meg fogják tartani, míg a házas­társi húség sértetlenül megtartatik, hanem azt Ígérjétek és igértessétek meg kölcsönösen, hogy azt (t. i. a házas­ságot) a természetes halálig csorbítatlanul megtartják, hogy így — a mi valóban fentartandó — ember ne válaszsza el azt, a mit Isten összekötött. III. Mivel úgy Ő Felségének Bécsben 1714. April 28-án kelt világos parancsa által, mint Magyarország 1 E parancsolatok latin nyelven vannak írva. országainak és rendeinek több országgyűlés határozatai értelmében, különösen pedig a legutóbbi pozsonyi ország­gyűlés határozata értelmében országos törvényül szente­síttett, hogy úgy az ágostai, mint helvéthitvalláson levők a Magyarország Kalendáriomában foglalt minden egyes s rendeleten alapuló ünnepet a római katholikusokhoz hasonlóan legalább a városban folytonosan megtartsanak: ugyancsak nektek szigorúan meghagyjuk és megparan­csoljuk, hogy ugyanazon ünnepeket ti is sértetlenül megtartsátok, községetek által is megtartsátok úgy, hogy senki, bárki legyen is az, ilyen napon semmiféle mun­kát akár nyilvánosan, akár saját házában (privátim) végezni ne merészeljen, vagy munkához ne fogjon. Ha másként cselekesztek, meglássátok, 0 Felségétől és Magyar­ország országaitól és rendeitől fogtok büntettetni Kiadatott Nagy-Tur, 1718. November 10. (P. H.) Mihály Frigyes, s. k. váezi püspök. I. Kor. 15: 32. Alkalmam volt nekem itt bestiával liarczolni, nem testi fegyverrel, mert Eff. 6: 12. Nincs nekünk tusakodásunk a vér és test ellen Ií Kor. 10. A mi hada­kozásunk fegyverei nem testi fegy­verek stb.1 1719. évben.'2 Méltóságos Generális Jürger ur eő Excel lentiájának Regementiből való Quarteros Vitézek lévén nállunk, Lajdimont tiszt, neve Gurszki, a Nemes Regementnek Papja, April 6-án jöve hozzánk, az ő mód­gyok szerént a Paschalis Confessióra, három napok alatt N. Busi András úrnak fő Bíróságában szüntelen infestált bennünket, hogy Nagy Pinteken és Húsvét első napján elsőben a reggeli órákon eő mondana Misét a Templomban és annak utána a mi szokásunk szerént szolgálnánk Istennek. Sokat vesztegetvén parancsolatok­kal és ijjesztgetésekkel bennünket, de semmit sem enged­tünk, Nagy Pinteken estve hozzám béjött a Lajdimontal és egy Corporalissal, farkas szemekkel rám nézvén, Judási köszöntéssel köszönt; leültettem, egy-két pohár bort megivott asztalomnál, mingyárt infestálni kezd. Sok alkalmatlankodási után így szólt : „Én, a Nemes Regement rendes Papja, nemcsak a magunk híveinek, hanem Önöknek, ágostai és helvét hitvallást követőknek meglátogatására is jöttem, ellátva Ó csász. kir. Felsé­gének tekintélyével és azon parancsolatjával, hogy a mely helyeken átmenendek, mindenütt kötelességem lesz az Önök templomaiban szent misét szolgáltatni és ezen tisztem teljesítéséről ugy a lakosoktól, mint a lelkipász­toroktól is szokott pecsétjökkel és aláírásukkal bizonyít­ványt venni, ezen bizonyítványt a kellő helyen, mikor szükség lesz rá, felmutatni és jelentést tenni. Ennélfogva kérem Tiszteletes úr ! megengedi-é nekem, hogy ezen megbízásomat az Ekklezsiájában— a templomot értette — teljesítsem?" — Erre így feleltem: „Tisztelendő uram! Lelkipásztori hivatalában kételkedni nincs jogom; a hol a hívek az Ön lelkipásztori gondozására vannak bizva, lelkipásztori tisztét kellő helyen ünnepélyesen teljesít­heti; de hogy meghatalmazása vólna Önnek bennünket, ágostai és helvét hitvallást követőket, megvizitálni és a mi templomainkban szent misét szolgáltatni, abban nem­csak kételkedem, hanem azt tagadom is !" — Akkor így felelt: „Majd megmutatom Vasárnap a meghatal­mazásomat stb." Akkor elbúcsúzott tőllem ; hivattam 1 E bibliai helyeket P. Süllye János írta a püspök levele után 2 Ez szintén magyar nyelven irt feljegyzés, csak a párbeszé' dek vannak latinul irva benne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom