Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-20 / 3. szám

egyháznak is adminisztrátor-tartási általányöszszeget ad, a melyből a kongruás lelkész-özvegyek kárpótoltatnak. A református egytemes egyház (a konvent útján) 32 ezer korona általányt kap. Ez a valóság. Köszönettel vettük és készséggel közöljük ezt a helyreigazító felvilágosítást, a mely újabb bizonyítéka annak, hogy kormányunk a kongrua-törvény végrehajtásában teljes méltányossággal jár el. (F.) Lelkészválasztás. A magyarsók-szelőczei (Dunántúl) ref. gyülekezet, meghívás útján Rácz Elemér komáromi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Egyházi aranykönyv. 6sépán Antal, a dunántúli ref. egyházkerület' tanácsbiráinak 92 éves nesztora a pápai új templom-alapra 200 koronát adományozott. Egyházmegyei választások. A belső-somogyi ref. egyházmegyében a megürült két világi tanácsbirói székre Kulin Sándor és SárJcözy György, a világi aljegyzői hivatalra pedig dr. Héjas Imre főgimnáziumi tanár választatott meg a gyülekezeti szavazatok többségével. — A beregi ref. egyházmegye egyik megürült papi tanácsbirói székére Simon Antal tarpai lelkész, egyházmegyei főjegyző választatott meg. Toronyavatás. Az ér-körtvélyesi (Tiszántúl) ref. gyülekezet, mely pusztán híveinek áldozatkészségével rövid két év alatt díszes papi lakást és iskolát épített, legújabban toronynyal, harangokkal és toronyórával ékesítette fel templomát. A toronynak és az új harangoknak a felavatása mult évi deczember hó 30-án folyt le a gyülekezet lelki ünneplésével. Az ünnepélyes istentiszteleten Pataky Sándor helybeli lelkész prédikált, Rácz Elek kismajtényi lelkész úrvacsorát osztott, Erőss Lajos debreczeni theol. tanár pedig keresztelt. A debreczeni ev. ref. egyház köréből. A mult év végén történt meg a debreczeni ev. ref. egyház presbitériumából kisorsolt tagok helyére az új választás. Semmi nagyobb mozgalmat nem idézett elő. A közel 4000 választó köziil leszavazott összesen 531. Ez bizony elszomorító érdektelenségre mutat. Az egyházközségi tagoknak ilyen indolencziája az egyházkormányzat ügyei iránt, legszebb jogaiknak ilyen megdöbbentő elhanyagolása vagy elkeseredésre vagy elhidegülésre vezethető vissza. Mindkettő egymagában elegendő ok arra, hogy az egyházi élet felvirágzásának útját állja. De ha jogaikat nem gyakorolják a debreczeni hívek, kötelességeiket sem teljesítik. A kettő különben is együtt szokott járni. A debreczeni egyházban az adóhátralék horribilis összegre, 139 ezer koronára rúg, holott az adóalap kisebb egyházakéhoz viszonyítva rendkívül alacsony. — Ezen mindenesetre segíteni kell, nem erőszakos behajtás útján, mert az ilyenből jó sohasem származik, hanem a hívek egyházias érzületére való intenzivebb hatás, a tagoknak az egyház testéhez való szorosabb kötözése által. Most egyébként is nagy válúton áll a debreczeni egyház. Az egyházkerület ugyanis ismeretes határozatával azon alternatíva elé állította, hogy vagy minden tranzakczió kizárásával a törvények szerint teljesen aláveti magát a debreczeni egyházmegyének, vagy maga alakul önálló egyházmegyévé. A kik az utóbbinak hívei, külön parókiális körök szervezését óhajtják. Ezzel szemben a lelkészi kar, hogy az egyház épségét és egységét megóvja, a fennálló esperesi kormányzat mellett foglalt állást. Ámde ez esetben a püspök, mint a debreczeni presbitérium egyházi elnöke, alárendelt és így ferde helyzetbe jut önmagával és az egyházmegye esperesével szemben. Ezt érezvén Kiss Áron püspök, a lelkészi kar állásfoglalásakor az egyházi elnökségről lemondott, E lemondását azonban később visszavette, nem akarván azzal a presbitérium határozatára befolyást gyakorolni s szolidaritást vállalván lelkésztársaival. Most hát a presbitériumtól függ, hogy a mindenesetre fontos kérdést úgy oldja meg, a hogy az legüdvösebb lesz az egyházra és a hívek lelki életének ápolására nézve. Mert azt hiszszük, hogy erre mindenekfelett tekintettel kell lenni. Az egyház van a hívekért és nem megfordítva. — Az új presbitérium e hó végén alakul meg, s azután a fentebbi ügyben dönteni fog. Sok derék, intelligens, buzgó egyháztag választatott meg ezúttal, a kiknek működése elé reménynyel lehet tekinteni. (X) Orgona-avatás Vésztőn. A békésmegyei Vésztőről írják Lapunknak : Tisztelettel tudatjuk a nagyt. Szerkesztő urat, hogy egyházunk új díszes] orgonáját,— melyet Angster József és fia pécsi orgonakészítő gyülekezetünk legnagyobb megelégedésére igen jutányos áron 2900 forintért készített — midőn a mult év alkonyán felszenteltük, az egyházi alkalmi beszéd tartására Garzó Gyula gyomai lelkész és egyházmegyei tanácsbíró úr volt felkérve, a ki ez alkalommal magas színvonalú, fényes egyházi beszédet tartott, a mely úgy magasztos hitbuzgóságával, mint a mindenkinek figyelmét lekötő remek előadásával a szép ünnepélynek koronája volt. A kik jelen voltak, élénk emlékezetben fogják tartani ezen szép felavatási ünnepélyt. Fogadja Garzó Gyula úr vésztői tisztelőinek hálás köszönetét ezen remek beszédjéért és fogadják Angster József és fia a szép és a modern ízlésnek megfelelő orgona jutányos elkészítéséért, őszinte elismerésünket. Vésztő, 1901. január 14-én. Számos ev. ref. egyháztag. A pozsonyi ref. gyülekezet városi segélyezése. Pozsonyi kis református gyülekezetünk kérést intézett a városi tanácshoz az iránt, hogy miután a város a róni. katholikus és az evangélikus egyházakat évi segélyben részesíti, részesítse megfelelő irányú segélyben őtet is. A mint halljuk, a városi tanács a kérést méltányosnak ítélte és a ref. gyülekezetnek évi 500 korona segélyt szavazott meg. Bartók György erdélyi ref. püspök az új év és új évszázad alkalmából pásztori körlevelet intézett kerülete papságához. Levele első felében a lefolyt századra tekint vissza s azt úgy jellemzi, mint a hit és tudás meghasonlásának a századát. Az új századnak a kiengesztelődés századának kell lenni, a melynek egyik