Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-20 / 3. szám

főfeltétele aZ evangéliumi tiszta hit diadala. A keresztyén vallásnak végképen le kell győznie ama belső ellenségeket, a melyek a baladásnak útját állva a szellem tiszta vallása ellen vívják értelmetlen harczaikat. Hogy diadalt arathassunk, a végre tömörülnünk kell és kellő fegyverekről kell gondoskodnunk. El kell sajátítanunk a modern kultura állandó] becsű elemeit, de másfelől bele kell vinnünk az élet minden erébe a Krisztus evangéliumát, mert Krisztus nélkül hiába hoznak törvényt a vezetők, hiában ülnek tanácsot a bölcsek és hiában tusakodnak a fejedelmek. A levél második része az evangéliumnak az életbe való eme beviteléről szól. Munkálkodásra, az evangélium hűséges sáfárlására hívja fel a lelkipásztorokat. Az evangéliumi munkában nekik kell példaadóknak lenniök. Különösen felhívja lelkésztársait a gyakorlati keresztyénség munkájában való buzgólkodásra, azokon a tereken, a melyeket az „Egyházi Értekezlet" megjelölt. Ne feledjék, hogy a hívek élő hite, vallásos buzgósága, áldozatkészsége egyszersmind a lelkészek odaadásának is fokmérője. Hiszen, ha a kik az oltár körül állanak éleszteni a szent tüzet: eszményekért, az erkölcsi élet megújulásáért lelkesedni azok sem képesek: úgy ne csudálkozzunk és ne panaszkodjunk, ha egyre ritkul az áldozók serege. Ha az élet vizéből maga a pásztor sem merít: vájjon szomjtól ne epedjen-e el a nyáj? Végül az evangéliumnak és a haza boldogságának egymással elválaszthatatlanul összekötött voltára mutat reá a pásztori levél. A magyar kálvinizmusban Istennek szent ügye és a nemzeti iig\ kötöttek egymással örök szövetséget, kell tehát hogy ennek hű őrállói legyenek, mert Isten szent ügyével együtt a nemzeti ügy is diadalt arat. A budapesti ref. egyház 1901. évi költségvetése. A budapesti ref. egyház tanácsa a napokban tette közzé a folyó évre szóló költségvetését. Előirányzatai a következők: Fedezet, a) egyházi jövedelmekből: 1) egyháztagoktól 27,840 kor., 2) [bérjövedelmekből 46,030 kor. 20 fii., 3) Balassa-alapítványból 9336 kor. 50 fii., 4) kamatokból 9327 kor. 03 fii., 5) segélyekből 43,120 kor.. 6) vegyes bevételekből 800 kor., b) gimnáziumi jövedelmekből : 7) alapítványokból 7496 kor. 31 fii., 8) kamatokból 9131 kor. 70 fii., 9) tandíjakból és beiratási díjakból 44,000 kor.. 10) segélyekből 39,600. korona. 11) vegyes bevételekből 200 kor. Összes előirányzott bevétel 236,881 kor. 74 fillér. — Ezzel szemben szükséglet : 1) személyi járandóságok 54,111 kor. 36 fillér, 2) dologi kiadások 30,546 kor. 96 fii., 3) járulékok 8730 kor., 4) Balassa-alap kiadásai 9336 kor. 50 fii., 5) kölcsöntörlesztés és kamatok 37,633 kor. 64 fillér, 6) vegyes kiadások 2800 kor., b) gimnáziumi kiadások : 7) személyi járandóságok 61,498 kor. 66 fii. 8) [dologi kiadások 21,221>or., 9) kamatok 6887 kor. 15 fillér, 10) ösztöndíjak 3990 korona, 11) tanári nyugdíjintézet 2000 kor. Összes szükséglet 238,555 kor. 27 fiilér. Az előirányzat szerint tehát az egyház költségvetése 1673 kor. 53 fillér hiányt mutat fel. I S K 0 L A. Iskolai aranykönyv. Budapesti ref. főgimnáziumunk becses ajándékot kapott Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, főgondnok úr útján, a kihez Sonnenfeld Zsigmondné úrnő, néhai Hirsch báró titkárának neje 205 drb franczia és német nyelvű könyvet, jobbára ifjúsági olvasmányt küldött elajándékozás végett. Hegedűs főgondnok úr ajándéka annyival becsesebb, mivel főgimnáziumunkban az ideig alig volt modern nyelvű ifjúsági könyvtár. A tanítóképző-intézetek új rendtartása, valamint a tanítóképesítő vizsgálati szabályzat revíziója megjelent a közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlönyének ez évi 2-ik rendkívüli számában. Mindkettő előkelő szellem szülötte. Mindkettő történelmi alapokon nyugszik ugyan, az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. és az 1877. évi szabályrendelet alapján, mindamellett a sok tekintetben tisztult viszonyokhoz való alkalmazkodás, a fejlődés adott pillanatának szerencsés kézzel való megragadása s a haladásnak prejudiczium nélkül való fentartása : ezek a jellemzői a régvárt s ma megjelent nagyfontosságú rendeletnek. Mindkét rendelet egyformán érvényes a tanító- és tanítónőképző-intézetekre, illetőleg képesítő vizsgálatokra, A rendtartás a jövő 1901/902. iskolai év kezdetével, a képesítő vizsgálati szabályzat pedig már a folyó iskolai év végével, tehát már júniusban életbelép. A rendtartás előnyei közül, azokon kivül, melyek szigorú pedagógiai természetűek, a szaklapok kiemelik az igazgató-tanácsok hatáskörének főként a gazdasági, anyagi, segélyezési és súlyosabb fegyelmi ügyekre való szorítását. A rendelet, igen okosan, a tanári testületekre bízza a tanítást és a nevelést s nagy súlyt fektet az egyéni hivatottságra, a tanári értekezletek buzgalmára. Sub pondere ereseit palma, Hiszszük mi is, hogy a felelősség érzete növelni fogja képzőintézeteink tanárainak erejét, harmonikusabbá teszi együttműködésüket s eredményezni fogja azt, a mit a rendelet főczélul tűz ki: „A magyar néptanító eszményképének beojtása a fogékony ifjú lélekbe és ennek az eszményképnek megvalósítása a gyakorlati életben: ez a tanítóképző-intézetek igazi hivatása". Mi azt is előnyei közé számítjuk az új vizsgálati szabályzatnak, hogy a tanügyi radikalizmus és az állami mindenhatóság hívei által sürgetett kötelező állami képesítés eszméjét a tapintatos revízió nem vette be a szabályzatba A tanítónők túlságos száma. A tanítónők száma a férfiak rovására az utóbbi évtizedben rohamosan emelkedett, ma már az összes tanítóságnak egy ötöde nő. Az alkalmazott férfitanítók számához képest a képesítettek száma 10 évvel ezelőtt, mint jelenleg is kerek szám 4°/0

volt, tehát megközelíti a természetesnek tartott szükségletet (5%), a nőké ellenben már 10 évvel ezelőtt 8, jelenleg pedig 13 százalékot tesz, azaz még a legkedvezőbb esetben is (férjhezmenetel, kenyérkereset mellőzése, nevelői pálya stb. tekintetbevételével)