Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

egyházi és állami szükségletei állami költségből fedezendők, mit tart arra nézve lehetőnek és szükségesnek, hogy az egyházaknál ugyanazon az alapon való arányos állami dotácziója megvalósíttassék ! IX. Tétettek-e erre vonatkozólag az egyházpolitikai törvények megalkotása alkalmával az akkori kormány által határozott Ígéretek ? X. Tekintve az e törvények által teremtett új helyzetet, főleg azt, hogy e törvények konzekvencziájaképen a kath. autonomia megvalósítása is küszöbön áll, nem tartja-e égetően szükségesnek annak a sürgetését, hogy az 1848: XX. t.-cz. végre csakugyan, teljesen és tökéletesen, a maga betűi és intencziói értelmében, végrehaj tassék? irodalom. ** Ki térítette Pázmány Pétert a katholikus vallásra? Ily czímen jelent meg Zsák J. Adolf tollából (Nagyvárad, 1901 Szent László könyvny. kis 8-r. 28 lap) egy érdekes füzet, a melyben a szerző az eddigi Pázmány-életrajzokkal ellentétben azt igyekszik bebizonyítani, hogy Pázmányt nem Szánthó (Arator) István, sem Leleszi hanem Törösy György térítette a róm. kath. egyházba. A szerző szerint Törösyt Possevinus, a hires jezsuita diplomata küldötte 1583-ban Váradra hittérítőnek, s itt oly eredményeket ért el, hogy 8 év múlva már azt jelenti egy névtelen Báthori Endre bibornoknak, hogy Váradon, a hol Törösy megjelenése előtt alig volt róm. katholikus, ezeknek száma meghaladta 2000 et, Érdekes a kis füzetnek az az állítása, hogy már Pázmány szülei és (P. mostoha anyja Tody Borbála) kétéves testvére György szintén áttértek, sőt „Massay Ferenez,. Massay Imrének a fia és Pázmány gyámja sem engedte volna meg, hogy P. az „invidiosa iesuitarum secta" tagjává legyen, ha ő maga is nem lett volna már előbb római katholikussá". Nem akarjuk e kis füzet tartalmát pontról pontra reprodákulni, de meg kell, jegyeznünk, hogy Fraknói Vilmosnak „Possevinus nagyváradi látogatása 1583-ban" cz. most megjelent rövid munkája alapján inkább elfogadhatjuk azt a nézetet, mely szerint Pázmány a szülők és testvére nélkül tért át; továbbá, hogy Törösy Váradon nagy eredményeket nem érhetett el, mert működése mindössze csak három prédikáezióra szorítkozott. (M.) ** Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel 1000—1417. Ily czím alatt jelent meg Fraknói Vilmos tollából a Szent-lstván-Társulat kiádásában (nagy 8-rét XI. -f- 404 lap, ára 7 kor.) egy nem annyira rendszeres történelmi, mint inkább krónikái jellegű munka a magyarországi római kath. egyház 900 éves fennállásának emlékére. Ezúttal csak megemlítjük, később bővebben is ismertetjük. ** A magyar állam fönmaradásának ós alkotmányos szabadságának okai. írta gróf Andrássy Gyula. Budapest Franklin-Társulat 1901, ára 6 kor. Az 1867 iki kiegyezésről írt s általános elismerésben részesült munka szerzője újabban a fenti czímű történet-filozófiai munkával ajándékozta meg irodalmunkat. Addig is, míg tárgyához méltóan olvasóinkkal bővebben megismertetnénk, felhívjuk rá lapunk közönségének figyelmét. ** Az állatok világa. Brehm A. e nagy munkájának magyar kiadásából immár a 27. füzet hagyta el a sajtót dr. Méhely Lajos tanár szerkesztésében. E füzet érdekes részeket közöl a rókáról, az ajakos medvét fekete nyomatú műlapon híven mutatja be a maga rútságában A Légrády testvérek kiadásában megjelenő nagy munka ára füzetenként 80 fillér. egyház. Lelkészválasztás. A biai ev. ref. egyház hívei a másodízben megtartott választáson Barhász Kálmán kiskun- fél egy h ázi segédlelkészt ismét lelkészükké választották. Lelkészbeiktatás. Bocsor Lajos terehegyi lelkészt folyó hó 23-án iktatta be új gyülekezetébe Dányi Gábor f.-baranyai esperes. Lelkészjelölés. A füzes-gyarmati ev. ref. lelkészi állásra 17 pályázó közül a következők bocsáttatnak választás alá: Mészáros Lajos sápi, Diószegi Mihály gyantai, G. Szabó Mihály m.-laki, Bod Ferenez szil.sámsoni, Csák Aladár peéri. Kovács Károly egri, Kovács Gusztáv ököritói, Dobos Ferenez kis-oroszi, Csapó Péter téglási, Osvald Kálmán komáromi s. 1., Szobonya József jármii, Budai János beregböszörményi és Kun Béla volt vésztői lelkészek. Lelkészi értekezlet. A pesti ref. egyházmegye f. évi július 2-án Rákos-Palotán tartja lelkészi értekezletét, mely délelőtt 10 órakor a rákospalotai ev. ref. templomban istentisztelettel veszi kezdetét. Prédikál Molnár Albert fóthi lelkész. Az értekezlet tárgyai lesznek : 1. A lelkészi értekezlet alapszabály-tervezete. Előterjeszti Mády Lajos újpesti lelkész. 2. Vallásoktatásunk és a konfirmáczió. Előterjeszti Arany Gusztáv péczeli lelkész. 3. A vegyesházasságok kérdése. Előterjeszti Petri Elek értekezleti elnök. 4. Esetleges indítványok. — A szatmári ev. ref. egyházmegye lelkészi kara rendes értekezletét az óvári fürdőben tartja meg július hó 4-én. A pápai ev. ref. egyházmegye f. hó 19-én közgyűlését megelőzőleg lelkészi értekezletet tartott, a mely az 1848: XX. törvényezikk végrehajtásának sürgetéséhez az esperes indítványa szerint egyhangúlag hozzájárult. A Pozsonyban 1901. évi szeptember 19-én tartott belmissziói értekezlet alapszabály-tervezetét általánosságban elfogadták, de a részletekben több módosítás ajánltatott-Az értekezlet többi tárgyai a fogyasztási és hitelszövetkezetek felállítása, a vallásos nevelés és az egybehívandó zsinat kérdései voltak.