Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-02 / 22. szám
tendonek tartja azon tételek felsorolásával, a melyeknél a mathematikai levezetés szükséges. Dr. Csengeri János a kolozsvári körben (1899. okt.) „A latin tanítás az új tantervben1 4 ezím alatt tartott szabad előadást, hangsúlyozván, hogy kritika nélkül nincs előhaladás, nincs élet, hanem szellemi pangás. A latin tantervnél általában helyes a czél kitűzése, valamint az is, hogy a régi tanterv ama kívánságát, hogy „ismerete köréből vett magyar szöveget a növendék helyesen tudjon fordítani" elejtették. Azonban latin beszédgyakorlatok az olvasmányok kapcsán kívánatosak. Helyesli, hogy az induktív nyelvtanítás vívmányaként az 1. osztály anyagát összefüggő olvasmányok alapján kell tanítani. Ellenben a II. osztályban azon intézkedés, hogy „a szóképzés elemei a perfectum és supinum képzéshez fűződve" taníttassanak, elmaradt álláspont s a régi grammatikai mythos maradványa. A III. osztály anyaga helyesen van kitűzve, mert Cornelius Nepost csaknem az egész tanárság visszakívánta. A IV. osztály részére a tartalmi szempont alapján Curtius Rufust jobbnak tartja Julius Caesarnál. Az V. osztályban Cicero korán, Ovidius Fasti-ja pedig későn van felvéve. Nagy kár, hogy a Fasti miatt elejtették a szemelvényeket, pedig a római elegikusokat a külföldön olvassák. Mily fogalma lesz a tanulónak a római költészetről, ha Catullusból, Tibullusból és Propertiusból semmit sem olvasott? A római elégia, a szatirán kivül, az egyetlen műfaj, melyben a római költészet nagyot, eredetit produkált A VI. osztályban Livius I.—IV. rész idejét multa; a mondák az I.—II. osztályba valók. A VI. osztályban a történelmi és kritikai érzéket kell fejleszteni. Liviust kár volt a pun háborúkkal meg nem hagyni az V. osztályban. A VII. osztályban nem volt szükséges Cicero leveleit elhagyni. Ide olyan Cicero-kötet kellene, mely az ő egész fejlődését és korát bemutatja. — A VIII. osztályban elsőbbséget ad Cicero (De officius)-nak, mert Tacitus tartalmánál fogva is nehéz ; nincsenek meg az előfeltételek, melyek olvasását gyümölcsözővé tennék. A lyrai metrumok itt elkéstek még Horatiussal is. — A görög nyelvnél üdvözli az új tanterv azon intézkedését, hogy az ion nyelvjárással való kezdést tette első helyre. A VIII. osztályban a nyelvtani ismeretek összefoglalása elkésett dolog. Hiány, hogy a lyrára nem jutott hely. Főbaj, hogy csak négy osztályra terjed a görög tanulása, s hogy fölmentés van alóla, mely megbontja a tanítás egységét. Bátortalanság volt a görög nyelvet nem állítani vissza régi helyére, a mint az a külföldön van. Fejezzük be a tantervre vonatkozó kritikát Barabás Jenőnek az udvarhelyi körben (1900 nov.) „A tanterv végrehajtásának akadályai" czímű előadásával. Szerinte a jelenlegi óraszám kissé sok. Ennél nagyobb akadályt lát azonban a túlterhelésben, melynek úgy a helytelen módszer, mint a kézikönyvekbe fölvett anyag túlságos terjedelme az okozója. A módszert illetőleg indítványozza, hogy az Orsz. Tanáregyesület indítson mozgalmat oly magyar pedagógiai könyvtár kiadására, mely mind az általános eljárást, mind az egyes tárgyak tanításának módszerét felölelje. A tankönyvekre nézve pedig azt indítványozza, hogy azok anyaga oly szűkre szoríttassák, hogy a tanuló vele teljesen megtudjon birkózni. Nagy akadálya továbbá a tanterv végrehajtásának az, hogy oly tanulók kerülnek fel a magasabb osztályokba, kik oda nem valók, kik csak a szülői kényszernek engedve, hajlam nélkül mennek az iskolába. Ezen akadály elhárítása végett, igen helyesen, azt indítványozza, hogy a tanuló elbírálásánál ne csak az vizsgáltassák meg, vájjon meg tud-e felelni az illető tárgyból, hanem az is, hogy megvan-e a korához és osztályához mért kellő érettsége, s van-e igaz hajlama a tanuláshoz? Azon tanulók, kik az iskolába nem valók, abból eltávolítandók. Végül a nevelésben is akadályt lát a tanterv végrehajtására, a mennyiben a középiskolai tanárnak kevés az ideje, hogy a neveléssel tüzetesebben foglalkozzék. Az igazi morális neveléssel nem is igen foglalkozhátik, hanem inkább csak az értelmi neveléssel. (Erre röviden az a megjegyzésünk: ne nézzen el a tanár soha, senkinél a legkisebb hibát sem, s akkor a morális neveléssel is tüzetesen foglalkozik. Inkább a tantárgyakban a tanítás szenvedjen rövidséget, hogysem a nevelésre ne legyen idő. S ha már a középiskola sem nevelhet idő hiánya miatt: mit mondjon az egyetemi tanár?)* Azt tapasztalta, hogy a tanulmányokkal való foglalkozásra a kedv és a kötelességérzet igen csekély az ifjúságnál. Ha ki lehetne találni oly módot, hogy a tanárok a szülőkkel gyakrabban érintkezhessenek, nagyobb sikerrel lehetne az ifjúság nevelését végezni. (A szülőket kell rászoktatni s alkalmat adni nekik minduntalan, hogy a tanárokat keressék föl s hozzájuk bizalommal fordulhassanak. Igaz, hogy száz eset közül 99-ben a szülőkkel való érintkezésnél azt tapasztaltam, hogy a szülő így felel vissza: „Azért adtuk a tanár urak keze alá, hogy neveljék; ha a tanár urak se tudják nevelni, mi hogyan tudjuk? Minket is az iskola nevelt minden szépre, jóra, s bár még jobban nevelt volna: akkor mi is jobbak és derekabbak lennénk", stb. azérta velők való beszélgetés mindig nyomot hagy a lélekben). Eme, zárójelbe tett megjegyzésünket egészítették ki a máskülönben derék felolvasáshoz fűződött köri eszmecserék. Nevezetesen dr. Róth Fülöp és dr. Solymossy Lajos igazgatók azt hangoztatták, hogy a szülők érdeklődését föl lehet kelteni, de csak úgy, ha az intézet adja meg rá az alkalmat Ez utóbbi mindig tapasztalja, hogy a szülők legnagyobb része levélben köszöni meg a hozzájuk küldött értesítést, vagy pedig kijelenti hozzájárulását az intézkedésekhez. Kívánatosnak tartja, hogy az internátusok minden tanulójáról, nemcsak a roszakról, hanem a jókról is minden hónap végén értesítés menjen a szülőkhöz, hogy ez által az élénkebb érintkezés létrejöjjön. — Hlatky Miklós úgy véli. hogy a tantervvel nem érünk czélt, ha az magas czélokat tűz ki. Nálunk a német vagy franezia nyelv tanításában követendő czél nagyobb, mint a porosz középiskolákban. Az irodalomból is oly magas czél van kitűzve, melyet a tanuló teljesen el nem érhet, mert az önálló olvasmány alapján alkotandó ítélethez nincs filozófiai képzettsége. Kivánatos ugyan a magasabb czél, de számolni kell az eszközökkel. Azt tartja, hogy a mostani évszám mellett a tanterv magasabb czélja el nem érhető : tehát vagy a czélt kell leszállítani, vagy a középiskolát egy évvel megtoldani. — Jánosi Péter még két akadályt lát azokon kivül, a melyeket az előadó felhozott. Az egyik a középiskolába kerülő ifjúság hiányos előkészültsége, másik a figyelem hiánya. (Mindkettőnek oka legnagyobb részt a korán való — 6-ik, 7-ik életévben — iskolába küldés. Az akkor ugyan élénk felfogású, de fejletlen lélek kifárad s a későbbi nagyobb feladatra képtelen lesz. Epen mint az idő előtt kinyílt virág, vagy a korán megért gyümölcs kiszárad vagy elfonnyad. Azt kérdeni — hogy egy rusztikus hasonlattal éljek, — ha a gazda a csikót vagy a tinót idő előtt hámba vagy járomba * Ezt a Megjegyzést mi is helyeseljük. Legyen a tanárnak mindenkor alkalma és ideje a morális nevelésre is, neesak az értelmire. Szerk.
