Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-02 / 22. szám

Jó tanácsainkat, melyeket a pálya kezdetén előkészítésül adunk, ezzel befejeztük ; de a következő figyelmeztetéssel : előkészítni az iskolában az életre : lehet; de az egész életet megtanítni nem lehet. Jó tanácsot adni valamely egyes ügyben lehet; de egy egész élet folytatására tanács-pontozatokat készítni senki se tud. Az élet tudományát mindenkinek a saját élő ereje megfeszítésével kell a maga számára megszerezni. Azért a papi feladatok további részletes megismerése érdekében utalunk a gyakorlati theológia egyes ágaira és azok részleteire, a mint következnek, s bezárjuk értekezésünket azzal az egy jó tanácscsal, amit az öreg Pál apostol adott az ifjú Timótheusnak : „Törekedj elérni az igazságot, a kegyességet, a hitet, a szeretetet, a béketűrést, a szelídséget. Harczold meg a hitnek szép harczát ; ragaszkodjál az örökélethez, a melyre kiválasztattál és nemes tanúságot tettél sok bizonyság előtt". „Az igazságos biró megadja az igazság koronáját mindenkinek, a ki az ő eljövetelét várja". (T. Timótheus 6, 11—12 ; II. Timótheus 4, 8.) Kovács Albert, theol. tanár. iskolaügy. A tanárkörök működése a középiskolai új tanterv életbeléptetése óta. (1899. szeptembertől 1901. júniusig.) I. Lapunk f. é. 2—8. számaiban a mult évi általános tanügyi mozgalmakról adtunk áttekintést. Most, a Tanáregyesületi Közlöny nyomán, a tanárkörök működéseinek összefoglalása képezi feladatunkat, azon időponttól kezdve, a mióta a középiskolai új tanterv életbe lépett. Mert valamint annak előkészítésében körei által élénk részt vett és nagy munkásságot fejtett ki a tanárság : a gyakorlati kipróbálás nehéz munkája is a tanárokra várakozik, „ők lévén hivatva életet lehelni a tantervekbe, erőt s tartalmat adni rendelkezéseiknek, és a tantervekben uralkodó elveket az iskola mindennapi munkájában megvalósítani" — a mint a kultuszminiszter mondá. — Az új tanterv életbeléptetése óta két esztendő telt el. S ha erre az időre visszatekintünk, azt látjuk, hogy a tanárkörök munkássága szeles alapokon forgolódott. E széles mezőről mi az anyagot, — a könnyebb áttekinthetőség végett, négy főpont alá foglaljuk : A) Tantervi, szervezeti és rendtartási kérdések. B) Tanításnevelés (módszer) és tankönyvek. C) Szabad liczeum ; Önképzés, egyesületi ügyek. D) Tanárok anyagi érdeke és közszelleme czímek alá. Ezen beosztással azt is jelez tük, hogy nem egyes tanárkörök szerint, hanem az egyes tárgyak szerint teszszük meg összefoglalásunkat, úgy azonban, hogy lehetőleg egymásutánt igyekezünk tartani az időrend és — a mely tárgygyal több kör foglalkozott — az egyes körök munkálkodása tekintetében. A) Tantervi, szervezeti, rendtartási és felügyeleti kérdések. a) Tanterv és utasítás. Habár Wlassics közokt. miniszter „az eredménynyel bíztató kritikának idejét a tantervek tényleges kibocsátásával egyelőre lezártnak tekintette", azért bizony egyes tanár körök, részint általánosságban, részint egyés tantárgyaiban kritika alá vették a tantervet. így mindjárt az új tantervek életbeléptetése után a kassai körben (1899. okt.) Baczoni Albert főreáliskolai tanár nyújtott párhuzamos áttekintést az új tantervekről. Előnyeit kimutatja a nemzeti irány örvendetes kiemelkedése tekintetében a magyar nyelv s irodalom és a történet tanításánál; továbbá, hogy az új tanterv az egységes jogosítású középiskola alapjainak lerakása végett a közös tantárgyaknál a tananyag mennyisége és a ráfordított időre nézve összhangra törekedett ugyan, de a földrajznál következetlenségbe esik, mert míg a gimnáziumban olyanokat ír elő, hogy azt sikerrel elvégezni nem lehet, addig a reáliskolában ugyanezen tantárgy tanítási idejét kelleténél többre nyújtja ki, midőn a Ill-ik osztályra a fizikát a IV-ik osztályra a mathematikai és fizikai földrajzot 2—2 órában mint kiilön tantárgyakat írja elő. Ez okozta, hogy a reáliskolában a vegytant, az ásvány-, kőzet- és földtant össze kellett házasítani. Mindezen hibák, ha a vezető körök komolyan akarják, mielőtt a tantervek teljes életbelépése bekövetkeznék, még könnyen kijavíthatok. Erre nézve az utakatmódokat ki is jelölte ; de azokat tudtunkkal idáig a vezető körök nem igen vették figyelembe, bárha a tartalmas felolvasásért a kör jegyzőkönyvileg fejezte is ki elismerését. S míg Baczoni Albert iménti felolvasásában a természetrajz tantervét is hibáztatja addig, a szatmári körben (1899. okt.) dr. Schöber Emil ennél a tantárgynál az új tanterv két kimagasló, általános jellemvonását emeli ki. Egyik az, hogy a gimnáziumi tanterv nagyon megközelíti a reáliskolait; a másik az, hogy a biológiára, a fiziológiára és az ezektől elválaszthatatlan kémiára van fektetve. A részletes ismertetés után áttért felolvasó a természetrajz nevelő értékére, kifejtvén, hogy a gimnáziumban azért nem tudott felvirágozni, mivel egy elhibázott tanítási módnak lett áldozatává. — A hozzászólások közül a dr. Kurtz Sándor szatmári tagé bír ránk nézve érdekkel, mondván előadó ellenében, hogy a ki a klasszika-filológia régi módszerét hibáztatja, megfeledkezik arról, hogy a módszereknek történeti fejlődésük van, melyen a természettudományoknak is keresztül kellett menniök. Módszer tekintetében a klasszika-filológia volt az irányadója a többi tudományoknak ; ezért a természetrajz is hálás lehet. Mikor pedig az előadó azt állítja, hogy a növénytannak biológiai és fiziológiai alapon való tanítása a vallásos meggyőződést és érzést is emeli : ez csak akkor áll, ha olyan egyén kezében van e tárgy, a ki ily irányban vezeti tanítványait ; a plazma működését egyformán lehet visszavinni az Istenre vagy az anyagra. Ugyancsak a szatmári körben (1900. decz.) Kiss Gábor „A fizika az új tantervben" czímen tartott előadást. Ismertette a két tanterv közötti különbséget, a mely a czél kitűzésénél előforduló azon határozatlan kitételben van, hogy a mathematika lehetőleg a törvények kifejezésére, nem pedig levezetésekre szolgáljon. Ezt egyrészt helyesli; de másrészt indokolatlannak tartja a levezetések túlságos kerülését, mert összetettebb tünemények törvényeinek megállapítására szükséges kísérletekre nincs idő heti 4 órában; továbbá a fizikának azon előnyét, hogy különösen a mekhanikában szinte önként nyújtja az alkalmat a dedukczióra s a rnathematikai ismeretek értékesítésére, nem tartja mellőzhetőnek. — A régi utasítást megfelelőnek tartja, még pedig a reáliskolai utasítást mind a két nemű intézetre megtartandónak véli ; de az összeütközés kikerülésére kibőví-