Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-02 / 22. szám

post festa czímen nyakukba szakadt anyagi terhek megszüntetésére. A társak, a kik között négy éven át élnek, nem igen ismeretesek ugyan a különbféle sportok kedvelői s a turfot látogató közönség előtt; sőt még az elsőrendű táncztermekben sem vernek fel sok port; ügyetlenek a pezsgős palaczkok durrogtatásában; teljesen tudatlanok a párbaj-szabályok kódexeiben; túljámborok az »öreg«-jeik pumpolásában, a két-háromszáz százalékra kölcsönzött összegekről szóló ingatag hitelű váltók kiállításában ; de hát ezek miatt gondolom, sem kedves nőci, sem te nem sajnálkozol felettébb. Azok peclig, a kiknek vezetésére gonddal nevelt gyermekedet bízod négy éven át, maguk is apák; ismerik az apai szeretetet, a szülőknek a távolban levő gyermekeik miatt érzett aggodalmait; oly emberek, kik sokra becsülik a tudományos ismereteket, de még többre a nemes szivet, a tiszta, becsületes jellemet. Ha van gondjuk a szellemi kincsek szaporítására, nem tévesztik szem elől a szív gazdagságát sem. No de számoljunk ! Beszéljünk koronákban. E két rendbeli kincsnek négy éven át gyűjtögetése hány koronába kerül? Ha kissé bővebb a tárczád, hát harmadrésznyibe, legroszabb esetben felibe; ha pedig a tárczát sok gyerek nyitogatja vagy nyifogattatja, hát negyedrészibe, mint más pályán. Diósi Márton. A praktika theológia köréből. Mutatványok szerzőnek sajtó alá rendezett munkájából. I. A pap. (Folytatás és vége.) A papi hivatás feladatai és nehézségei előre is jelzik, hogy annak betöltésére kiválóan rátermett egyéniség szükséges. Nem mindenki képes, s nem is mindenkinek hivatása az, hogy embertársai előtt példányképül szolgáljon; azonban a képességek megállapításában nem szabad a közönséges emberi mértéket áthágni, .mert a világ nem áll zsenikből; s ha a követelményeket oly magasra fokozzuk, hogy jóformán senki se, vagy csak alig valaki lesz képes azoknak megfelelni: csak kárt teszünk, mert a lehetetlen feltételek kísértetekké válnak a lehetségesek elhanyagolására. A mennyire az Úr Jézus apostolainak történetét ismerjük, azt kell mondanunk, hogy azoknak csak a kisebb része volt kiváló egyéniség; a többsége pedig csak helyi érdekű munkálkodásra volt alkalmas és az utókorra nézve ismeretlen maradt a szereplése. A pap személyes tulajdonainak megállapításában is az új-testamentum adhat nekünk legjobb tájékozást, s-e tekintetben igen fontos nyilatkozatok fogtaltatrtak: Máté 10, 5. s köv.; I. Tim. 8, 2-7; II. Tim. 2, 2. s köv.; Tit, 1, ti 9. verseiben. Ezeket alapul véve, a feltétlenül szükséges követelményeket ezekben foglalhatjuk össze : 1. Bírjon a pap megfelelő testi szervezettel. Bár a mi egyházunk e pontra nézve nem állított fel törvényeket, mint az ótestamentumi és a római katholikus egyház; s bár nagy erőfeszítéssel sok fogyatkozást el lehet takarni : de legalább annyit mégis kívánhatunk, hogy a papnak külső megjelenése ne legyen visszataszító vagy furcsa, és ne szenvedjen olyan szervi hibákban, a melyek őt a szent hivatal folytatásában gátolják. 2. Legyen értelmes, tisztafejű és tanult ember; olyan, a ki a szellemi munkálkodásra alkalmas, mert az ő egész munkaköre ilyen. A papnak társadalmi állása egyenlő az orvosok, birók, tanárok, mérnökök társadalmi állásával; nem magasabb, néni alábbvaló; tehát joggal lehet tőle követelni, hogy észtehetség és tanultság tekintetében ezen körök szellemi arisztokrácziájával egy színvonalon álljon. Sőt igazság szerint úgy áll a dolog, hogy minden más szellemi foglalkozásban több gépies elem van, mint a papiban, mert ebben semmi sincs ; tehát vele szemben szellemiség tekintetében még magasabb követeléseket is joggal lehetne felállítni. Szellemi erő nélkül ő nem lehet a világ világossága; pedig az IJr Jézus őt ezzel a misszióval bocsátotta ki, s nem azzal, hogy a világ uszályhordozója legyen. Az újabb időben a fáklyavitelben két veszélyes vetélytársa támadt: a községi jegyző és a jó állami képezdékben készült tanító; ha a pap ezeknél több szellemi erőt és nagyobb tanultságot nem tud felmutatni: nagyon szánalmas inferioritásba fog jutni a községében, a melyen sem a roszul szabott hosszú kabát, sem a csigaház nem fog segíteni. Az élet egy nagy csatatér mindenki számára, a melyen az erősek diadalmaskodnak, a gyengék elbuknak ! — A tudományos képzettséget természetesen mindenkitől a maga szakjából kívánjuk. Senki se lehet jó praktikus pap, míg előbb alapos theológussá nem lett, épen úgy, mint jó bíró jogtudományi képzettség nélkül, jó mérnök a mértan alapos tudása nélkül senki se lehet. A papra nézve a theológiai tanultság abban áll. hogy benne az általános vallásos hit pontos, alapos és jól rendezett tudományos alapot nyerjen, hogy ez által Isten igéjét, ennek rendeltetése szerint, az emberek különböző viszonyaihoz, szükségeihez és fogékonyságához alkalmazva tudja hirdetni. Ebben áll a valódi papi bolcseség. 3. Legyen belső hivatása vagy hajlama a szent hivatal folytatására. Különösen az interna vocatio meghatározásában találkozunk gyakran káros túlzásokkal. Minthogy Ézsaiás próféta (1, 5.) és Pál apostol (Gal. 1, 15.) azt írják magokról, hogy az Isten őket még az anyjok méhében kiválasztotta és elhívta igéje hirdetésére: tehát némelyek egészen ezen határig fokozzák követelményeiket. Azonban a Pál apostol nagy tulajdonait még apostol társaiban se találjuk fel mindenikben, és ma se követelhetők meg minden paptól; sőt most már,— legalább az egészséges létezésben, —az elhivatás