Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-19 / 20. szám

Majd a kerületi pénzügyi választmány és a miskolezi felsőbb leánynevelde-feliigyelő bizottság jelentései kapcsán Bernáth, Fejes, Bizony Ákos és Dókus Gyula hozzászólásai után kimondotta a közgyűlés, hogy a tandíjat, tekintettel a folyton növekvő kiadásokra, a leánynöveldében méltányosan fölemeli, úgy azonban, hogy a kerületbeti lelkészek, tanférfiak és szegényebb sorsú hitfeleink fizetni fogják gyermekeik után az eddigi tandíjat és internátusi kiadásokat. A tandíj megállapítása a felügyelő bizottság joga lesz, A Vay—Mocsáry-a\a,p kettéválasztásának s kezelésének ügye szintén vitát eredményezett. Debreczeni Bertalan főiskolai jogigazgató méltányos jávaslatára Bizony Ákos kerületi ügyész kemény elítélő szavakban felelt az ő szempontjából, a minek az lett a következménye, hogy e javaslat a pénzügyi választmánynyal együtt fog tárgyaltatni, hogy lehetőleg minden félreértés kikerültessék s győzzön a jobb, az elfogadhatóbb. A főiskolai tanárok kórpótlékának kérdése megoldatott, a helyettes tanárokra nézve pedig az Ion a határozat, hogy nekik a korpótlék nem adatik meg. Tudomásul vétetett dr. Tüdős István és társai 200 koronás alapítványa a főiskolára^ úgyszintén Fodor György, Jakab János tornai lelkészeké, kik a leánynevelde czéljaira 200—200 koronás alapítványt tettek. Rendkívüli erős vitát szült a tót nyelvű zsoltárok kiadásának a kérdése. A nemzeti ügy védelmére keltek: Bernáth, Fejes, Dókus, Radácsy György; a protestantizmus azon dogmatikai elvéből kiindulva, hogy mindenki anyanyelvén imádja Istenét, a tót nyelvű zsoltárok kinyomatása mellett szólt Kónya András és Szentimrey Gyula. Természetesen győzött az'első, a nemzeti felfogás, azon reményben, hogy 4—5 tót ajkú gyülekezetünk is idővel mind jobban és jobban megmagyarosodik, s ha az öregek elhalnak, helyöket magyarul tudó iíjak és unokák töltik be. Hogy valójában így lesz-e, vagy pedig beolvadnak a róm. és g. kath. felekezetek ékes szóval csalogató táborába: azt ki tudná előre megmondani?! Majd több adásvételi szerződés jóváhagyása, lelkészi és tanítói díjlevelek megerősítése után Antalfy László th. segédtanár külföldi utazása költségeire 300 korona segélyt szavazott meg a kerület Azon ismeretes abauji indítvány pedig, hogy a IV. éves hittanhallgatóknak is engedje meg a kerület, hogy h. lelkészekül alkalmaztassanak, egyhangúlag elvettetett, mert kerületünk nem akarja, a minthogy nem is akarhatja útját állni annak, hogy a mi jövendő lelkipásztoraink kiképeztetése, értelmi képzettsége ne álljon azon a színvonalon, mely mégis csak legerősebb biztosítéka lesz mindenkor a prot. anyaszentegyház fejlődésének és felvirágzásának. Arra azonban felhatalmazta püspökét a kerület, hogy különös szükség esetén egy-egy theológust ily minőségben kiküldhessen. Az alsó-borsodi esperes felterjesztése az egri vallássérelmek ügyében szintén kemény vitát eredményezett. Bernáth, Dókus Gyula, Fejes hozzászólásai után, — nem lévén az adatok egy része a jelentésben teljesen beigazolva, áttétetett a püspöki hivatalhoz, hogy a szükséges és további vizsgálat megejtése után a szükséges orvosló intézkedések tekintetében járjon el. A kongruasegélyezéseket Radácsy György előadó ismertette. Eszerint 296 egyház lelkészi állomása részére van államsegély megszavazva. Ezek közül 255 egyháznál 1200 koronáig, 41 egyháznál 1600 koronáig szól a kiegészítés. Reméli azonban, hogy jövőre már valamenynyi egyház 1600 koronáig nyer kiegészítést, a mikor is a kongruasegély nálunk 214,289 kor. 40 fillér leend. Délután mindkét nap az egyházkerületi bíróság ülésezett. Egy fegyelmi ügyben az egyházmegyei bíróság új ítélethozatalra utasíttatott. A tisztatarjáni lelkészi állomáson Füry Lajos miskolczi káplán végleg megerősíttetett s a több-kevesebb fontosságú közigazgatási bírósági ügyek is részint kedvezőleg, részint kedvezőtlenül, de mindenesetre igazságosan elintéztettek. Első nap délután 2 órakor báró Vay Béla főgondnok, régi szokáshoz híven, a kerület tiszteletére a Korona szálló nagy termében fényes közebédet adott. Itt b. Vay Béla, Fejes István, Szalay László, Bernáth Elemér, Dókus Ernő, Bornemisza István, Molnár Bertalan, Czinke István ékes pohárköszöntőkkel fűszerezték a közebédet. Nagy kijelentések nem hangzottak el, s az erjesztő kovász, a minek szeretik még dunántúli testvéreink is nevezni a mi hamisítatlan alapon álló kerületünket: talán betölti feladatát a hazai prot. egyház és iskola boldog felvirágzására! Adja Isten, hogy úgy legyen! Szuhay Benedek. misszióügy. A nagypénteki református társaság az 1900-dik évben. A mult év nevezetes esztendő volt a Nagypénteki Református Társaság életében. Ekkor nyitotta meg a társulat a züllésnek kitett gyermekek mentésére a könyörülő szeretet erejéből emelt Erzsébet-ház-át. A szeretetház néhai királynénk nevéről van elnevezve, a ki maga is szeretet volt ; az ő szép mondása díszíti az épület északi homlokzatát: „Neveld a gyermeket munkára; megél és megjavul". Szőlők, erdők közepette magas dombon fehérlik a két emeletes otthon a budaörsi Kamara-erdőben. Gyönyörű a kilátása, balzsamos a levegője. Az épületet a szeretet adományaiból Sándy Gyula építész terve szerint Felföldi Dániel építette. Földszinten a konyha, ebédlő, gazdasszony szobáj a, a könnyebb betegek szobáj a, a tanító szobáj a, a kamara, a cseléd- és a fürdő-szoba van elhelyezve ; az I-ső emeleten az imaterem, hét tanterem, két munkaterem és az egyik ruhatár foglal helyet. A Il-ik emeleten az igazgató két szobás lakása, a hálótermek és a ruhatár van ; külön épületben van elhelyezve a ragályos betegek kórháza, a kertészlak, s ismét külön az istálló, a szín, az ólak. Az Erzsébet-házban református vallás-erkölcsi alapon gyakorlati irányú a nevelés-oktatás. Az intézetnek jelenleg 34 növendéke van, a kiket két elemi osztályban Makay Lajos igazgató oktat, a ki tanítói és lelkészi képesítéssel bíró hitbuzgó egyén. A tanítás kiterjed a háztartás minden ágára s különösen a kertészetre, a mire Bieró János okleveles kertész vezetése alatt az intézet szőlős-, gyümölcsös- ós konyha-kertjében bő alkalmuk van a növendékeknek. Ezenkívül Makay igazgató a fiukat egyelőre szalmakalap-fonásra, a leányokat pedig az igazgató neje kötni varrni, stb. tanítja. Az intézetben nagy súlyt fektetnek a vallásos nevelésre. Reggel, estve közös imára, vasárnaponként rendes istentiszteletre gyűl-