Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

küldetve, a szlavóniai Nikinczin hirdettem az igét a nem régen a római kath. egyházból hozzánk áttért kis gyülekezett eló'tt. A gyülekezet tagjait, részint a már ottjárt lelkészek, részint az angol traktátus- és bibliaterjesztő társaság ellátták vallásos iratkákkal és bibliákkal is. Olvassák is ezeket, különösen pedig a bibliát nagy buzgósággal, és leikök szinte eleped az ige után; csakhogy . . . csakhogy : nem képesek azt helyesen megérteni. A mikor én kezdtem velők együtt olvasni a bibliát s adtam meg mellé a szükséges rövid, felvilágosító magyarázatokat, egyiknek is, másiknak is felhangzott az ajkán a csodálkozó felkiáltás: „Hát így kell ezt érteni ? Istenem ! én egészen másként gondoltam ezt! Oh milyen jó volna, ha itt ebben a bibliában is így meg volna ez magyarázva !" Elgondolkozva és elszomorodva hallottam ez önkénkéntelen felkiáltásokat. Elgondolkoztam felette, hogy mi lesz ezekkel, az evangélium világosságához még hozzá nem szokott, az ige után epekedő, de azt helyesen megérteni nem képes szegény emberekkel, ha magokra maradnak ?! Miként jutnak el a Krisztus tudománya igaz ismeretére, s nem fognak-e a bibliából olyan dolgokat kimagyarázni, a melyek attól teljesen idegenek'?! S ezek a gondolatok azóta is foglalkoztatnak, és pedig nemcsak a nikinczeieket, hanem egyházunk Összes tagjait illetőleg is. Hogyan, s miként lehetne ezen segíteni ? A segítés módját illetőleg nem is kell sokáig tépelődnöm. Ott van az megjelölve annak a nikinczii egyszerű embernek eme felkiáltásában : „Oh milyen jó volna, ha itt ebben a bibliában is így megvolna ez magyarázva!" Igen, az volna a legjobb, ha a bibliát nemcsak puszta szövegében, hanem magyarázva adhatnánk népünk kezébe. Nagy, igen nagy szükség volna erre ; mert az evangéliumokat, a magok fenséges elbeszéléseivel, példázataival megértheti ugyan még a legegyszerűbb ember is, — de nem az apostoli leveleket, vagy a Mennyei jelenések könyvét! Pedig a keresztyén evangéliumi hit tisztaságához, öntudatosságához nemcsak az evangéliumok tanításai szükségesek, hanem a biblia többi részeinek, különösen pedig Pál apostol leveleinek helyes ismerete is. Egy magyarázatos bibliára volna azért szükségünk, hogy feltárhassuk az írás minden szépségeit, megértethessük mélységes igazságait, s olyanná tehessük azt híveinkre nézve, mint a mindennapi kenyeret. A magyarázatos bibliával visszaállíthatnánk családainkba a szentírás olvasását; ha pedig ezt el tudnánk érni: feltámaszthatnánk az általában meghanyatlott hitéletet, egyháziasságot, áldozatkészséget, s megszüntethetnénk egyházunk mai szorongató bajait. Tudom, hogy egy magyarázatos biblia kiadása nem kis dolog, akár a szellemi, akár az anyagi oldalát tekintjük is az előállításnak. De én azért nem tartom lehetetlennek ; nem, különösen olyan módon, a mint én gondolom a dolgot. Ha egy nagy, tudományos apparátussal szerkesztett s a legapróbb részletekre is kiterjeszkedő magyarázatos bibliára gondolunk, olyanra, a mely feleslegessé tenné a tudós kommentárokat is, — akkor valóban lehetetlennek látszik a biblia magyarázatos kiadása. Oly nagy terjedelművé és oly drágává válnék az, hogy lehetetlenné válnék a megszerzése híveink legnagyobb részére nézve. Azonban én néni ily nagy terjedelmű és részletes biblia-kommentárra gondolok. Előttem egy oly magyarázatos biblia képe lebeg, a mely legfeljebb még egyszer olyan terjedelmű lenne, mint maga a biblia s a mely csak a legszükségesebb magyarázatát adná a nehezebb és fontosabb bibliai helyeknek. E magyarázatok a mindenek által könnyebben érthető evangéliumoknál csak kevés helyet kellene, hogy elfoglaljanak ; ellenben bővebbek lehetnének az apostoli leveleknél, főként azokon a helyeken, a melyek a hitigazságok tekintetében kiváló fontosságúak. A mi a magyarázatoknak a szöveghez fűzését illeti, véleményem szerint úgy volna legczélszerűbb, ha minden egyes bibliai könyv elején röviden összefoglalva adatnék a könyv tartalma és eszmenienete, különösen kiemelve belőle a fundamentális tételeket és igazságokat. Ugyanilyen rövid összefoglalás nyitná meg az egyes fejezeteket, a mostani fejezet czímek formájában, csakhogy bővebben, 10—15 sorban; az egyes lókusokat illető rövid, néha csak pár szóból, s legfeljebb néhány sorból álló magyarázatok pedig vagy szél- vagy aljegyzetek alakjában volnának adandók. így készítvén el a magyarázatos bibliát, nem hiszem, hogy túlterjedelmessé válnék. Hogy ára nagyobbá lenne, mint csak a puszta szöveget adó bibliáé, az természetes; de én azt hiszem, hogy lehetne azt mégis oly jutányossá tenni,- hogy még a legszegényebb ember is megvehetné. Mérsékelni lehetne a magyarázatos biblia terjedelmét az által is, hogy egyelőre csupán az új-testamentumot adnánk ki; de legfőképen az által, ha az egyetemes egyház, ép úgy mint az angol bibliaterjesztő társaság, megfelelő áldozatot hozna e ezélra. Áldozat hozatal nélkül a dolog semmiképen sem valósítható; de valóban ideje és illendő volna, hogy a magyar protestáns egyház, mely a reformáczió három első évszázadában a saját maga erején képes volt a szentírás lefordítására és annak újra meg újra kiadására: ma is meghozza áldozatát e tekintetben. Nálunknál sokkal gyengébb és szegényebb nemzeti protestáns egyházak százezreket képesek áldozni kül- és belmissziói czélokra, külső és belső egybázépítésre, népies és tudományos egyházi irodalomra, hát — csak mi ne volnánk képesek, nem is ennyire, csak egy magyarázatos bibliának a kiadására? Én nem hiszem ezt. Csak igazán akarnunk kellene és meg lehetne valósítani ez égetően sziigséges dolgot. Vegye azért azt a kezébe a Prot. Irodalmi Társaság; az egyetemes egyház pedig hozza meg reá a szükséges áldozatot. Jobb ezélra nem áldozhatna, mint erre ; mert nemcsak hívei lelkét vezethetné el az írás kies mezejére és az élet vizének forrásához, de Önmaga is új életre támadna általa. Keresztesi Samu. külföld. Róma helyzete. Mintha csak egy új reformáczió küszöbén állanánk, olyan jelenségek mutatkoznak/ Európa-szerte. A szomszéd Ausztriában hatalmas lépésekkel halad előre a Los von Rom és már sok ezereket szakított le az egyedül üdvözítőnek hirdetett egyház kebeléről. A franczia parlament, a klerikálisok minden erőlködése és a pápa atyai figyelmeztetése daczára elfogadta a kongregáeziókról szóló törvényjavaslatot, a mely temérdek zárdának, szerzetrendnek, vallásos (?) egyesületnek megszüntetését és sok millió szerzetes és egyesületi vagyonnak szekularizáczióját jelenti. Portugália szintén elrendelte a szerzetes rendekkel szemben a szekularizácziót és a legszigorúbban körülírta a rendek és vallásos egyesületek engedélyezésé" 34*