Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-21 / 16. szám
a lelkészi kar, hogy a nép olvasó kedvét kielégítse és lelkét alkalmas táplálékkal lássa el, azzal az indítványnyal lépett a presbitérium elé, hogy hozzon áldozatot arra, hogy a gyülekezeti tagok közt a biblia és egyéb vallásos népiratkák rendszeresen terjesztessenek. A presbitérium ezt a bölcs és nemes czélú indítványt elfogadta és egyhangúlag elhatározta, hogy bibliákból, zsoltárokból, imakönyvekből és népies vallásos iratkákból állandó' raktárt fog tartani, azok folytonos árusítására egy kolportört állít be és e czélra évenként 1000 koronát áldoz. Benső örömmel olvastunk e nemes elhatározás felől; de még nagyobb volna az örömünk, ha ilyen belső misszióról nemcsak H.-M.-Vásárhelyt illetőleg szólhatnánk, hanem folynék az minden, de különösen nagyobb gyülekezetünkben. Mert igaza van a tudósítónak, hogy a mely gyülekezet ily czélra áldoz, az pénzét a legmagasabb kamatra adja ki, szerezvén a romlandó javakra romolhatatlan örökségét. Esperesi egyházlátogatás. Szabó Péter alsó-baranyai ref. esperes f. hó 9-én kezdte meg egyházmegyéje gyülekezeteinek kánonszerű meglátogatását. Az erdélyi ref. egyházkerületi egyházi értekezlet igazgató-választmánya folyó hó 10-én ülést tartott Kolozsvárit, a melyen a folyó ügyek elintézése és a jelentések meghallgatása mellett főként a közgyűlés előkészítése képezte a tanácskozás tárgyát. Püspöki egyházlátogatás. Dr. Baltik Frigyes dunáninneni evang. püspök f. hó 9-én kezdte meg kerülete gyülekezeteinek meglátogatását. A látogatás ez évben a pozsonyi és a trencséni esperesség több gyülekezetére fog kiterjedni és több kevesebb megszakításokkal május végéig fog tartani. Egyházi aranykönyv. A soproni evang. egyház és jótékony intézetei szép hagyományokhoz jutottak az egyház egyik buzgó tagja, Rupprecht Ferencz nagylelkűsége folytán. A nevezett ugyanis az egyháznak az orgona fentartására 2000 kor., szegény-alapra 1000 korona, a tápintézetnek 1000 kor , a testvéregyletnek 1000 kor., a szegényháznak 600 kor, az árvaháznak 800 kor., a diakonissza-intézetnek 1000 kor., az evang. gj^ermekkertnek 400 korona összeget hagyományozott. A nagylelkű adományozó kőnél maradandóbb emléket állított fel magának e tényeivel. A ref. egyház liturgiája rendezésének fontos kérdését veti fel a Debr. Prot. Lap legutóbbi számában Erős Lajos szerkesztő. Ezt a kérdést nem oldotta meg sem a debreczeni, sem a pesti zsinat, hanem csak elodázta; pedig bizony e téren is nagyon el kelne a rendezés. Barátjai vagyunk a szabadságnak és ellenségei a sablonszerű uniformizálásnak; de a hogy ma állunk a liturgiák kölönfélesége tekintetében, az már több, mint szabadság. A hány gyülekezet, annyi szokás és ha másmás vidékre kerülünk, egészen idegeneknek érezhetjük magunkat a templomban a száz és ezer felé elágazó liturgiális eltérések miatt. Ideje volna tehát a kérdés megbeszélésének és a zsinatra előkészítésének is. Hirek a Csapó-kertböl. Ily czím alatt írja meg a Debr. Prot. Lap. hogy mily örvendetes eredménye van a Csapó-kertben, Debreczen egy kültelkén, a theol. tanárok vezetése mellett a theológusok által megkezdett istentiszteleteknek. A mint mondja, a hívek valósággal szomjúhozzák .az Isten igéjét és az iskolaterem nem is képes befogadni az élet vizéhez sietoket. De nemcsak a Csapó-kertben, hanem más kültelkeken, pl. a Homokkertben s Ondódon is szükség volna a hívek lelki szükségeinek ilyetén kielégítésére. Debreczennek meg kell mozdulnia, hogy megtartsa az övéit, a kik eddigelé teljesen nélkülözték e már egész falukká fejlődött kültelkeken a lelki gondozást. Hivatkozik a nevezett lap e tekintetben a budapesti ref. egyházra, a mely évről-évre szaporítja a vallástanítói és az istentiszteleti helyek számát. Hát az kétségtelen, hogy a budapesti ref. egyház nagy áldozatokat hoz e czélra; de másfelől az is igaz, hogy még mindamellett sem képes megfelelni a szükségletnek. Budapesten, az utóbbi népszámlálás szerint 62,000-en feliil van a reformátusok száma, s ezzel szemben van, O-Budát, a német leányegyházat és a skót missziót is beszámítva: 6 rendes lelkész, 2 káplán és 14 adminisztrátor és vallástanító. Egyre-egyre tehát esnék átlag 3000 lélek gondozása. Ennek gondját ellátni azonban Budapesten lehetetlen; a miből csak az következik, hogy sok volna még a tennivaló Budapesten is. Lelkészi értekezlet. A felső-baranyai ref. egyházmegye siklósi lelkészi köre f. hó 10-én értekezletet tartott. lványos Soma elnök megnyitó beszédében a felekezetnélküliség ellen való hathatósabb védekezés szükségességét és a lelkészek érdekében az 1848: XX. t.-cz. 3. §-ának végrehajtását hangoztatta. Felolvasás kettő volt. Az' elsőt Lutár Sándor turonyi lelkész tartotta „A segédlelkészek helyzete a ref. egyházban" czím alatt; a másodikat pedig Sógor Endre sámodi lelkész a lelkészi gyámintézetről és a kongruáról. Felolvasásában rámutatott arra, hogy a lelkészi jövedelmeknek egyházi és állami felszámolása között eltérés van és pedig rendszeresen olyképen, hogy az egyházi felszámolás többre veszi fel a lelkészi jövedelmet, mint a hogy azok a kongrua megállapításánál államilag felvétettek. Ennek következtében a kongruás lelkészek nagyobb jövedelem után fizetik gyámintézeti járulékaikat, mint a mennyire ezt az állami becslés felvette. Azt javasolta tehát, hogy a kongruás lelkészek indítsanak mozgalmat az egyházi felszámítás helyesbítése érdekében. Az értekezlet az indítványt, mely mintegy külön testületté kívánná szervezni a kongruás lelkészeket, — nem fogadta el, hanem kimondotta, hogy az egyházi felszámolás helyesbítése vagy általánosan történjék, vagy pedig egyenkint kérvényezzék a lelkészek jövedelmük egyházi felszámításának helyesbítését, ha már azt magokra nézve sérelmesnek látják ; de ne legyen különbség téve kongruás és nem kongruás lelkészek között. — Tárgyalták a kis egyházak csoportosításának életbevágó kérdését is, és elhatározták, hogy az ügyet a zsinathoz terjesztik fel. — Az egyházmegye