Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-21 / 16. szám

monográfiájához szükséges anyag már össze levén gyűjtve, felkérte az értekezlet Morvay Ferencz egyházmegyei főjegyzőt terv és költségvetés készítésére. — Végül el­határozták, hogy a jövőben az értekezleteket istentisz­telettel fogják megkezdeni. Debuisset pridem! Az egyetemes konvent f. hó 20-án végezte be ülésezéseit. Lapunk jelen számában csak az első nap tárgyalásairól adhatunk részletes tudósítást; jövő heti számunk azonban egyszerre fog beszámolni a három utolsó nap végzett dolgairól. Tanácsbiróválasztás. A komáromi ref. egyházme­gye, a másodszori szűkebb körű szavazás alkalmával üresedésben volt egyházi tanácsbirói állásra Ollós Károly ekecsi lelkészt választotta meg. A városi nagy egyházak sorsa. Dr. Ferenczy Gyula folytatólagos czikkében azt mutatja ki, hogy úgy Debreczen, mint a nagy egyházak általában nem bírják már tovább a központi kormányzat növekedő szüksé­geit. Alapjaik, erőforrásaik lassanként kimerülnek. A kegyes alapítók és hagyományozok sora apad; az egy­házi adót pedig nem fizetik. Ha tehát a rendszerváltozás késik, a pénzügyi zavar kikerülhetetlen lesz. S hogy Debreczen mily sokat költ a központi kormányzatra, arra vonatkozólag érdekes kimutatást is ad Ferenczy az egyház 1898. évi költségvetése alapján. Nem számítva a lelkészeket és a tanítók egész seregét, a debreczeni egyház 19 belhivatalnokokat tart s csupán azok fizeté­sére több, mint 23,000 koronát ad ki évenként. Ilyen költséges központi kormányzat, valamint a mellett, hogy egyházi adóban alig foly be évenkint 10,000 korona, valóban nem csoda, ha az egyháznak tőkepénzéhez kell nyúlnia. Ennél többe semmiesetre sem kerülne a gyü­lekezeti igazgatás, és igaza van Ferenczynek, hogy hol van az megírva, hogy a tiszteletbeli állások ellátására az egyháztagok díjtalanul is ne válalkozhatnának és vállalkoznának; vagy ha az egyház honorálná is fára­dozásaikat, bizony arra nem volna szükség, hogy 1000 és 2400 korona közt váltakozó honoráriumok utalvá­nyoztassanak ki. A gyülekezetekre bontás tehát nemhogy költségesebb, hanem olcsóbb volna, és e mellett a val­lásos és egyházias öntudat felkeltésével meg lehetne nyitni újra az áldozatkészségnek majdnem teljesen eldu­gult forrásait is. i s k 0 l A. Ötven óv a népoktatás szolgálatában. Borda Károly foktői ref. tanító, ötven éves szolgálata után nyugalomba vonult. Ez alkalomból a kultuszminiszter, a tanfelügyelő útján elismerését és köszönetét nyilvání­totta az agg tanító iránt. Ötven évi szolgálat után bi­zony nem^sok a köszönet és elismerés; de inkább ez legyen, mint egy ezüst érdemkeresztecske, a mit még egy udvari lakáj is kicsinyelne. Nyilvánossági jog. A békési ref. gimnázium VH-ik osztályának az 1900—1901. tanévre a kultuszminiszter a nyilvánossági jogot megadta. A tanítóképzőintézetek tantervjavaslata, úgy lát­szik, nem fog életbe léptettetni a jövő tanévre, a meny­nyiben a kultuszminiszter ismét kiadta a javaslatot meg­vitatás végett a közoktatási tanácsnak. A protestáns iskola-drámákról igen figyelemre méltó és érdekes felolvasást tartott a filologiai társaság legközelebb mult ülésén Bernáth Lajos, a halasi ref. főgimnázium fiatal tanára. Fölolvasásában kimutatta, hogy téves az az állítás, mintha a prot. iskola-drámák kivesztek volna a XVIII. század második felében. Fő-, közép-, sőt még népiskoláinkban is játszottak iskola­drámákat egész a XIX. század közepéig, s hogy ez valóban úgy van, azt meggyőzőleg bizonyította be az általa Kunszentmiklóson, Halason, Debreczenben, Pata­kon és Csurgón felkutatott, újabb keletű iskola-drámák­kal. — Valóban elismerésre méltó az a buzgalom, a melylyel Bernáth Lajos kutatásait végezte és kiigazította az iskola-drámák kérdésében a hagyományos felfogást. Iskolai választások. A szathmári ref. főgimnázium fentartó testülete, újabb hat évre Borsos Benőt válasz­totta meg az intézet igazgatójává, az egyik megüresedett igazgatótanácsosi állást pedig dr. Böszörményi Emillel, a főgimnázium ügyészével töltötte be. A nagyenyedi református tanítóképzőben az idei tanítóképesítő vizsgálatok szóbeli részét június hó 28. és következő napjain fogják megtartani. Egyház­kerületi biztosul Csató János kollégiumi főgondnok, aka­dályoztatása esetére pedig báró Kemény Simon kollé­giumi gondnok küldetett ki a vizsgálatokra. A debreczeni főiskola igazgató-tanácsa f. évi május hó 8-án tartja meg gyűlését. A tárgysorozat főbb pontjai: Az egyházat képviselő igazgató-tanácsosok meg­újítása. A gazdasági albizottság jelentése. Az akadémiai albizottság jelentése a theol. és a jogakadémia ügyeiről. A főiskolai tanulók helyi templomi szolgálatára vonat­kozó indítvány. A gimnáziumi albizottság jelentése. A tanítóképezdei s a könyvtári albizottság jelentése. A főiskola korszerű fejlesztése tárgyában készült tanárkari munkálat és a főiskolai gazdasági tanács véleménye. A debreczeni főiskolai építtető új pénztárt, mely a még 1869-ben a főiskolai új épület költségeinek fede­zésére tett önkéntes ajánlatokból, illetve a 10 évre, egyházanként, lélekszám szerint fizetendő 2 krajezáros adózásból alakult, a mult héten rendezte a kollégiumi gazdasági tanács. Ez a pénztár, a mint a Debr. Prot. Lap írja 1900. június 30-án 22,613 kor. 38 fill. hátra­lékot mutatott ki, a melyből a tanács, mint behajthatat­lan követelést, 2168 kor. 10 fillért kénytelen volt törölni. Feltűnő — a mint a nevezett lap megjegyzi, — hogy a hátralékban leginkább a nagy és erős gyülekezetek vannak, míg a kicsinyek magok megerőltetésével is igyekeztek előteremteni a reájok esett összeget. Ez a tény is mutatja, hogy nagy egyházainkban általában baj

Next

/
Oldalképek
Tartalom