Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-14 / 15. szám

különfélék. * Pápista önbeismerés. A budapesti r. kath. kör legutóbbi közgyűlésén ifjabb Zichy János gróf nagyobb szabású elnöki beszédet mondott, a melyet a Religió úgy jelez, mint „kath. társadalmunk nagy eseményét". E beszédben a nemes gróf, a többek közt ezt az Őszinte beismerést tette : „A magyar katholiczizmus olyan, t. közgyűlés, mint apuhaságban, kényelemben, jólétben föl­nevelt férfi: a létért való küzdelemben erőt kifejteni alig képes. A katholiczizmus Magyarországon még a régmúlt dicsőség emlékeiből él; még magán hordja a hajdani nagyság idejéből eredő régi köntöst, de az iz­mok nem fejlesztettek ki a múltban munkára, — soha czéltuclatos tevékenységre az energia nem neveltetett" stb. — Erre az őszinte beismerésre csak azt kérdez­zük, úgy Zichy János gróf úrtól, mind a magyar róm. kath. egyház hangadó és vezető elemeitől, hogy ha a magyar állam megadta a r. kath. egyháznak a módot arra, hogy puhaságban, kényelemben és jólétben neve­lődhessék fel, s ha még ma is magán hordja a hajdan­korból eredő „uralkodói" köntöst, — akkor vájjon nem vakmerő hazugság-e tele kiáltani az országot azzal a panaszszal, hogy a magyar állam minden egyházat pártfogol és támogat csak egyedül a római katholikust nyomja el? Es továbbá, ha a magyar r. katholiczizmus sohasem neveltetett munkára és czéltuclatos tevékeny­ségre, ha tehát semmittevésben folytak le évei, vájjon nem vakmerő hazugság-e tele kiáltani az országot azzal, hogy e haza megtartója, boldogítója egyedül és kizáró­lag csak a római katholiczizmus volt és lehet a jövőben is ? Vagy talán a munkát és a czéltudatos tevékeny­séget csak abban látják a magyar r. kath. egyház veze­tői, a mire ma törekszenek, hogy visszavonást, felekezeti gyűlölködést és harezot támaszszanak az amúgyis szeren­csétlen magyar hazában? Úgy látszik, hogy csakis ebben; de nekünk protestánsoknak épen azért elengedhetetlen kötelességünk, hogy e hazugságokat és eme keresztyén­telen és hazafiatlan törekvést annál inkább leleplezzük és úgy állítsuk a pápistaságot a világ élé, a milyen valóban, mint egy elpuhult, kényelemszerető, a nemzet fentartására és boldogitására képtelen intézményt, a mely csak arra jö, hogy felzavarja a haza belső békes­ségét. Szerkesztői üzenetek. P. I. — M—gy. Megkaptuk, s adjuk is. Szives igéretét köszönjük és közreműködését kérjük. Szükség van az ilyen életjeladásra, mert angol és skót hittest­véreink, a kik oly nagylelkűen segítik már több évtized óta a magyar theológusokat az edinburghi college-on, figyelemmel kisérik a visszatértek működését, és bizony nem egyszer szégyenkezve kellett már hallanunk, hogy hova lettek s mit csinálnak az Edinburghban tanultak? Szives üdvözlet! Sz. M. E—s. Megkaptuk. Köszönjük. Rovatunk azonban most le levén foglalva, csak a jövő számban hozhatjuk. Sz. B. K—a. Megkaptuk, köszönjük. Lapunk túl­zsúfoltsága miatt azonban csak kivonatosan közölhettük. A felolvasást szívesen közöljük, azonban kérjük annak oly időben beküldését, hogy a nevezett lapokkal egy­idejűleg adhassuk, mivel nem akarunk úgy tűnni fel. mintha azokból vettük volna át. 1569/1901. ig. t. sz. Pályázat. A kolozsvári ev. ref. kollégium államilag segélye­zett főgimnáziumánál 1901. szeptember elsőjétől, a nagy­méltóságú vallás és közoktatásügyi miniszter úr kine­vezése útján, két rendes tanári tanszék töltendő be, melyek közül az egyikre a magyar és latin nyelv és irodalom, a másikra a német és magyar nyelv és irodalmi szak­csoportra képesített pályázók folyamodhatnak. Mindkét tanszék javadalma évi 2400 korona fize­tés és 560 korona lakás bér, évnegyedes előleges részle­tekben vagy a lakás bér helyett szállás természetben ; továbbá ötízben 200—200 korona ötödéves korpótlék . és idŐsebbségi sorrend szerint való előlépés a 3600 koro­náig emelkedő fizetési fokozatokban. Az ötödéves korpótlékok megállapításánál a kollé­giumi elöljáróság elhatározása szerint a más gimnáziumok­nál rendes tanári minőségben eltöltött és a folyamodók szolgálati bizonyítványai alapján elfogadható szolgálati évek is beszámíthatók 10 év keretén belől. A pályázók vallásukat, életkorukat, végzett tanul­mányaikat, tanári képzettségüket, eddigi szolgálatukat, katonakötelezettségi viszonyaikat igazoló okmányaik­kal felszerelt s a nagyméltóságú Vallás- és Közoktatás­ügyi m. kir. Miniszter úrhoz czímzett folyamodásukat a kolozsvári ev. ref. kollégium igazgatóságához 1901. évi május hó 15-ig nyújtsák be. A kinevezett rendes tanár a nem állami tanárok országos nyugdíjintézetének kötelezett tagja. Csak ev. ref. vallású pályázók folyamodványai vehetők figyelembe. A feltételeknek teljesen megfelelő pályázók hiá­nyában a tanszék ideiglenesen helyettes tanárral töltetik be, évi 1600 korona javadalommal. Az erdélyi ev. reform, egyházkerület igazgató­tanácsától Kolozsvárt, 1901. évi április hó, 29-én. Dr. Bartók György, elnök. Parádi Kálmán, tanügyi-előadó. Felelős szerkesztő : Szöts Farkas. Főmunkatárs : Hamar István. HORNYÁNSZKY VIKTOR CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom