Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-03 / 9. szám

mészetbeli segélyek legnagyobbrészt a egyesületi tagok önkénytes adományából gyűltek össze. Az egyes segélyezési esetek foganatosításánál, a szeretetmunkák előkészítésénél, gyűlési és elnöki megbízás folytán igen sok esetben tehettek az egyesületi tagnők látogatásokat egyesek hajlékában s építve épülniök engedtetett a kegyelmes Istentől. Más gyülekezetbeli hitsorsosaink közül Sánta Lajos és neje Mező-Túrról 10. Molnár Albert tanár Kolozsvárról 4 koronával segítették egyesületünket s Fermaud Károly svájczi ezredes, az ifj. egyletek világszövetségének titkára, kísérőjével Szőts Farkas budapesti lelkésznöveldei tanár úrral a február 21-diki közgyűlésen feledhetetlen hatású evangéliumi beszédekkel szolgáltak épülésünkre, melyért itt legyen nekik köszönet s Istennek hála kifejezve. * * * Szokás szerint ifjúsági egyletünkről is szóljunk pár szót, mert nemcsak a 30 korona évjárulékkal és azon kivül könyvkötésre 10 korona adománynyal támogatta azt egyletünk, de az ifjak buzdítását most is állandó munkatér gyanánt művelte s az ujoncz iíjaknak útravalóul most is nyujtá szokásos ajándékul az új-testamentomot s a vallásos elmélkedésekkel telt kis könyvecskét. Az ujoncz ifjak eltávozásuk előtt két összejövetelen az előző évekéinél nagyobb számmal gyűltek össze s hallgatták a katonai élet lelki-testi veszélyei, különösen a bujakór ellen védő szeretet szavait, melyek orvosi könyvből felmutatott képekkel is felfoghatóbbakká lettek téve. Az egylet két helyiségébe télen hetenként négyszer gyűlnek most is az ifjak, s esti 6—8 óra közt ugyanazon házi rendszabály szerint foglalkoznak, mely négy éven át jelezve volt jelentéseinkben. A bibliaórákat most is szerdán a külső, csütörtökön a belső helyiségben tartottam s egyéb napokon a felügyelőkkel tartottak az ifjak fél-fél órai közös, komoly foglalkozást az újságolvasás után, a szórakozás előtt. Az eddig mindkét helyiségben meg volt türelemfejtő, kellemesen szórakoztató eszközhöz újként társas zeneeszközöket kaptak, mindkét helyiségbe egyet-egyet, értékeset. Feliigyelőkül. az előző jelentésbe foglaltakhoz, kik között gondnokaink mellett presbitereink közül szép számmal vannak, új feliigyelőkül, hogy mindkét helyiségben minden összejövetelen 2—2 felügyelő lehessen jelen, felkérettek s szívesen munkába is álltak többen a presbiterek közül. Az I-ső Földm. Kör ez évben is 24 korona évjárulékkal segítette az egyletet, Tóth Miklós fűtőanyaggal a külső helyiségnél, az egyházi pénztár pedig világítással és a belső helyiség fűttetésével. A földmívelésügyi miniszter, nagymélt. Darányi Ignácz hitsorsosunk 149 kötet könyvet engedélyezett egyesületünknek ajándékul, sőt könyvszekrényre is 20 koronát; a könyvek azonban már 1901-ben érkeztek, erről tehát majd jövőre. Most csak azt említem meg, hogy kérvényem kedvező elintézésénél nt. Szőts Farkas úr járt közbe, kinek ezért is e helyen is legyen kifejezve egyesületünk hálás köszönete. Az ifjúsági protestáns egyletek száma az egész világon most mintegy 6070; köztük szerén}r

en, de szép jövővel foglal helyet egyesületünk is. Adja Isten, hogy felügyelők, szülők és más jó keresztyének buzdítására járjanak az ifjak a helyiségekbe szorgalmatosan s láthassák meg üdvös hasznait. Most állnak az ifjak az előtt is, hogy a szeretetegyesület által közadakozásból és a 101-ik vallásos estély jövedelméből beszerzett laterna magicával vetített gyönyörű képek szemléletén is épülhessenek helyiségeikben. Török-Szent-Miklós, 1901. Kutas Bálint, szeretetegyleti s ifjúsági egj'letí elnöklelkész. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A bajor r. kath. lelkipásztori egyesületet, mely egykoron a bambergi érseki palotában történt megalakulása után nagyobb kilátásokkal biztatott, az érseki kormányzat által a minap letiltatott s így körülbelül be is fejezte már a magaműködését. A r. kath. irányú „Bajor Tudósító" ehhez a tényhez keserűen hangzó kommentárt fűz. Azt mondja, hogy a „bajor klérus mai helyzete épen nem irigylésre méltó. Ennek aztán kétségtelen következményei is vannak a bajor klérus egyházi működésére. A bajor városok általában véve liberálisak, s csak a falu népe konzervatív. A lelkészek igen kicsinyes viszonyokkal kénytelenek megküzdeni, és a szemináriumban sem nyernek valami tágabb látókört a viszonyok s az emberek megítélésében. Odáig jutottunk, hogy a lelkésznek a városi lakosságra semmi befolyása sincsen s már a tanítói kar is rég felülmulta. A városokban máris élczelődnek bizonyos körök a pap felett, s most már csak az kell, hogy a falu népe is ily irányban nevelje a fiatalokat". Ezek a megjegyzések egy kiválóbb r. kath. lelkész tollából bizonyára szomorú adatok a római klérus mai szocziális állapotát illetőleg. A szász prot. nemesség immár megnyilatkozott az ,. Evang. Bund" által múltkori közgyűlésen Nippold jénai tanár fogalmazásában hozzá intézett nyilt kérdésére a térdeplés dolgában. A szász prot. nemességnek 120 tagja, Einsiedel gróf által a következő nyilt választ intézte az Evang. Bund szászországi fiókjához: „A felhívást szívesen tudomásul vettük ... A reformáczió örökségéhez szilárdan ragaszkodunk, a melyért elődeink éltek s véreztek. Mi ápolói és védői akarunk lenni az ev. luth. egyháznak, mivel az csakis az Isten igéjére támaszkodik s az igazságot képviseli. És nincsen senkiben másban üdvösség, mint a Jézus Krisztusban. Bármely oldalról fenyegesse is veszély egyházunkat, készek vagyunk annak védelmére és segítségére, hogy akadálytalanul oldhassa meg nemes feladatát a népnek a Megváltóhoz vezetésében. Annak az állásnak megfelelőleg, a melyet a népélet körében elfoglalunk, Istentől rendelt kötelességünknek ismerjük, hogy az ev. hit fejlesztésében elől járjunk s azt támogassuk, abban a szellemben, a mely a Luther által újból megtalált üdvözítő krisztusi evangéliumot népünknek híven megőrizni igyekszik most és mindenkoron". Végül Einsiedel gróf még megjegyzi e nyilatkozatra, hogy abban a szász prot. nemesség szine-java van képviselve, s hogy Szászországban egy esetleges kulturharcz esetén a nemesség egy szívvel lélekkel küzdene az evangéliumi hitért. Bizonyára örvendetes jelenség ez a szász prot. nemesség legújabb életében. A tübingai tudományegyetem ev. theol. fakultásán Hegler tanár, a nagyhírű Wéizsácker tanszékének méltó örököse, jan. 10-ikén tartotta megnyitó előadását „Az egyháztörténet vagy ker. vallástörténet" czímmel. Van egy irány, mely a ker. vallástörténetet csak az általános vallástörténet egyik részének tekinti, s ezzel véli inegmenhet

ni annak tisztán történeti, minden dogmatizá-